Még a fenyőfát is Nyugat-Európából hozzák a hazánkban működő külföldi üzletláncok. Mekkora biznisz a karácsonyfázás? Termelőkkel és kertésszel is beszélgettünk arról, hogyan teszi próbára a magyar termelőket a multik gazdasági és a klímaváltozás természeti ereje.
Magyarországon alapvetően öt lehetőség közül választhat a vásárló: vágott luc-, nordmann vagy ezüstfenyő, műfenyő vagy földlabdás fa, az utóbbiak a piac nagyjából 10-15 százalékát fedik le. A megkérdezett kitermelők szerint hazánkban a lucfenyő a legkedveltebb, de a nordmann hamarosan átveheti a helyét, már a facsemeték 80 százalékát adja a kaukázusi jegenyefenyő néven is ismert faj; az emberek azért szeretik, mert nem hullatja a leveleit, nem szúr, és könnyű díszíteni.
VISSZAESETT A MŰFENYŐ
A műfenyőből sokkal kevesebbet vesznek az emberek, mint korábban, mert aki ilyet akart, az elmúlt években már megvásárolta. Sokan környezetvédelmi okból vásárolnak műanyag fenyőt, azonban ez nem jó alternatíva, pláne hogy a legtöbb ilyen „fát” Kínában gyártják, és a több ezer kilométeres szállítás is nagymértékben megnöveli a termék ökológiai lábnyomát. Ugyanez a helyzet a karácsonyfatalppal, amelyet régebben sokkal tovább használtak az emberek, mert fából vagy vasból készült, a most elterjedt műanyag talpat viszont néhány év után kidobják. Az elmúlt években csak minimális árnövekedés volt tapasztalható annak ellenére, hogy a bérek nagyjából 50 százalékkal nőttek a szektorban. Harmath László, a Makronóm által megkérdezett termelő szerint idén sem tapasztalható hatalmas árnövekedés. Mint mondja, a fenyő ára nagyban függ a minőségtől, mindenesetre a lucfenyő méterára 3000, az ezüstfenyőé 4000, a nordmanné pedig 6500 forint. Ezek az árak az átlagos, nagyjából másfél méter magas fákra értendők, efölött extra pénzt számolhatnak fel a kereskedők. Egy szép nordmann métere akár a 10 000 forintot is elérheti – teszi hozzá Harmath László.
Fenyőfát vágnak ki Surdon. FOTÓ: MTI / VARGA GYÖRGY, FICSOR MÁRTON
KEVÉS A MAGYAR VÁLLALKOZÁS
Magyarországon a fenyőfa termesztésével nagyjából tíz nagy termesztő – ők 20-30 vagy ennél is több hektáron termesztenek – és több száz őstermelő foglalkozik. A hazai termelők egyre nehezebb helyzetben vannak az inkább importbarát multik miatt. Sok hazai nagy termelő is külföldi tulajdonban van – osztrák, dán vagy román kézben –, így nagyon kevés a tisztán hazai tulajdonú vállalkozás, és Harmath László szerint nehéz is megvetnie a lábát egy magyar vállalkozásnak, mert óriási a külföldi cégek technológiai előnye.
A legnagyobb karácsonyfa-termesztő település a Zala megyei Surd, innen származik a hazai termelésű fák több mint fele, ezeknek a hatvan százalékát pedig Budapesten adják el – mondta Kanász János polgármester korábban, hozzátéve, hogy ebben az időben az egész falu a fenyvesekben dolgozik. Kanász alaptalannak tartja a környezetvédők félelmét, miszerint túl sok fát vágnak ki, hiszen haszonfaültetvényekről van szó. Mivel a helyiek megélhetése a tét, ha 5000 fát kitermelnek, 6500-at ültetnek helyettük.
HÁROM KARÁCSONYFA JUT MINDEN HONFITÁRSUNKRA
A lapunk által megkérdezett, neve elhallgatását kérő őstermelő szerint Magyarországon nagyjából 30 millió fenyőfa van csak a karácsonyfapiac miatt, és ezt az állományt folyamatosan fenntartják az erdőgazdálkodók és a termelők. Szerinte ha hirtelen mindenki műanyag fenyőt kezdene vásárolni, ez a 30 milliós faállomány eltűnne. A Makronómnak nyilatkozó, több mint hatvanezer Facebook-követővel bíró kertész, Megyeri Szabolcs a fenyőfát a sárgarépához és a tökhöz hasonlítja, mivel azokat is úgy termesztik, hogy újat ültetnek a helyükre. Úgy véli, hogy környezetvédelmi szempontok miatt felesleges földlabdás fenyőt vásárolni.
