A mostaninál súlyosabb makrogazdasági pálya esetén is kezelhető a bakrendszer tőkeigénye, azaz a bankok többsége akkor sem szorulna tőkepótlásra – ezt állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, májusi stabilitási jelentése.
Nagy Tamás, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertető csütörtöki online sajtótájékoztatón kiemelte: a jegybank jelentése nem előrejelzés, abban a reálgazdasági és pénzügyi előrejelzések nagyfokú bizonytalanságát figyelembe véve két stresszpálya hatásait becsülték fel.
Az első szerint a GDP idei 3,8 százalékos visszaesését 2021-ben 0,1 százalékos csökkenés követheti.
A második, súlyosabb forgatókönyv idén 7,1 százalékos, míg jövőre 2,9 százalékos GDP-csökkenést vázol.
A bankok kétharmada szenvedhet el veszteséget a rosszabb szcenárió megvalósulása esetén, és akár a teljes bankrendszer is veszteségessé válhat 2021-ben – jelezte.
A stresszteszt rámutatott: egy kevéssé valószínű szcenárió, mély visszaesés mellett is a magyar bankrendszer kezelhető mértékű tőkehiányt mutat, és
likviditási oldalról sincs szó jelentős stabilitási kockázatról
– mondta Nagy Tamás.
Ismertette: számításaik szerint a bankrendszer zöme 2019 végén kellő likviditási pufferrel rendelkezett ahhoz, hogy súlyos likviditási sokkok együttes bekövetkezése esetén is megfeleljen a szabályozói követelményeknek. A jegybanki szolvencia stresszteszt alapján a kétéves időhorizont végére a súlyosabb stresszpályán a hitelintézetek egytizedénél kerül a tőkemegfelelési mutató 8 százalék alá. A szektor intézményeinél 106 milliárd forintnyi tőkeemelési igény keletkezne az aktuális tőkekövetelményhez képest, ami pénzügyi stabilitási szempontból kezelhető mértékűnek tekinthető – mutatott rá.
Közölte: a magyar bankrendszer megfelelő tőke- és likviditási tartalékokkal néz szembe a koronavírus-járvány miatt várható kihívásokkal.
A magyar bankrendszerben 2016 és 2019 között mintegy 2100 milliárd forint profit képződött,
ennek 70 százalékát a tulajdonosok visszaforgatták a tőkébe. A szektor saját tőkéje másfélszeresére nőtt 2015-óta. A tőke felhasználhatóságát a jegybank is segítette – mondta.
Emlékeztetett: a jegybank a bankok hitelezési képességét a rendelkezésre álló tőkepufferek felszabadításával is támogatja. A gazdaság újraindítását az állami és jegybanki hitelprogramok a fizetési moratórium időszaka alatt is támogatják – húzta alá.
A fizetési moratóriumról közölte: a háztartásoknál és a cégeknél is az állomány egyharmada tekinthető sérülékenynek. A hitelezési veszteségek emelkedni fognak, így 2021-től az MNB folyamatos portfóliótisztítást vár el a bankoktól. Fontosnak nevezte a vállalatok nem banki kötelezettségének folyamatos nyomon követését is.
Az állami hitelprogramok támogatásával a hitelállomány növekedési üteme idén pozitív tartományban maradhat, annak ellenére, hogy a hitelfeltételek szigorítása már az első negyedévben elindult. Az új hitelezés mérséklődése miatt a 2019-ben jellemző kétszámjegyű éves növekedéshez képest 2020-ban 6 és 10 százalék közötti dinamikára számít az MNB a vállalati, és 5-8 százalék közöttire a háztartási hitelállományban – mondta Nagy Tamás.
Az MNB adatai szerint az Növekedési hitelprogram (Nhp) hajrá programban április 20. és május 15. között 20 milliárd forintot meghaladó értékben kötöttek szerződést, a Babaváró támogatásoknál közel 700 milliárd forintot ért el a kihelyezés, az állami programok támaszt adhatnak a hitelezésnek.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Ezt kell tudni az áfa-visszatérítésről és az adómentességről. A nemzetgazdasági miniszter részletes jövőképet vázolt fel és ismertette a kormányfő szombati bejelentéseinek eddig nem ismert részleteit.
Felülmúlta a várakozásokat az infláció januárban. A drágulás oka nagyrészt a kereskedelmi láncok áremelése, amelyet nem indokoltak a piaci folyamatok, és társadalmi szempontból káros.
Jó híreket ismertetett Orbán Viktor szombaton.
„Ez világszenzáció, ilyen nincs sehol” – szögezte le a kormányfő.
Erre számíthatunk Orbán Viktor 26. évértékelőjén.
A DK-elnöke közösségi oldalán szokásos reggeli elmélkedésében a formális jogegyenlőség témakörében mélyült el.
Neparáczki Endre genetikus szerint a tudományos kérdés sosem az volt, hogy az európai hunok és a honfoglaló magyarok között van-e közvetlen genetikai kontinuitás, hanem az, hogy van-e a két etnikumnak közös őse.
Nehéz éveken van túl Olaf Scholz kancellár. Németország gazdasága történelmi mértékű recesszióban van, szétesett az egyébként is gyenge lábakon álló koalíció, és év végén még legnagyobb nemzetközi szövetségesét, az USA-t is elveszítette Biden bukásával. Vajon van-e még számára kiút, vagy egy politikai karrier csúfos kudarcának lehetünk épp tanúi?
