Az utóbbi nagyjából 40 évben a neoliberális doktrína dominálta a gazdaságpolitikai gondolkodást, amely teljes mértékben a piac automatizmusaiban bízott, korlátlan privatizációt és deregulációt hirdetve. Magyarország 2010 óta egy teljesen más, patrióta útvonalat követett, amiért sok nemzetközi kritikát kapott. A koronaválság alatt azonban egyre többen fordultak a gazdasági patriotizmus felé a világon.
Az államnak is lehet helye a gazdaságban
Az utóbbi évtizedben számos esetben lehettünk tanúi annak a világ minden táján, hogy az állam beavatkozik a gazdaságba. Ezeket a példákat sok esetben válságok eredményezték.
Ben Clift és Cornelia Woll gazdaságpolitikai professzorok szerint amit látunk, az
A két professzor szerint a piac sikeresen írta felül az állam szerepét és ezen összecsapás vezetett a gazdasági patriotizmus megjelenéséhez, egy olyan gazdaságpolitikai stratégiához, amely a magyar gazdaságpolitikára is jellemző.
„Az alapvető ellentmondás, ami a neoliberális demokrácia paradoxonjának is tekinthető, az, hogy miként egyeztethető össze a szabadpiac nemzetek feletti integrációja és az annak megfelelő szintű szabályozás a nemzetállami szinten megválasztott politikusok területileg korlátozott mandátumával. A választott politikusok rendre azzal a kihívással szembesülnek, hogy miközben őket azért választják meg, hogy az állampolgárok jólétét és gazdasági érdekeit képviseljék, ezt egy olyan szerteágazó, jogi és szabályozási, kölcsönös függőségeken alapuló gazdasági környezetben kell elérniük, amelyben a gazdasági kormányzás legtöbb eszköze felett nem ők rendelkeznek” – fejti ki a gazdasági patriotizmus motivációját Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. gazdaságpolitikai és -stratégiai üzletágának vezetője.
Gerhard Schnyder, a Cambridge-i egyetem és Sallai Dorottya, a London School of Economics and Political Science (LSE) oktatója közös cikkükben az állami beavatkozás visszatérését leginkább azzal indokolják, hogy az sikeresnek bizonyult a kínai modell esetében, de más gazdaságok is erős teljesítményt értek el ezzel, ideértve Brazíliát és Oroszországot.
Míg a koronaválság előtt szerényebb formában volt jelen az állami intervenció a legtöbb gazdaságban, a válság alatt komoly ellenőrző és némely esetben korlátozó intézkedések bevezetésének lehettünk tanúi az úgynevezett liberális piacgazdaságokban is. A Makronómon már korábban megírtuk, hogy a koronaválság komolyan átalakíthatja a gazdasági gondolkodást, ami oda vezethet, hogy visszatérhet a neoliberalizmus előtti gazdasági sokszínűség.
Nem a szabadpiac évszázada
Schnyder és Sallai is egyetért ezzel, ugyanis szerintük a 21. század szinte biztosan nem a szabadpiac évszázada lesz. Viszont az államé sem – lepnek meg a szerzők.
ahol az előbbiek magabiztosabban alakítják az utóbbiak működését és valóban felhasználják a piacokat akár kollektív, akár az államapparátus ellenőrzése alatt álló elit céljainak előmozdítására. Megítélésünk szerint ez akár azt is jelentheti, hogy egyfajta egyensúly jöhet létre állam és piac között, amire évtizedek óta nem volt példa a világgazdaságban.
Török Zoltán, a Raiffeisen vezető elemzője szerint is háttérbe szorul a piac a járvány utáni időkben és inkább az állam diktál majd. A szakértő kiemeli, hogy a gazdaságpolitikai recept tulajdonképpen azonos minden országban. Török szerint, „ahogy a divatiparban is vissza-visszatérnek a korábbi stílusok, most a gazdaságpolitikában visszatér az 1980-as évek neoliberális forradalma előtti divat.”
Korábban is rámutattunk, hogy Németországban egy új, államkapitalista modellt terveznek létrehozni, amely nagymértékben kölcsönöz Franciaországtól, és Kína sikerére is komolyan támaszkodik – emelte ki a Bloomberg.
Berlinnek a jövőben lehetősége lesz jelentősen beavatkozni a gazdaságba, megmenteni a német vállalatokat és már attól sem riad vissza a német politika, hogy tulajdonrészt szerezzen a stratégiai fontosságú hazai vállalatokban, ha azokat külföldi felvásárlási veszély fenyegeti.
Jó ez nekünk?
Schnyder és Sallai nem biztosak abban, hogy egy ilyen modell adaptálása jót tenne Magyarországnak. Egy régebbi tanulmányukra hivatkozva – amely a magyar gazdaságpolitikát vizsgálta 2010 óta – hangsúlyozzák, hogy Magyarországon szerintük egyfajta autoritárius kapitalista modell alakult ki, amelyben az állam ellenőrzési funkciói centralizálódtak, az állam függővé tette a piaci szereplőket és komoly részesedést szerzett némely privát társaságban nemzeti bajnokokat kiemelve, más vállalatokat pedig államosított.
Számos bizonyíték áll ugyanakkor rendelkezésre, amely, bárhogy is nevezik a tudományban, a magyar pragmatikus és patrióta gazdaságpolitika sikerességét támasztja alá. A Makronómon már tavaly ismertettük a magyar patrióta gazdaságpolitika hét talán legnagyobb eredményét, ráadásul már a korábban súlyos kritikákat megfogalmazó IMF is kiemelte annak sikerét, elismerve, hogy a magyar megoldásokat sok esetben személyes frusztráció miatt támadták a neoliberális keretben ragadt, csoportgondolkodástól szenvedő nemzetközi elemzők. Így ma már az IMF is világszerte a magyar válságkezelési modellt javasolja a bajba jutott országoknak.
A görög Analyst intézet egyszerűen „magyar csodának” nevezte az Orbán-kormány válságkezelését és
a minap egy konferencián kiderült, hogy Kelet-Európa gazdasági szakértői is a magyarhoz hasonló gazdaságpolitikát tekintik a régió fejlődése felé vezető főútként.
Számos jel arra mutat, hogy a gazdaságpolitikai gondolkodás sokszínűsége visszatér a jövőben, leváltva az eddigi, kevés kritikát elfogadó neoliberális doktrínát, amely a nyolcvanas évek óta hódít.
A magyar gazdaságpolitika már 2010-ben letért a neoliberális útról, egy patrióta és pragmatikus utat követve ehelyett, amelynek eredményei biztatók, épp ezért válhat új főárammá a koronavírus utáni világban.
(Fotó: MTI/EPA/Justin Lane)
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
A GKI azt is tudni véli, hogy a Tisza mikor adja közre a végleges jogszabálytervezetet.
Elképesztő izgalmak várnak a szurkolókra az elkövetkező bő egy hónapban minden idők legnagyobb létszámú világbajnokságán.
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Kiderült, a kormány a szakmai érdekképviseleti szervezetekkel történő előzetes egyeztetés nélkül hozta meg döntését egyes külföldi munkavállalók foglalkoztatásának megszünéséről.
Több mint másfélszer annyi magyar választ repülős nyaralást idén nyáron, mint egy évvel korábban. A mediterrán térség vezet, de az olcsóbb, feltörekvő desztinációk is egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a piacból.