A nagy üzletek kilencven százalékban külföldről rendelnek, leginkább Dániából
A fa, amelyet a vásárló megvesz, nagyjából hat-tíz évig növekszik, a fatermesztés tehát hosszú távú befektetés. Egy egyhektáros területen körülbelül 9000 fa fér el, amelyből 300 darabot vágnak ki egyszerre. Rengeteg munka van a fákkal év közben is, mivel folyamatosan metszeni, kapálni kell körülöttük, sőt meleg nyár esetén locsolni is kell, hogy eladhatók maradjanak.
A kis magyar cégek csak a kivágás időszakára alkalmaznak külső munkaerőt. Már ha találnak, mert Harmath László szerint a helyzet hasonlít a nyári gyümölcsösök problémájára, ez is idénymunka. Nekik szerencséjük, hogy a családjuk az építőiparban is tevékenykedik, és novemberben a lassuló piac miatt át tudják csoportosítani a munkaerőt a fakitermelésre. Ha ez nem lenne, nem találnának megfelelő munkaerőt. Ezek után nem is lepődünk meg azon az őstermelőn, aki csak annyit mond a Makronóm megkeresésére, hogy nem tud velünk beszélgetni, mert épp fát pakol.
NAGY KÖLTSÉG, NAGY BIZONYTALANSÁG
A karácsonyfa-termesztés lassan megtérülő befektetés, és hatalmas a kockázat, mert az évekig gondozott fák egy nyár alatt is tönkremehetnek, és a mind szárazabb, melegebb nyarak miatt ez egyre gyakoribb. Elképzelhető, hogy az ezüstfenyők lassan el is tűnnek a hazai kínálatból, mivel a termelők már tavaly is arra panaszkodtak, hogy – akárcsak a tujákat – gyógyíthatatlan fabetegség támadta meg az állományt. Egyre többen vélik úgy, hogy hiába permetezik a fákat, néhány év alatt elvörösödnek, és így eladhatatlanná válnak – nyilatkozta tavaly a surdi polgármester. Emellett rengeteg extra költség is felmerül, az egyik legnagyobbat a vegyszerezés és a műtrágyázás jelenti, ennek éves hektáronkénti költsége akár 400 000 forint is lehet.
A multik miatt a kitermelés megkezdésének időpontja is megváltozott
Az is nagy költséggel jár, ha a termelő maga árulja a fákat egy, az otthonától távol eső helyen, mondjuk Budapest egy terén: a bérleti díjak „borzasztó magasak”, és sokszor ádáz harc folyik a négyzetméterekért is. A területek bérleti díja az önkormányzattól függ, így a fővárosban egy négyzetméter ára napi pár száz forinttól több ezerig változhat. Harmath elmondása szerint az önkormányzatok sokszor olyan magas összeget kérnek, amelyet nem tudnak kifizetni az őstermelők, és már az igazi forgalom sem ott jelentkezik, hanem a nagyobb bevásárlóközpontoknál.
Ezenfelül az is a termelő költsége, hogy a fa eljusson a földről a vevőig, amihez jobb esetben saját teherautóját használhatja – Harmath László is épp kamionozás közben nyilatkozik a Makronómnak –, vagy kocsit kell bérelni. A fákat éjszaka őrizni is kell, amelynek költsége nagyjából 10 000 forint éjszakánként, ezt sokszor úgy oldják meg az árusok, hogy összefognak, és együtt fizetik az adott területen az őrzést. Ha messziről érkezik az árus, akkor a szállást és az ellátást is magának kell intéznie. Ennek ellenére az árak évek óta nem nőttek jelentősen, mivel a vásárlók nem fizetnének ki többet egy fenyőfáért.
A KLÍMAVÁLTOZÁS FENYEGETÉSE
Idén az egyik legnagyobb probléma a pénzügyi nehézségeken túl, hogy rengeteg eső zúdult le ősszel, ami jó a fáknak, de a fenyőket alapvetően dombos területre ültetik – a hazai termelés több mint hetven százaléka a Nyugat-Dunántúlon van –, a kitermelés pedig megnehezült a sár és a vízfolyások miatt. Nehéz meghatározni, hogy mikor kell kezdeni a kivágást, mert ha túl korai, akkor karácsonyra már nem lesznek szépek a fák, és eladhatatlanná válnak. Az esős időszak persze jót tett, ezért a tűlevél hullása most nem veszélyezteti a termelőket. Harmath szerint az a jó, ha minél később vágják ki a fákat, de meglepődve meséli, hogy Somogy megyében már november közepén látott kivágott fenyőfákat, ezt az időt nagyon korainak tartja.
