Megszólalt a legpontosabb elemző, önmagát körözheti le jövőre a magyar gazdaság

Nem adósodunk el a válság miatt

A Takarékbank Zrt. vezető elemzője kifejti, hogy a koronavírus okozta többletkiadások fedezetét „túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.” 

Hozzáteszi, hogy a gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet.

Fontos kérdésnek tartja, hogy hogyan alakulnak az adóbevételek, hiszen ez meghatározza a költségvetési helyzet alakulását is. E téren úgy véli, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.

„Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így

Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez” – árulja el.

Jobb lehet a növekedés a kormány várakozásánál

Suppan meglepő felvetése a gazdasági növekedés ütemére vonatkozik. Mint írja, „a kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.

Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –,

akár a 6 szá­zalék feletti növekedés is elérhető.”

A 2019-es évben egyébként egyetlen uniós ország sem volt képes elérni ezt az ütemet, a legközelebb Írország állt ehhez 5,5 százalékos növekedéssel. Írország volt az egyetlen ország, amely hazánkat tavaly gazdasági növekedésben képes volt megelőzni. Sőt, ez a szám gyakorlatilag a tavalyi kínai gazdasági növekedéssel egyezik meg. 

Tegyük persze hozzá, hogy több országban is elképzelhetők a korábbinál nagyobb növekedési ütemek jövőre, hiszen több esetben történelmi nagyságrendű visszaesés történt.

A lényeg nem az abszolút, hanem a relatív szám

A legfontosabb Magyarország számára ezért továbbra is inkább az, hogy más gazdaságokhoz képest hogyan teljesít, márpedig ebben kimondottan jól áll, hiszen bőven tartja a növekedési többletét Nyugat-Európához képest. A magyar gazdaságban az idei első negyedévben is 2 százalékot elérő gazdasági növekedés volt megfigyelhető, miközben az eurózóna országaiban rendkívüli visszaesések történtek, így a növekedési különbség ollója a korábbinál is nagyobbra nyílt.

Ha ezt sikerül fenntartani, akkor kanyarban előzhet Magyarország, lekörözve gazdasági fejlettségben több mediterrán országot.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.