Közismert, hogy Görögország kereskedelmi mérlege komoly deficittel nézett és néz szembe. Ez részben a görög termékek versenyképességi hiányának tulajdonítható, másrészt az észak-európai államok és leginkább Németország exporttöbbletek termelésére „szakosodott”, már-már merkantilista politikájának is köszönhető. Ezt a negatív trendet meg lehetne fordítani, ha nagyobb hangsúly helyeződne a görög primer szektorra és a mezőgazdaságra. Görögország előtt e területeken hatalmas lehetőség áll, amit sajnos a régebbi kormányok, de a jelenlegi kormány sem tűnik képesnek kihasználni.
Nem építenek az erősségeikre
A görög kereskedelmi hiány nem csak az export és a versenyképesség növelését igényelné, hanem az import radikális csökkenését is, írja a görög portál, az Analyst cikke. Ez pedig könnyen elérhető lenne, ha a görögök hazai termékeket vásárolnának, ami pedig később ösztönözné a belföldi beruházásokat is, növelve a bruttó hazai terméket és az állami bevételeket is.
Görögország nagy potenciállal bíró primer szektorral rendelkezik, erre az adottságra az eddigi kormányok azonban nem voltak képesek építeni. Erre egy 2010-es, a görög termékek vásárlását ösztönző kampány is rámutatott, amelyet egy Estiator nevű lap indított az Egyesült Államokban. Talán a kampány is hozzájárult, hogy a következő években növekedés látszott az USA felé irányuló görög exportban, ami a görög termékek versenyképességének reményét vetette fel.
Azonban az Analyst szerint ma
Egy korábbi kutatás kimutatta ugyanis, hogy a mezőgazdaságban használt eszközök többsége, de még a szükséges anyagok jelentős része is import révén érkezik az országba. Ráadásul, a szektorban alkalmazott munka is nagyrészt importált, hiszen a teendőket külföldi időszakos dolgozók végzik, akik azután hazájukba „menekítik” ki a bérüket. Ebből pedig egy másik nagy probléma adódik a görögök számára: a külföldi munkások többségét nem jelentik be, ezáltal az állam hatalmas bevételi veszteségekre tesz szert, cserébe nagyobb adót szab ki a gazdákra, akiket így még inkább ösztönöznek a fekete foglalkoztatásra.
Semmilyen olyan érdemi kampányt vagy intézkedést nem lehetett látni, amely ösztönözné, hogy a lakosság görög cégektől görög termékeket vásároljon.
Izrael nyomában
mára viszont hatalmas fejlődésen ment keresztül az ágazat. Ehhez hozzájárultak a modern üvegházak és az árnyékoló hálók is, amelyek elhárítják a károkozó rovarok „támadásait” és a napsugárzásnak csak egy részét engedik át. Ráadásul a vízellátás problémáját is megoldotta az ország, hála az innovatív sótalanító egységeknek és új öntözési technológiáknak. Természetesen a kormány is nagyon komolyan segítette a helyi termelőket, minimális árat garantálva a termékekért, miközben ösztönzi a beruházásokat is az ágazatban.
De a 2010 utáni magyar patrióta gazdaságpolitika is jó példa lehetne a jelenlegi görög kormány számára, amely folyamatosan ösztönözte a beruházásokat a szektorban, ráadásul számos kampány zajlott és zajlik a hazai termékek fogyasztása mellett, de még fontosabb lehet, hogy a kormány rendelettel akadályozta meg, hogy a külföldi üzletek a magyar beszállítókra hárítsák a különadók terheit.
Vegyünk hazait!
A mezőgazdaságra a 21. században már nem tradicionális ágazatként kell tekinteni, ugyanis óriási innovációkat lehet itt elérni, ahogyan azt Izrael példája is mutatja. Ezt azonban a görög fiatal mérnökök, matematikusok, informatikusok, biológusok vagy agronómusok nélkül, akik folyamatosan hagyják el az országot, nehéz lesz végrehajtani, ahogyan az állam támogatása nélkül is.
Ezért is lett volna érdemes a jelenlegi görög kormánynak legalább egy „vegyünk hazait” kampányt indítani (Magyarországon is volt ilyen), vagy legalább támogatni egy hasonló kezdeményezést. Erre hívta fel a figyelmet a Görög Megoldás párt vezetője, Kiriákosz Velopoulosz is (akivel korábban interjút is készített a Makronóm). A pártvezető szerint a görög termékek megerősítése hozzájárulna a kereskedelmi mérleg hiányának csökkenéséhez, miközben segítene a gazdasági válság káros hatásainak csökkentésében.
(Címlap: MTI/EPA/ANA-MPA/Dimitrisz Toszidisz)
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Magyar Péter persze – szokásához híven – gyáván menekül, s megpróbál úgy tenni, mintha a kiszivárgott dokumentum nem is létezne.
Önök szerint előfordult már olyan a magyar politika történetében, hogy egy párt letagadta a teljes gazdasági programját? (Nem néhány elemet – az egészet!)
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzésében végre kimondja, a konfliktus Kelet-Európa országainak gazdasági növekedését fékezi a legjobban.
Milyen hatással lesz a magyar gazdaság szereplőire a washingtoni csúcs? Miként működik együtt a Kamara a kormányzattal a kis- és középválallkozások érdekeit képviselve? Illetve kiből lehet sikeres üzletember? Többek között erről kérdeztük Nagy Eleket, az MKIK elnökét. Interjúnk.
A 73 éves brazil edzőnek a nyilvánosság előtt kellett bocsánatot kérnie „meggondolatlan tettéért”.
Eva Vlaardingerbroek szerint Brüsszel mindent megtesz, hogy aláássa a demokratikus választásokat.
