Nem is akármelyik: a neves amerikai Yale Egyetem diszkriminálja, azaz hátrányosan megkülönbözteti a fehér bőrű és az ázsiai gyökerű amerikaiakat a felvételik során, állapította meg pénteken nyilvánosságra került jelentésében az amerikai igazságügyi minisztérium. Faji alapon válogatnak az amerikai egyetemek a jelentkező között.
A tárca egy ázsiai-amerikai csoport bejelentése nyomán, két évvel ezelőtt indított vizsgálatot, s megállapította, hogy a fehér és az ázsiai gyökerű amerikai fiataloknak egytizednyi esélyük van az afroamerikaiakhoz képest arra, hogy felvételt nyerjenek a Connecticut államban lévő egyetemre.
A vizsgálatok nyomán a minisztérium arra a következtetésre jutott, hogy
az egyetemi felvételiknél a faji hovatartozás több száz esetben is döntő tényező volt.
Azonos tanulmányi eredményeket felmutató hallgatók közül tízszer annyi afroamerikait vettek fel, mint fehérbőrű vagy ázsiai gyökerű amerikait.
Megállapításairól a minisztérium levélben értesítette az egyetemet is. „A faji megkülönböztetésnek nincs előnyös formája” – fogalmazott Eric Dreiband igazságügyi államtitkár. Leszögezte: „előítéletekhez, megkeseredettséghez és megosztottsághoz vezet, ha amerikaiakat törvényellenesen faji és etnikai csoportokra osztanak” . Felhívta a figyelmet arra is, hogy az oktatási intézményeknek végre fel kell ismerniük, hogy „minden embert egyenlő tisztelettel és a bőrszínük szerinti törvényellenes megkülönböztetés nélkül kell kezelni”.
A kormányzat egyúttal felkérte a tekintélyes egyetemet, hogy már a 2020-2021-es tanévben vessen véget a hátrányos megkülönböztetésen alapuló felvételi rendszernek, és írásban terjessze elő a változtatásra vonatkozó javaslatait a kormányzatnak.
A Yale szóvivője, Karen Peart visszautasította a minisztérium megállapításait, s azt állította, hogy a tárca nem az információk teljes körének birtokában készítette el jelentését. Peart megjegyezte: az egyetem gyakorlata „évtizedek óta abszolút összhangban áll a szövetségi legfelsőbb bíróság precedensértékű határozatával”. Ez a határozat az afroamerikaiakat érintő pozitív diszkriminációról rendelkezik.
Az igazságügyi minisztérium már korábban írásban rögzített jogi támogatásáról biztosított egy perkeresetet, amelyet a Harvard Egyetem ellen nyújtottak be, szintén az afroamerikaiakat előnyben részesítő és – a benyújtó szerint – az ázsiai-amerikaiakat hátrányosan érintő gyakorlat miatt. Egy bostoni bíróság a Harvard javára döntött, de az ügy nem zárult le, mert jelenleg a fellebbviteli bíróság előtt van, s feltételezhetően a szövetségi legfelsőbb bíróság (az alkotmánybíróság) elé is kerül majd.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
Vége a diszkriminációnak, a női jogok megsértésének.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Jobbnál jobb magyar eredmények születtek Berlinben.
Minden eddiginél személyesebb hangvételű epizóddal jelentkezett a Hotel Lentulai. A vendég ezúttal Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője volt, aki a közélet kulisszái mögé is bepillantást engedett.
Nagyon aggódnak a magyarok fizetése miatt.
Magyar Péter országjárása, a Lázár-infók és a Voks 2025 után, a korábbi helyzetnek megfelelően, egyértelmű törésvonal mutatkozik a főváros és a vidék lakosainak pártpreferenciái között.
De míg egyikük az értelmiségi szakma létező csúcsa, ám mégsem kotyog bele a közéletbe, addig a másiknak érettségije sincs, mégis mások értelmi képességeiről ítélkezik, a nullához konvergáló tudással.
