A tagállamoknak kompromisszumképesnek kell lenniük, valamint vissza kell fogniuk önös érdekeiket ahhoz, hogy sikerüljön megállapodni az Európai Unió következő keretköltségvetéséről és a helyreállítási alapról – jelentette ki az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben.
Charles Michel az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén kiemelte, hogy a koronavírus-járvány olyan kihívásokkal állította szembe az EU-t, amelyekre nem lehetett előre felkészülni, az ezekre adott válaszokat viszont meg lehet tervezni.
Rámutatott, hogy a tagállamok álláspontjai továbbra is nagyon eltérőek a hétéves keretköltségvetést és a helyreállítási alapot illetően.
Elmondta, hogy a legutóbbi EU-csúcson több vezető „húzódozott” az európai bizottsági javaslattól, mivel az a válság előtti helyzethez igazodik, nem a mostanihoz. Egyetértés született viszont azzal kapcsolatban, hogy növelni kellene a saját források felső határát, továbbá a helyreállítási alapnak lehetőséget kell biztosítania az európai gazdaság és társadalom átalakítására, valamint a zöld és digitális jövő felkarolására.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kijelentette:
Magyarország igazságos költségvetést akar,
miután ellentétes lenne a közös európai célkitűzésekkel, ha az uniós finanszírozás nem a kohéziót, a szegényebb tagállamok felzárkózását szolgálná. „Hazánk egy tisztességes megoldást támogat” – fogalmazott.
Később kiadott közleményében azt írta, a költségvetés jóváhagyását „az EP balliberális többsége a fejlesztési források kifizetésének az úgynevezett jogállamisági feltételekhez kötésétől teszi függővé, valójában azonban a tagállamok politikai zsarolására alkalmas eszközt akar létrehozni ezen források zárolásának lehetőségével.”
Véleménye szerint a „balliberális oldalnak” nem számítanak a gazdaságvédelem céljai és a válságból való mihamarabbi kilábalás szempontjai, csak az a fontos, hogy „rágalmak és hamis hírek alapján folyamatosan nyomás alatt tartsák a járvánnyal szemben jól védekező, a gazdaságvédelemben élen járó tagországokat, a vállalkozásoknak, gazdálkodóknak járó fejlesztési forrásokat pedig komoly mértékben csökkentsék, hogy az így elvett pénzeket például agresszív fellépésükről hírhedt nemzetközi liberális jogvédő szervezeteknek juttassák.”
Párttársa, Győri Enikő kijelentette, hogy
Magyarország a válságkezelésben sikeresebb volt, mint a tagországok többsége.
„A magyar kormány folytatja jól időzített gazdasági intézkedéseit, amelyek a munkahelyek megőrzését célozzák. Az EU-s források elosztásában azonban nem szabad hátrányosan kezelni azokat a tagállamokat, amelyek eredményesen kezelték a válságot” – tette hozzá.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője felszólalásában kitért arra, hogy a helyreállítási alap tervezetében nincs garancia arra, hogy a leginkább rászoruló cégek és személyek kapják a támogatást, továbbá az adósságfelhalmozás ellen sincs, amely a gazdasági és társadalmi különbségek kialakuláshoz, illetve további elmélyüléséhez vezethet. Véleménye szerint ha a tagállamok kormányai osztják el a forrásokat, akkor azok nagy cégek, illetve „házi oligarchák” kezébe kerülnek, éppen ezért fontos az ezt kiküszöbölő garanciák beépítése a tervezetbe.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Fontos elhatárolódni az ilyen tettektől, mert az nem lehet művészi önkifejezés, ha átvitt értelemben azt sugalljuk, hogy valakinek az életét nyugodtan ki lehet oltani, mert az belefér.
A kormányfő szerint a dokumentumban szereplő számok félrevezetők, hiszen a pénz jelentős része már eleve nem áll rendelkezésre.
Magyarország pedig – nem túl meglepő módon – alig kapna pénzt a Bizottság friss tervei szerint.
A képlet botrányos: 33 ezer milliárd forint mínusz az európai gazdáknak, negyvenezermilliárd plusz Ukrajnának. Legalábbis ezt szeretnék Von der Leyenék.
A miniszterelnök azt írta, soha nem fogadja el, hogy mi, magyarok csak akkor kapjuk meg a nekünk járó forrásokat, ha behódolunk Brüsszel háború-, bevándorlás- és genderpárti politikájának.
Franciaország máris történelmi költségvetési megszorításokat jelentett be, miközben az európai gazdasági krízis egyre inkább politikai fegyverré válik.
A klub hangsúlyozza, a tervek egyelőre nem tekinthetők véglegesnek.
„Vannak vitáink, másként látjuk a világot, de abban valamennyien egyetértünk, hogy az uszításnak, a gyűlöletbeszédnek nincs helye közöttünk” – olvasható a petíció leírásában.
