Nem számíthatnak többé uniós forrásra a karácsonyfának szánt fenyő termesztéséből élő gazdálkodók, Brüsszel ugyanis nemrég úgy döntött, csak a földlabdás, élő fák után vehető igénybe a területalapú hozzájárulás. A Magyar Nemzet csütörtöki számában kiemeli, hogy a több száz érintett hazai termelő ugyanakkor nem marad támogatás nélkül, a kormány a hazai költségvetésből új konstrukció elindításán dolgozik. A terv nem veszi figyelembe a piaci trendeket és a fogyasztói igényeket, illetve azt sem, hogy a földlabdás megoldás nem minden esetben számít természetbarátnak.
Hiperaktív zöldítés
Az Európai Bizottság (EB) kizárta a hagyományos karácsonyfa-termesztést a támogatható ágazatok köréből, így a fenyőültetvények gazdái ettől az évtől kezdve nem vehetnek igénybe uniós hozzájárulást, olvasható a Magyar Államkincstár honlapján.
Brüsszel még tavaly döntött így, az EB állásfoglalása szerint ugyanis nem jogosult területalapú támogatásra a karácsonyfa-termesztésre szolgáló terület, ha a fákat a szokásos módon kivágják, és gyökér nélkül értékesítik. A döntés számos magyar gazdálkodót érint, itthon ugyanis mintegy háromezer hektáron folyik kifejezetten karácsonyfa célú fenyőtermesztés. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az ágazat szereplőinek nincs okuk a kétségbeesésre, a tárca ugyanis a kieső uniós támogatás pótlására nemzeti forrásból biztosít hasonló kerettel úgynevezett csekély összegű támogatást. Az új konstrukció kidolgozása még tart, az azonban már most biztosra vehető, hogy az összeget a karácsonyfa-ültetvények mérete, vagyis a hektárszám alapján számítják majd ki.
Az EB döntése abba az irányba terelné az uniós termesztőket, hogy a hagyományos vágott fenyő helyett a földlabdás típusra álljanak át. Ez azonban a piaci szereplők szerint a kereslet szempontjából nem túl megalapozott elvárás. Korábban sokan azért választották ezt a típust, mert hosszabb ideig friss maradt, a nordmannfenyő széles körű elterjedésével azonban ezt az előnyét is elveszítette. A földlabdás karácsonyfa szállítása, tárolása ráadásul számos vesződséggel jár.
Nincs különösebb értelme
Az ötlet azért különös, mert amint azt a Makronómnak még karácsonykor Megyeri Szabolcs kertész elmondta, a fenyőfa abból a szempontból nem sokban különbözik a sárgarépától és a töktől, hogy azokat is úgy termesztik, hogy újat ültetnek a helyükre. A népszerű kertész szerint környezetvédelmi szempontok miatt felesleges földlabdás fenyőt vásárolni.
Azt is elárulta, hogy a földlabdás karácsonyfák iránti növekvő kereslet miatt sok fakitermelő elkezdett ilyen termékeket előállítani, de ők többnyire nem kertészetileg helyes módszerrel földlabdázott fenyőket készítenek, hanem a gyökeret átvágva szedik ki a fákat, sokszor műanyag zsákba téve vászonzsák helyett.
Megfogalmazása szerint ez kertészetileg „horror, barbár folyamat”.
A rossz eljárásmód miatt ezek a fenyők sem maradnak meg sokáig, legfeljebb nyolc hétig, ami persze több, mint a kivágott fák élettartama, de nem szabad arra számítani, hogy kiültetve évekig életben marad a növény. A termelők azért csinálják így, mert nem lehetne eladni nagy mennyiségben a megfelelő módon alávágott fákat, a tényleg szakszerű földlabdás megoldással túl drága lenne a legtöbb fogyasztó számára.
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A tapasztalható kockázatok ellenére (tudom, ezzel sokan nem értetek egyet – no offense) miért fogom azt csinálni, amit környezetemben mindenki más.
A katasztrófavédelem figyelmeztetése, mit szabad és mit nem szabad csinálni a karácsonyfával.
„Karácsony közeledtével könnyű azt hinni, hogy egy kölyökkutya vagy kiscica a tökéletes meglepetés, de aztán jön a valóság” – fogalmazott Ovádi Péter.
A frissességre panaszkodnak.
Nem mindegy, hogy milyen minőséghez ragaszkodunk.
A harminc napos modellek alapján most már kirajzolódik, mire készülhetünk Szenteste.
Sipos Katalin biológus elfogadta Gajdos László felkérését, és a jövőben a természetvédelem megújításáért fog dolgozni.
Nem mutatnak jól a friss adatok.
