Ismét növekedett áprilisban az ipari termelés Kínában, miután az első negyedévben az új koronavírus-járvány gazdaságbénító hatásainak következtében első alkalommal regisztráltak visszaesést.
A kínai statisztikai hivatal pénteken közzétett adatai szerint az ipari termelés 3,9 százalékkal bővült éves összehasonlításban az év negyedik hónapjában. A növekedés mértéke ezzel ugyan még mindig alulmaradt a járvány előtti szinthez képest, de az adat a javuló tendencia folytatódását jelzi a január-februári 13,5 százalékos csökkenés, majd a márciusi 1,1, százalékos zsugorodás után. Elemzők jóval enyhébb, 1,5 százalékos növekedésre számítottak.
Az év első négy hónapját tekintve azonban az ipari termelés még így is 4,9 százalékkal csökkent a tavalyi év azonos időszakához képest, bár ez is javulást jelent az első negyedévben mért 8,4 százalékos zsugorodáshoz viszonyítva.
A termelés növekedése áprilisban a feldolgozóiparban volt a legmarkánsabb, ahol 5,0 százalékos bővülést mértek éves bázison a múlt hónapban. Különösen jól teljesítettek a speciális berendezéseket gyártó vállalatok, amelyek 14,3 százalékos növekedést értek el éves összehasonlításban.
A tulajdonosi összetétel alapján a legnagyobb, 7,0 százalékos növekedést a magánszektorban mérték, míg a külföldi finanszírozású vállalatok esetében a termelés 3,9 százalékkal, a részvénytársaságoknál 4,0 százalékkal, az állami vállalatok esetében pedig 0,5 százalékkal emelkedett éves összevetésben.
A kiskereskedelmi forgalmat illetően azonban az áprilisi adat azt mutatta, hogy a járványt követő helyreállás hosszabb időt vehet igénybe. Ezen a területen ugyanis 7,5 százalékos visszaesést mértek a múlt hónapban éves bázison, miközben elemzők 7,0 százalékos zsugorodást jeleztek előre a márciusi 15,8 százalékos csökkenés után. Az év első négy hónapját tekintve a kiskereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest 16,84 százalékkal esett vissza Kínában. A legsúlyosabb mértékű csökkenést továbbra is a vendéglátóiparban mérték: a kiskereskedelmi forgalom ezen a területen 31,1 százalékkal zsugorodott éves összevetésben áprilisban, ám ez javulást jelent a márciusi 44,3 százalékos visszaeséshez képest. A forgalom 8 százalék feletti növekedését az élelmiszerek, gyógyszerek, mindennapi használati cikkek, valamint a telekommunikációs tartozékok és felszerelések kiskereskedelmében mérték áprilisban.
Az állóeszköz-beruházások 10,3 százalékkal csökkentek az év első négy hónapjában éves összevetésben, ami a visszaesés mérséklődését jelenti a január-márciusi 16,1 százalékos zsugorodás után, de enyhén alulmarad az elemzők által várt 10,0 százalékos csökkenéshez képest.
A beruházások több mint felét kitevő magánberuházások 13,3 százalékkal estek vissza a január-ápilisi időszakban éves összevetésben.
A statisztikai hivatal felmérése alapján a munkanélküliségi ráta 6,0 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 5,9 százalékról, de még ezzel is alulmaradt az eddigi legrosszabb adatnak számító, februári 6,2 százalékhoz képest. Minthogy a számítás alapját képező felmérés nem teljes körű, így ez az adat nem feltétlenül képes hű képet adni a valós helyzetről.
Az új koronavírus-járvány visszaszorítását követően a kínai vezetés különböző élénkítő intézkedésekkel igyekszik újabb lendületet kölcsönözni az ország gazdaságának, adócsökkentésekkel támogatva a vállalatokat, és a munkanélküliség kezelésére célzottan növelve a kiadásokat. A vírus tombolása a világ többi részén mindazonáltal komoly akadályokat gördített a nemzetközi kereskedelem elé, ami miatt megcsappant a kereslet a kínai exporttermékek iránt, újabb kihívás elé állítva a kínai termelőket. A kínai jegybank hétfőn közölte, hogy a bankok 1700 milliárd jüan (240,05 milliárd dollár) értékben folyósítottak új hiteleket áprilisban, jóval meghaladva az egy évvel korábbi 1020 milliárd jüant. A jegybank újabb kamatcsökkentésekkel támogathatja a kormányzat költségvetési kiadási terveit, és még több készpénzt pumpálhat a pénzügyi rendszerbe, hogy segítse a bankokat és a vállalatokat.
(MTI, fotó: MTI/EPA/Alex Plavevski)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Átnevezték az orosz költőkről elnevezett utcákat az ukrán fővárosban.
