A gazdaságvédelmi akcióterv rövid távon eredményes volt, hiszen kilenc hete folyamatosan csökken a regisztrált álláskeresők száma, a foglalkoztatottak száma pedig júniusban elérte a januári értéket – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstartégiáért és szabályozásért felelős államtitkára sajtótájékoztatón hétfőn, Budapesten.
György László hozzátette, a kormány eredményesen lépett fel a munkahelyek megőrzéséért is, amit az is mutat, hogy májusban,
A gazdaságvédelmi akcióterv első és második fázisában hozott intézkedésekkel a kormányzat csaknem 920 ezer munkavállalót támogat valamilyen formában munkahelyének megőrzésében. Munkahelyvédelmi bértámogatásban 204 488, kutatás-fejlesztési bértámogatásban 21 835 dolgozó részesül. A közfoglalkoztatásban 200 ezer ember foglalkoztatására van keret, jelenleg ebben a formában 91 184 embernek adnak munkát – ismertette az államtitkár.
A második negyedéves GDP-adatról megjegyezte, a mutató azt jelzi, hogy Magyarország továbbra is az unió jobban teljesítő országai közé tartozik.
– mondta, hozzátéve: a kormány azon dolgozik, hogy a növekedési ütem a következő hét évben is 2 százalékponttal haladja meg az unió átlagát.
György László szerint a munka és tudás alapú magyar gazdaság bővítésében fontos mérföldkőnek számít a szak- és felnőttképzési diákhitel bevezetése, amely azt célozza, hogy a szak- és a felnőttképzésben tanulók ugyanolyan feltételekkel jussanak képzési hitelhez, mint a felsőoktatásban tanulók. Ez az intézkedés azért fontos, mert a 21. században gyorsan változnak a munkavállalók képzésére vonatkozó munkaadói igények – tette hozzá.
A képzések finanszírozására a felnőttképzési és szakképzési diákhitel 500 ezer forintig igényelhető, nulla százalékos kamattal. A megélhetési kiadások fedezésére pedig havonta legfeljebb 150 ezer forint szabadfelhasználású képzési hitel érhető el, 1,99 százalékos kamat mellett.
Az államtitkár szólt arról is, hogy
A kötetben egyebek mellett a munkavállalók egészségének védelmét szolgáló intézkedéseket mutatnak be.
(MTI)
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
A kormánybiztos visszavágott Pogátsa Zoltánnak: „Az államadósság nem játék – a jövő terhére él, aki így gondolja.” György László szerint a pénzügyi fegyelem és a munkaalapú társadalom nélkül nincs középosztályi felemelkedés.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Szijjártó Péter tanzániai kollégájával véglegesítette azt a megállapodást, melynek révén magyar vállalatok látnak majd el tömegeket ivóvízzel a Viktória-tó környékén.
A Borbás Marcsi által a Highlights of Hungary díjra jelölt Archigreen azt tűzte ki célul, hogy a városok betondzsungelét is élhetővé, zölddé és fenntarthatóvá lehessen formálni.
Egyre jobban készen áll a Fidesz-KDNP a 2026-os megméretettésre.
A 20. Lázárinfón a miniszter arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy milyen hatással lenne a rezsicsökkentésre egy kormányváltás.
„Kifejezetten furcsa az, hogy valaki úgy tesz, mint hogyha ott magukon kívül bárki mást szívesen látnának” – reagált az invitálásra Gulyás Gergely.
