Magyarországon a kereskedelmi láncok nem kötnek hosszú távú szerződéseket a beszállítókkal, így a termelők sem tudnak fejlődni – árulta el Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom high-tech „paradicsomgyárát” felépítő egykori multivezér a Makronómak.
Hozzátette, hogy Magyarországon is született koncepció a helyi termelés és értékesítés erősítésére, függetlenül attól, hogy itthon hozzávetőleg
nyolcvan százalékban külföldi tulajdonban vannak a kereskedelmi láncok.
Márkus elengedhetetlennek tartja, hogy ezt a koncepciót sikeres kommunikáció is kísérje.
„Németországban lehetetlen eladni bizonyos időszakokban importterméket – Magyarországon ez ismeretlen. Norvégiában jogszabály engedi a termelők nyári áregyeztetését, gyakorlatilag kartellezését, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Hangsúlyozom ismét, hogy külföldön a beszállítói fejlesztés jegyében a gazdálkodókkal hosszú távú, akár nyolc-tíz éves szerződéseket is kötnek, amelyekre könnyebben adnak hitelt a bankok is. Járványhelyzetben, amikor a logisztika összeomlani látszik, felértékelődik a helyi termelési képesség, ezt érzékeljük. A kereskedelmi láncok figyelmeztetést kaptak: nem is olyan könnyű most Spanyolországból vagy Olaszországból tiszta és biztonságos árut behozni, tehát a saját érdekük kívánja, hogy a magyar termelők talpon maradjanak. Jó irányba tart a magyar kereskedelem, de erősen le vagyunk maradva Ausztriához, Franciaországhoz és Németországhoz képest” – árulta el.