A legdrágább európai városok listáját vezető Zürichhez képest harmadáron lehet Budapesten belvárosi lakást bérelni, a magyar albérleti díjak a pozsonyiak és a varsóiak körül mozognak, de alacsonyabbak, mint Bécsben vagy Prágában – közölte kedden az Otthon Centrum nemzetközi összegzését.
Soóki-Tóth Gábor vezető elemző a közleményben kiemelte, a világ nagyvárosaihoz képest
Magyarországon még mindig olcsó bérelni,
de régiós összehasonlításban a budapesti albérletárak elérték a pozsonyi és varsói szintet, ugyanakkor Prága és Bécs drágább.
A vezető elemző elmondta, az európai árlistát Zürich, Lugano, Bázel, Genf és Lausanne vezeti.
Az ötszázas listán Bécs a 177., Varsó mögött egy hellyel lemaradva Budapest a 319. Szeged és Kolozsvár fej-fej mellett a 372-373. helyre került.
A közép-európai nagyvárosok listáját Bécs vezeti (310 ezer forint havonta) a kétszobás belvárosi lakások bérleti piacán, Pozsony árszintje a budapestinek felel meg (220 ezer forint havonta), Kassán kisebb (174 ezer forint havonta) az átlagár. Prágában már nagyobb kiadást jelent a bérlés (300 ezer forint havonta), míg Varsó a budapesti árszint körüli (227 ezer forint havonta). Bukarestben jelentősen leszakadva követi a rangsorban a fővárosokat (147 ezer forint havonta). A horvát és szlovén fővárosban pedig a pesti belvárosi díj szélső értékeihez közelít a bérleti díj, Zágrábban 170 ezer forintnak megfelelő kuna, Ljubljanában 210 ezer forintnak megfelelő euró az átlagos havi lakbére egy kétszobás központi fekvésű lakásnak.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Mely területek kellene leginkább fejleszteni Budapesten? Milyen megoldásokkal könnyíthető meg a lakáshoz jutás? Hogyan törhet ki a turizmus terén a főváros abból a skatulyából, hogy „Budapest olcsó és szép”? Többek között ezekről kérdeztük Tiborcz Istvánt, a BDPST Group tulajdonosát a az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciáján. Interjúnk.
Éppen száz éve a nyilas uralom utolsó időszakát élte meg a vidéki Magyarország. De hogyan zajlott Szálasi országlása, és mit élt meg a lakosság ebből? Veszprémy László Bernát írása.
A tanártüntetések köszönnek vissza.
Családi ház vagy bérlakás? Mit lehet kezdeni a budapesti rozsdaövezetekkel? Mit jelent napjainkban a Budapest-márka? Többek között ezeket a témákat járták körbe az iCon-intelligent economy Gazdaságpolitikai Konferenciáján, melynek a Dorothea Hotel adott otthont.
A szervezők úgy fogalmaztak, többek között azért mennek az ukrán nagykövetséghez, „mert létezik egy gyűlölködés nélküli, európai Magyarország”.
A főpolgármester szerint a Mester utcában lévő lakosok kevesebb átmenőforgalmat és több zöld területet szeretnének.
Ezek ezt remélik, hogy ezáltal meg tudják őrizni a balos, globalista hegemóniát Európában.
A magyar miniszterelnök arra is rámutatott a macedón kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón, hogy kirajzolódik egy stratégiai különbség: az USA békét akar, míg Európa háborút.
