Elszámolta magát a Soros-birodalom: Trump csúnyán keresztbe tett nekik
A demokraták veresége érzékenyen érintette a milliárdos üzletembert.
Az a megállapítás, hogy Soros György eladósítaná az EU-t, önmagában teljesen igaz. És ezzel nincs is baj.
„»Nem ezt hívják adósrabszolgaságnak?« – tette fel a költői kérdést Orbán Viktor, amikor a péntek reggeli rádióinterjújában beszélt Soros György terveiről: a magyar-amerikai befektető a héten egy, a Project Syndicate-nek írt cikkében azt javasolta, hogy az EU válságkezelését örökjáradék-kötvényekkel kellene segíteni. A miniszterelnök kérdésére egyszerű a válasz: nem, nem ezt hívják adósrabszolgaságnak. De az örökjáradék-kötvény annyira ritka és annyira meredek ötlet – ezt még Soros is elismeri –, hogy nagyon könnyű dolga van annak a politikusnak, aki a hozzá nem értő emberekkel el akarja hitetni, hogy valami szörnyű dologról van szó.
Az a megállapítás, hogy Soros György eladósítaná az EU-t, önmagában teljesen igaz. És ezzel nincs is baj.
A mostani válságos helyzetben az eladósodás egy szintig rendben van, még ha a politikai kommunikáció mást is sugall. Orbán Viktor például azt, hogy »Magyarország nem kér a hitelekből, erős lábakon állunk«, 13 órával az után jelentette be, hogy Varga Mihály elbüszkélkedett kétmilliárd eurónyi kötvény kibocsátásával, vagyis azzal, hogy a magyar államadósság 700-720 milliárd forinttal nőtt meg.
Az EU egészének és a tagállamoknak egyenként is rettenetesen sok pénzre van szükségük ahhoz, hogy kezeljék a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságot.Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy számolt, hogy ezermilliárd euró, azaz attól függően, hogy épp hogyan ugrál az árfolyam, 350-360 ezer milliárd forint kellene, nagyjából nyolc évi magyar GDP. A kötvények kibocsátása ilyenkor jó ötlet lehet, hiszen ezekért most pénzt kap az EU, kamatot fizetnie majd csak később kéne, jó esetben akkor, amikor már jobb lesz a gazdaság helyzete – és egyébként is, az a megoldás nem nagyon működne, hogy a tagállamoktól kérjenek több pénzt az uniós kasszába. (Bár ezt is felvetette Von der Leyen a csütörtöki EU-csúcson, de valószínűleg ez még nagyobb ellenállásba ütközik, hiszen itt valóban pénz felajánlásáról van szó, míg a kötvény esetében nem.)”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.