Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak, akár a 6 százalék feletti gazdasági növekedés is elérhető, írja Suppan Gergely a Világgazdaságban megjelent cikkében.
Nem adósodunk el a válság miatt
A Takarékbank Zrt. vezető elemzője kifejti, hogy a koronavírus okozta többletkiadások fedezetét „túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.”
Hozzáteszi, hogy a gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet.
Fontos kérdésnek tartja, hogy hogyan alakulnak az adóbevételek, hiszen ez meghatározza a költségvetési helyzet alakulását is. E téren úgy véli, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.
„Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így
a gazdaság túljutott a mélyponton, a munkaerőpiac és a fogyasztás stabilizálódhat, egyes szakmákban – oktatás, egészségügy – pedig további béremelések várhatók.
Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez” – árulja el.
Mint arról a Makronóm beszámolt, Suppan Gergely nyerte el a Consensus Economics előrejelzői díját, több száz nemzetközi elemzőt megelőzve előrejelzéseivel.
Jobb lehet a növekedés a kormány várakozásánál
Suppan meglepő felvetése a gazdasági növekedés ütemére vonatkozik. Mint írja, „a kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.
Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –,
akár a 6 százalék feletti növekedés is elérhető.”
A 2019-es évben egyébként egyetlen uniós ország sem volt képes elérni ezt az ütemet, a legközelebb Írország állt ehhez 5,5 százalékos növekedéssel. Írország volt az egyetlen ország, amely hazánkat tavaly gazdasági növekedésben képes volt megelőzni. Sőt, ez a szám gyakorlatilag a tavalyi kínai gazdasági növekedéssel egyezik meg.
Tegyük persze hozzá, hogy több országban is elképzelhetők a korábbinál nagyobb növekedési ütemek jövőre, hiszen több esetben történelmi nagyságrendű visszaesés történt.
A lényeg nem az abszolút, hanem a relatív szám
A legfontosabb Magyarország számára ezért továbbra is inkább az, hogy más gazdaságokhoz képest hogyan teljesít, márpedig ebben kimondottan jól áll, hiszen bőven tartja a növekedési többletét Nyugat-Európához képest. A magyar gazdaságban az idei első negyedévben is 2 százalékot elérő gazdasági növekedés volt megfigyelhető, miközben az eurózóna országaiban rendkívüli visszaesések történtek, így a növekedési különbség ollója a korábbinál is nagyobbra nyílt.
Ha ezt sikerül fenntartani, akkor kanyarban előzhet Magyarország, lekörözve gazdasági fejlettségben több mediterrán országot.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A szolgáltatások nagyot húztak a gazdaságon, de az ipar és a mezőgazdaság lefelé nyomta a számokat. Magyarország jövőre viszont már egyértelműen nagyobb emelkedési pályára léphet, beindulnak a nagy gyárak, amelyek már az idei évben is meglátszódnak majd.
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Óriási jelentőségű a világra nézve, hogy a gigászok felvázolták egy kereskedelmi megállapodás keretrendszerét.
Európa tovább fegyverzi Ukrajnát, miközben a frontvonalak mögött egyre élesebb hatalmi játszmák zajlanak. A háború már nemcsak a csatatéren dől el, hanem a gazdasági befolyás terepén is.
Takács Péter ezúttal nemcsak a Tisza Párt új egészségügyi szakértőjét, hanem magát Magyar Pétert is „célkeresztbe vette”.