Megyeri Szabolcs szerint a változó klíma miatt nehéz évtizedek elé néznek a termelők, mivel a melegebb és szárazabb nyarak következtében a csapadékosabb nyugati területeken is nehezebben növekednek a fenyőfák. Magyarországon évente nagyjából 400-500 milliméter csapadék esik az ország középső részén, az Alpokalja környékén viszont 800-900, ezért találjuk ott a legtöbb fenyőfatelepet. „Ha az eső mennyisége változni fog, akkor nagy bajban leszünk” – hangsúlyozza Megyeri. A legnagyobb probléma szerinte az, hogy „csapadékesemények” jönnek létre, tehát az éves csapadékmennyiség nem folyamatosan, elosztva hullik, hanem rövid idő alatt, majd aszály következik be. Egyre szélsőségesebb időjárással nézünk szembe, amelyet véleménye szerint nem tudnak majd kezelni az itthoni termelők.
AZ ŐSTERMELŐKET MEGETTÉK A MULTIK
Korábban a termelők maguk hordták a fenyőt a városokba, de mára a legtöbbet kereskedőknek adják el, akik továbbértékesítik. A nagyobb multik az elmúlt években vevőcsalogató eszközként kezdték árusítani a fákat, amelyeket a nagy üzletek kilencven százalékban külföldről rendelnek, leginkább Dániából, ráadásul az itthoni árnál magasabban – hangsúlyozza Harmath László. „Az őstermelőket már meg is ették a multik” – fogalmaz lemondóan, hozzátéve: egyre nehezebb felvenni a versenyt. A költségek nőnek, de az árakat nem tudják a termelők arányosan növelni, így szerinte a kisebb vállalkozások, a magyar őstermelők teljes mértékben kiszorulnak a piacról, ami tovább növeli az importot.
Harmath úgy látja, hogy kistermelőként nem lehet főállásban foglalkozni a fenyőfabiznisszel, esetleg hétvégi munkaként, kiegészítésként működhet. Ebben az önkormányzatoknak is nagy felelősségük van a „hihetetlen magas” bérleti díjak és a kicsi árusítóterületek miatt. Még Harmath Lászlónak is van mellékállása, pedig az ő családi vállalkozásukat a nagyok közé lehet sorolni 15 hektáros területtel. Hozzáteszi, egy nagyobb területtel rendelkező kitermelő jól meg tud élni, de nagyon fontosak a piaci kapcsolatok. Szerinte hatalmas szükség lenne egy szövetségre, amely egységben képviseli a hazai fakitermelőket, összefogás nélkül ugyanis a multik piaci ereje tovább nő.
FOTÓ: MTI / BALOGH ZOLTÁN
TŰZIJÁTÉK ÉS KARÁCSONYFA A PLÁZÁKNÁL
Korábban a nagyobb áruházaknál ritkán árultak karácsonyfát, mára ez teljesen megváltozott. Hogy a bérleti díj ne legyen túl magas, az utóbbi öt évben a tűzijátékárusok együttműködnek a fenyőfaárusokkal, mivel a szigorú és drága engedélyek miatt egyáltalán nem érné meg szilveszter előtt csak három napra kinyitni. Harmath szerint azért jó az effajta együttműködés, mert sokkal jobb alkupozícióba kerülnek a vállalkozások, és országos szinten is könnyebben elérnek a vevőkhöz, ők is így jutottak el a külföldi piacra: ma már Szlovákiába és Bulgáriába is szállítanak fenyőfát.
A multik miatt a kitermelés megkezdésének időpontja is megváltozott – mutat rá Harmath László. Korábban december 10-e előtt senki nem akart fenyőt venni, most viszont már december 1-jén is karácsonyfákkal csalogatnak az üzletek. Ahhoz, hogy a termelők december 1-jére leszállítsák a fákat, november 17-én már kamionra kell pakolni, tehát a kivágást nagyjából november 7-én kellett végezni, ami meglehetősen korai.
Magyarország leginkább Ausztriába és Olaszországba exportál – a kivitel és a behozatal volumene nagyjából megegyezik, mértéke pedig nagyjából évi 200 000 fa. Harmath szerint a lucfenyő túlnyomó részét Olaszországban értékesítik, amely erős piac, ezért is drágult itthon a lucfenyő a legnagyobb mértékben. A nordmann esetében fordított a helyzet, mivel rengeteg importáru érkezik Magyarországra, leginkább a multik rendelik ezeket a fákat Dániából és Németországból. Harmath László ezt felháborítónak tartja, mert a nordmann Magyarországon is termeszthető, és még olcsóbb is, ráadásul a multik által behozott fák rosszabb minőségűek, mint a magyarországiak.
