Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak, akár a 6 százalék feletti gazdasági növekedés is elérhető, írja Suppan Gergely a Világgazdaságban megjelent cikkében.
Nem adósodunk el a válság miatt
A Takarékbank Zrt. vezető elemzője kifejti, hogy a koronavírus okozta többletkiadások fedezetét „túlnyomórészt költségvetési átcsoportosításokkal, valamint egyes szektorokra kivetett különadókkal teremti meg a kormány, így összességében a gazdaságvédelmi terv alig növeli a hiányt, azaz alig hoz fiskális élénkítést.”
Hozzáteszi, hogy a gazdaságélénkítésben döntően a monetáris politika, az állami (MFB, Eximbank) és jegybanki stimulusok játszanak szerepet.
Fontos kérdésnek tartja, hogy hogyan alakulnak az adóbevételek, hiszen ez meghatározza a költségvetési helyzet alakulását is. E téren úgy véli, a kérdés az, hogy mennyivel maradhatnak el a tervektől az adóbevételek.
„Az első négy hónap pénzforgalmi adatai alapján egyelőre nincs ok túlzott aggodalomra. Időarányosan megközelítik, egyes esetekben kissé meg is haladják az évközi teljesítést a befolyó bevételek, annak ellenére, hogy április végéig már másfél hónap telt el a korlátozó intézkedések bevezetése óta. Az áfa- és szja-bevételek még áprilisban is felülmúlták az egy évvel ezelőtti szintet, csupán lassulást mutatott a növekedési ütem. A korlátozó intézkedések fokozatos és részleges enyhítésével pedig egyes ágazatok már májusban elkezdték érdemben mérsékelni a visszaesést, így
a gazdaság túljutott a mélyponton, a munkaerőpiac és a fogyasztás stabilizálódhat, egyes szakmákban – oktatás, egészségügy – pedig további béremelések várhatók.
Látva a fényt az alagút végén, a vállalatok is könnyebben dönthetnek kedvezményes hitelek igénybevétele, illetve beruházást és versenyképességet támogató állami programokban való részvétel mellett, ami megalapozhatja a kilábalást. Így a bevételek idei elmaradása az eddig látottak alapján nem tűnik számottevőnek, ami kedvező alapot adhat a bevételek jövő évi teljesüléséhez” – árulja el.
Mint arról a Makronóm beszámolt, Suppan Gergely nyerte el a Consensus Economics előrejelzői díját, több száz nemzetközi elemzőt megelőzve előrejelzéseivel.
Jobb lehet a növekedés a kormány várakozásánál
Suppan meglepő felvetése a gazdasági növekedés ütemére vonatkozik. Mint írja, „a kormány jövő évi 4,8 százalékos növekedési előrejelzése felülteljesülhet, döntően a bázishatások miatt. Ez különösen szembetűnő lesz a jövő év második negyedében, és az idei második negyedévi visszaesés mértékétől függően akár két számjegyű is lehet.
Ha jövőre minden korlátozó intézkedést feloldanak – alapfeltételezésünk szerint a koronavírus-járvány a meglévő gyógyszerekkel már az idén ősszel kezelhető lesz, a jövő év elejére pedig a több mint száz folyamatban lévő vakcinakutatás már eredményre vezethet –,
akár a 6 százalék feletti növekedés is elérhető.”
A 2019-es évben egyébként egyetlen uniós ország sem volt képes elérni ezt az ütemet, a legközelebb Írország állt ehhez 5,5 százalékos növekedéssel. Írország volt az egyetlen ország, amely hazánkat tavaly gazdasági növekedésben képes volt megelőzni. Sőt, ez a szám gyakorlatilag a tavalyi kínai gazdasági növekedéssel egyezik meg.
Tegyük persze hozzá, hogy több országban is elképzelhetők a korábbinál nagyobb növekedési ütemek jövőre, hiszen több esetben történelmi nagyságrendű visszaesés történt.
A lényeg nem az abszolút, hanem a relatív szám
A legfontosabb Magyarország számára ezért továbbra is inkább az, hogy más gazdaságokhoz képest hogyan teljesít, márpedig ebben kimondottan jól áll, hiszen bőven tartja a növekedési többletét Nyugat-Európához képest. A magyar gazdaságban az idei első negyedévben is 2 százalékot elérő gazdasági növekedés volt megfigyelhető, miközben az eurózóna országaiban rendkívüli visszaesések történtek, így a növekedési különbség ollója a korábbinál is nagyobbra nyílt.
Ha ezt sikerül fenntartani, akkor kanyarban előzhet Magyarország, lekörözve gazdasági fejlettségben több mediterrán országot.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A bolgár vízválság figyelmeztetés hazánknak is: az ottani elavult infrastruktúra 61 százalékos vízveszteséget okoz, miközben a 18 milliárd eurós felújítási szükséglethez képest az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok nyaranta félmillió embert sújtanak, felére gyalulva a mezőgazdaságot és növelve az egyenlőtlenségeket.
Von der Leyenék agyonszabályozott, önkéntes kvótákkal agyonterhelt iparkoncepciója a növekedés és a versenyképesség útjában áll.
Sebestyén Géza közgazdász arra is felhívta a figyelmet, hogy a kiszivárgott tervezet a gazdaság valamennyi szektorát negatívan érintené, sőt, megindulhatna a munkaerő elvándorlása is.
A brüsszeli székhelyű lap azon lamentál, hogy Amerika azt csinálja Európával, amit csak akar.
Magyar Péter és a baloldali sajtó rendszeresen támadja a kormány gazdaságpolitikáját és harsogják, hogy rendre mellélő előrejelzéseivel. Csak közben azt felejtik el, hogy tavaly még ők is hasonló GDP-számokat jósoltak.
A Tisza Párt tervei szerint az emberek kétharmadának többet kellene fizetnie, több százezer munkavállaló fizetése kerülne veszélybe.
Veletek ellentétben: mi magyar patrióták vagyunk!
A külügyminiszter megvédte Magyarország döntését.
