A hazai termékek erősítésével csökkenthetné kereskedelmi hiányát Görögország

Nem építenek az erősségeikre

A görög kereskedelmi hiány nem csak az export és a versenyképesség növelését igényelné, hanem az import radikális csökkenését is, írja a görög portál, az Analyst cikke. Ez pedig könnyen elérhető lenne, ha a görögök hazai termékeket vásárolnának, ami pedig később ösztönözné a belföldi beruházásokat is, növelve a bruttó hazai terméket és az állami bevételeket is. 

Görögország nagy potenciállal bíró primer szektorral rendelkezik, erre az adottságra az eddigi kormányok azonban nem voltak képesek építeni. Erre egy 2010-es, a görög termékek vásárlását ösztönző kampány is rámutatott, amelyet egy Estiator nevű lap indított az Egyesült Államokban. Talán a kampány is hozzájárult, hogy a következő években növekedés látszott az USA felé irányuló görög exportban, ami a görög termékek versenyképességének reményét vetette fel.

Azonban az Analyst szerint ma

Egy korábbi kutatás kimutatta ugyanis, hogy a mezőgazdaságban használt eszközök többsége, de még a szükséges anyagok jelentős része is import révén érkezik az országba. Ráadásul, a szektorban alkalmazott munka is nagyrészt importált, hiszen a teendőket külföldi időszakos dolgozók végzik, akik azután hazájukba „menekítik” ki a bérüket. Ebből pedig egy másik nagy probléma adódik a görögök számára: a külföldi munkások többségét nem jelentik be, ezáltal az állam hatalmas bevételi veszteségekre tesz szert, cserébe nagyobb adót szab ki a gazdákra, akiket így még inkább ösztönöznek a fekete foglalkoztatásra.

Semmilyen olyan érdemi kampányt vagy intézkedést nem lehetett látni, amely ösztönözné, hogy a lakosság görög cégektől görög termékeket vásároljon. 

Izrael nyomában

mára viszont hatalmas fejlődésen ment keresztül az ágazat. Ehhez hozzájárultak a modern üvegházak és az árnyékoló hálók is, amelyek elhárítják a károkozó rovarok „támadásait” és a napsugárzásnak csak egy részét engedik át. Ráadásul a vízellátás problémáját is megoldotta az ország, hála az innovatív sótalanító egységeknek és új öntözési technológiáknak. Természetesen a kormány is nagyon komolyan segítette a helyi termelőket, minimális árat garantálva a termékekért, miközben ösztönzi a beruházásokat is az ágazatban. 

De a 2010 utáni magyar patrióta gazdaságpolitika is jó példa lehetne a jelenlegi görög kormány számára, amely folyamatosan ösztönözte a beruházásokat a szektorban, ráadásul számos kampány zajlott és zajlik a hazai termékek fogyasztása mellett, de még fontosabb lehet, hogy a kormány rendelettel akadályozta meg, hogy a külföldi üzletek a magyar beszállítókra hárítsák a különadók terheit.

Vegyünk hazait!

A mezőgazdaságra a 21. században már nem tradicionális ágazatként kell tekinteni, ugyanis óriási innovációkat lehet itt elérni, ahogyan azt Izrael példája is mutatja. Ezt azonban a görög fiatal mérnökök, matematikusok, informatikusok, biológusok vagy agronómusok nélkül, akik folyamatosan hagyják el az országot, nehéz lesz végrehajtani, ahogyan az állam támogatása nélkül is.

Ezért is lett volna érdemes a jelenlegi görög kormánynak legalább egy „vegyünk hazait” kampányt indítani (Magyarországon is volt ilyen), vagy legalább támogatni egy hasonló kezdeményezést. Erre hívta fel a figyelmet a Görög Megoldás párt vezetője, Kiriákosz Velopoulosz is (akivel korábban interjút is készített a Makronóm). A pártvezető szerint a görög termékek megerősítése hozzájárulna a kereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez, miközben segítene a gazdasági válság káros hatásainak csökkentésében.

(Címlap: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz Toszidisz)