Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Jelentős pénzügyi-gazdasági tétje van a jelenlegi olasz kormány és a Benetton-vállalkozócsoport közötti küzdelemnek, amely a két évvel ezelőtti genovai hídomlás óta az olaszországi autópálya-hálózat feletti ellenőrzésért folyik az olasz sajtó pénteki összefoglalója szerint.
Elemzők és a sajtó sem tudta még eldönteni, ki a győztese a Giuseppe Conte vezette kormány és a 85 éves Luciano Benetton vezette vállalkozói csoport immáron két éve tartó harcának. Az eredményt az Olasz Autósztráda-társaság (Aspi) és a római közlekedési és infrastrukturális minisztérium között készülő megállapodás mutatja majd meg, mely újrarajzolja a mintegy háromezer kilométer autósztrádát üzemeltető Aspi tulajdonosi szerkezetét. A kormány céljai szerint az eddig az Atlantia holdingon keresztül 88 százalékos Aspi-tulajdonnal bíró Benetton-csoport súlya jelentősen csökken, és helyét intézményes befektetők veszik át, valamint tőkeemelés után az Aspit tőzsdén jegyzik. Így az olasz állam lényegében visszaszerezheti az autósztráda-társaság feletti ellenőrzést, amelyet a húsz évvel ezelőtti privatizációval elveszített.
„Győztünk”
– jegyezte be közösségi oldalán Danilo Toninelli volt közlekedési miniszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nevű kormánypárt politikusa.
Az Aspiért folytatott küzdelem a genovai Morandi-híd 2018. augusztus 14-i leomlásával kezdődött, amelyben negyvenhárman veszítették életüket. Az M5S a hidat üzemeltető Aspi koncessziójának visszavonását követelte a híd hiányos karbantartására hivatkozva, vagy a többségi tulajdonos Benetton-csoport kivonulását az autósztráda társaságból.
A koncesszió visszavonása 23 milliárd eurójába került volna az államnak.
Az összeg – új törvények értelmében – később 7 milliárdra csökkent, de a kormány el akarta kerülni az esetlegesen évekig elhúzódó és költséges jogi vitát is. A feszült politikai-gazdasági nyomásgyakorlás nem volt kölcsönös támadásoktól mentes: a Conte-kormány jelentős kártérítést, beruházásokat, szerkezeti átalakítást, akár ötvenszázalékos sztrádadíj-csökkentést követelt az Aspitól, végül azt is felvetette, hogy kormánybiztos felügyelete alá helyezik a társaságot. A Benetton-csoport vezette Atlantia a maga részéről nem akart ötvenszázalékos tulajdonrész alá csökkenni.
Az Aspi a kompromisszumot választotta, szem előtt tartva a többi tulajdonos érdekeit is. A társaságnak többek között részvényese az Allianz biztosítótársaság, a kínai érdekeltségű Silk Road Fund, valamint az Aspi 17 ezer, többnyire olasz kisbefektető pénzével is rendelkezik.
A kormány és az Aspi között készülő megállapodás legutóbbi verziója szerint a Benetton-csoport tulajdonosi része tíz százalékra csökken, miközben az Aspi harminchárom százalékát a pénzügyminisztérium ellenőrizte takarékpénztár (CdP) vásárolja fel, további huszonkét százalékot pedig más intézményes befektetők. Az új befektetők három-négy milliárd eurós tőkeemelést biztosítanak, ami ugyanekkora összeggel csökkenti az Aspi majdnem tízmilliárdos adósságát is. A készülő megállapodás hírére az Atlantia értéke emelkedett, és a Benetton-csoport több mint 800 millió bevételre tett szert.
A piac tehát úgy értékelte, hogy a játszmát Benettonék nyerték.
Sajtókommentárok szerint a Morandi-híd leomlásával a Benetton-csoport 2,8 milliárd eurót veszített a tőzsdén. A család nevét viselő divatház is háromszáz milliós mínusszal számolt az utóbbi két évben, valamint a járvány miatt veszteséges a majdnem százszázalékosan birtokolt római repülőterek üzemeltetése is. A La Repubblica című baloldali lap szerint Benettonék mégsem maradtak „üres kézzel”: a csoport „kasszájának” tartott Atlantia 2008 és 2019 között több mint hétmilliárd eurónyi osztalékot hozott. Az olaszországi autósztráda-üzemeltetésből kiszorulnak ugyan, de a korábbi olasz sztrádabevételekkel Spanyolországtól Lengyelországon át Indiáig további tízezer kilométer autópálya üzemeltetéséhez jutottak hozzá, tavalyi adat szerint 6 milliárd euró forgalommal.
A Benetton-csoport európai ingatlanbirodalommal és 280 ezres argentínai marhaállománnyal is rendelkezik.
Az Aspi-ügyet korábban és jobban kellett volna megoldani a Matteo Renzi vezette másik kormánypárt, az Élő Olaszország szerint. Renzi úgy vélte, nem a kormány győzött, hiszen a Benetton-csoportot nem „elkergették, hanem kifizették.” A jobboldali Ligát vezető Matteo Salvini is úgy reagált, nem érti, mit ünnepel az M5S, amikor a koncesszió megvonásának elkerülésével tényleges hasznot a vállalkozói csoport húzott.
Luciano Benetton úgy nyilatkozott, az „értéktelen politikusok” támadásait vállalkozóként megszokta. Meglepetést számára az jelentett, hogy állami vezetők indítottak „szisztematikus ördögi hadjáratot” családja ellen.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.