Egyes külföldi üzleti szereplők kihasználnák, hogy Lengyelország a koronaválság hatására fokozottan védené a hazai gazdaságát. Egy portugál kiskereskedelmi csoport tulajdonában lévő szupermarket lengyelnek címkézte az Ukrajnából és Belgiumból érkező zöldségeket.
Így lesz külföldiből hazai
Biedronka néven fut az a helyi szupermarket, amely Lengyelországban
hazainak címkézte a külföldi termékeket, ideértve a belga sárgarépát és az ukrán uborkát
– hívta fel a figyelmet Lengyelország monopóliumellenes hivatala.
A hivatal úgy véli, hogy a Biedronka – a portugál Jeronimo Martins kiskereskedelmi csoport része – az importált zöldségeket azért jelölte lengyelként, mivel egyre több lengyel dönt a hazai termékek mellett, ugyanis a kormány arra ösztönözte a lengyeleket, hogy lengyel termékek vásároljanak, így támogatva a helyi gazdaságot a koronavírus-válság idején.
Tomasz Chrostny, az UOKiK monopóliumellenes szervezet vezetője elmondta, hogy a fogyasztók panaszkodtak a hivatalnál, amiatt, hogy a Biedronka üzletláncban található címkék félrevezetőek a gyümölcs és zöldség származási országa tekintetében.
„A fogyasztókat egyre inkább a gazdasági patriotizmus irányítja döntésükben,
és örömmel keresik a hazai termékeket”, mondta, hozzátéve, hogy „a Biedronka üzletekben szereplő hamis információk torzíthatták vásárlási döntéseiket”.
A társaság éves forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot is kiszabhatnak, ha a vádak igaznak bizonyulnak.
A cég szóvivője kifejtette: „határozottan nem értünk egyet azzal, hogy a Biedronka nem ad helyes információkat a származási országról, mivel stratégiánk két fő célja, hogy lengyel termékeket értékesítsünk mindenhol és mindig, amikor csak lehetséges és a megfelelő információkat biztosítsuk az ügyfeleknek”, mondta a Reutersnek a szupermarket szóvivője.
Ennek ellenére elismerte, hogy lehetnek ideiglenes címkézési hibák, tekintettel a gyümölcs- és zöldségfélék nagy forgalmára a boltokban, de szerinte az UOKiK kutatásai alapján más kereskedők is hasonló problémákkal szembesülnek.
A Jeronimo Martin portugál anyacég lengyel üzletei is a hatóság vizsgálata alá kerültek a beszállítókkal folytatott tisztességtelen magatartás miatt.
Magyarországon is probléma
Nem ismeretlen Magyarországon az, hogy a külföldi hátterű kiskereskedelmi üzletláncok piaci túlerejükkel élve olyan megállapodásokat kényszerítenek a magyar termelőkre és beszállítókra, amelyek ellehetetlenítik a hazai cégek hosszútávú fejlődését, a magyar termelő kapacitások felépülését az élelmiszeriparban és mezőgazdaságban.
Mint a Makronóm arról beszámolt, új kormányrendelet védi az élelmiszer-beszállítókat a nagyobb kereskedőknek történő eladásoknál a koronavírus miatti veszélyhelyzet idején, ez alapján a kereskedők nem csökkenthetik egyoldalúan a beszerzési árat, és nem is fenyegethetik a beszállítókat a rendelések csökkentésével az alacsonyabb beszerzési ár elérése érdekében.
Magyarországon a kereskedelmi láncok nem kötnek hosszú távú szerződéseket a beszállítókkal, így a termelők sem tudnak fejlődni – árulta el Márkus Zsolt, a Veresi Paradicsom high-tech „paradicsomgyárát” felépítő egykori multivezér a Makronómak.
Hozzátette, hogy Magyarországon is született koncepció a helyi termelés és értékesítés erősítésére, függetlenül attól, hogy itthon hozzávetőleg
nyolcvan százalékban külföldi tulajdonban vannak a kereskedelmi láncok.
Márkus elengedhetetlennek tartja, hogy ezt a koncepciót sikeres kommunikáció is kísérje.
„Németországban lehetetlen eladni bizonyos időszakokban importterméket – Magyarországon ez ismeretlen. Norvégiában jogszabály engedi a termelők nyári áregyeztetését, gyakorlatilag kartellezését, hogy ne legyenek kiszolgáltatva a piaci viszonyoknak. Hangsúlyozom ismét, hogy külföldön a beszállítói fejlesztés jegyében a gazdálkodókkal hosszú távú, akár nyolc-tíz éves szerződéseket is kötnek, amelyekre könnyebben adnak hitelt a bankok is. Járványhelyzetben, amikor a logisztika összeomlani látszik, felértékelődik a helyi termelési képesség, ezt érzékeljük. A kereskedelmi láncok figyelmeztetést kaptak: nem is olyan könnyű most Spanyolországból vagy Olaszországból tiszta és biztonságos árut behozni, tehát a saját érdekük kívánja, hogy a magyar termelők talpon maradjanak. Jó irányba tart a magyar kereskedelem, de erősen le vagyunk maradva Ausztriához, Franciaországhoz és Németországhoz képest” – árulta el.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A szeptemberi árvíz átmenetileg visszafogta a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ám a kilátások kedvezők: októbertől javulásra számít a Makronóm Intézet elemzője, ugyanis a jövőre folytatódó reálbér-növekedés és az alacsony infláció hatására a fogyasztás dinamikusan tovább bővülhet.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
Egyes magyarországi intézkedések Georgia figyelmét is felkeltették, és az eddigi mérleg alapján van keresnivalónk a georgiai piacon.
A csokimikulások még nem kerültek ki a polcra, szaloncukor viszont már van. Nem is akármiért.
Új irodát nyitott Sanghajban az egyik legnagyobb vállalkozói szövetség.
Nem a Tisza árad, hanem „a közönségesség és a durvaság”.
Sokféle módon megálmodták már a jövőt, nem egy esetben akár legitimálva mások életének kioltását, és nem ritkán ebből még sportot is űztek. 25 éve az Epic is így tett, ami sokak életét változtatta meg.
