Kompromisszumkészséget követel az uniós költségvetéshez az Európai Tanács elnöke

Charles Michel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre adott válaszokat viszont meg lehet tervezni.

Rámutatott, hogy a tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően.

Elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson több vezető „húzódozott” az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására, valamint a zöld és digitális jövő felkarolására.

Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette:

miután ellentétes lenne a közös európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná. „Hazánk egy tisztességes megoldást támogat” – fogalmazott.

Később kiadott közleményében azt írta, a költségvetés jóváhagyását „az EP balliberális többsége a fejlesztési források kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának lehetőségével.”

Véleménye szerint a „balliberális oldalnak” nem számítanak a gazdaságvédelem céljai és a válságból való mihamarabbi kilábalás szempontjai, csak az a fontos, hogy „rágalmak és hamis hírek alapján folyamatosan nyomás alatt tartsák a járvánnyal szemben jól védekező, a gazdaságvédelemben élen járó tagországokat, a vállalkozásoknak, gazdálkodóknak járó fejlesztési forrásokat pedig komoly mértékben csökkentsék, hogy az így elvett pénzeket például agresszív fellépésükről hírhedt nemzetközi liberális jogvédő szervezeteknek juttassák.”

Párttársa, Győri Enikő kijelentette, hogy

„A magyar kormány folytatja jól időzített gazdasági intézkedéseit, amelyek a munkahelyek megőrzését célozzák. Az EU-s források elosztásában azonban nem szabad hátrányosan kezelni azokat a tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot” – tette hozzá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra, hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást, továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve „házi oligarchák” kezébe kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése a tervezetbe.

(MTI)