Névtelenséget kérő őstermelőnk viszont úgy gondolja, hogy a kaukázusi jegenyefenyő nem Magyarországra való, mert rengeteg extra költséggel jár, hogy nem megfelelő klímakörnyezetben szép és eladható fákat termeljenek. Elmondása szerint hatalmas előnyük van a dániai és németországi termelőknek, mert ott sokkal automatizáltabb a termelés, és jobbak a környezeti viszonyok, hiszen több csapadék esik, és párásabb az idő a tenger közelsége miatt. Dániában már olyan technológiával vágják ki a fenyőfákat, hogy újra kisarjadnak, így ott nem kell teljesen újat ültetni. Külföldön nagyobb területeken is dolgoznak a cégek, ezért ott jobban megéri gépesíteni.
A karácsonyfa-termesztés lassan megtérülő befektetés, ráadásul az évekig gondozott fák akár egy nyár alatt is tönkremehetnek. FOTÓK: FICSOR MÁRTON
VÁLASSZUNK MAGUNKNAK FÁT!
A környezetvédelem és a költségcsökkentés érdekében megjelentek azok a termelők, akik nem adják el kereskedőknek a fákat, hanem beengedik a vevőket a termőterületre, akik kiválaszthatják a tetsző fát. Ezzel minimálisra lehet csökkenteni a kidobott, ledarált fák mennyiségét. A Makronóm által megkérdezett őstermelő szerint ez kényelmesebb árusítási forma, mert a városi piacokon ádáz küzdelem folyik a helyekért, és egy vidéki kiskereskedőnek sokszor nincs lehetősége felvenni a harcot. Ezenfelül ezzel a módszerrel sokkal frissebb fákat tud eladni a vevőnek, mint amilyeneket a multik kínálnak.
Megjelentek az olyan netes áruházak is, ahonnan házhoz lehet rendelni a karácsonyfát. A névtelenséget kérő őstermelő viszont úgy látja, hogy a vevők egyre kényelmesebbé válása, a kézenfekvő e-vásárlás és házhoz szállítás a termelőknek megterhelő is lehet, mivel sokszor nincs rá kapacitásuk, annak ellenére sem, hogy a vevők akár tízszer annyi pénzt is fizetnének így a termékért. Az őstermelő szerint a legnagyobb baj a magyar piaccal az, hogy a fogyasztók olyan fákat keresnek, amelyek nem teremnek meg itthon, ezért inkább a drágább külföldi fákat veszik meg. Ezen a területen a hazai termelők nem tudnak versenyezni a klíma miatt. A magyarok többsége eleve nem is részesíti előnyben a honi termékeket, így tűntek el a hazai bogyósültetvények is – teszi hozzá Megyeri Szabolcs kertész.
Komposzt készül a karácsonyfákból Debrecenben. FOTÓ: MTI / CZEGLÉDI ZSOLT
ÜGYESKEDŐ KERESKEDŐK, TALPRAESETT TERMELŐK
A névtelenül nyilatkozó őstermelő elárulja, hogy a legtöbb városi kereskedő nem tartja be a mérési szabályokat, a hosszúságot nem a matematika szabályai szerint kerekítik, hanem bizonyos méretcsoportokba osztva árulják a fákat, amivel nagyon sok pénzt csalhatnak el a vevőktől. Harmath László is kijelenti, hogy azoktól a kereskedőktől azonnal el kellene köszönni, akik kinézet alapján szabják meg egy fa árát.
Az őstermelő megemlíti, hogy a legtöbbször az a fa, amelyet nordmann fenyőként adnak el a kereskedők, növényhatározói szempontból hagyományos jegenye vagy valamilyen egyszerű jegenyefajta. Ennek oka, hogy a vevő, sőt a fogyasztóvédelem sem tudná meghatározni a két fa között a különbséget, a csalás sosem derül ki. Az egyetlen markáns különbség az, hogy az eredeti nordmann tizenöt, a hagyományos jegenyék viszont nyolc év alatt nőnek eladható méretűre.
Mint Megyeri Szabolcs elmondja, a földlabdás karácsonyfák iránti növekvő kereslet miatt sok fakitermelő elkezdett ilyen termékeket előállítani, de ők többnyire nem kertészetileg helyes módszerrel földlabdázott fenyőket készítenek, hanem a gyökeret átvágva szedik ki a fákat, sokszor műanyag zsákba téve vászonzsák helyett. Megfogalmazása szerint ez kertészetileg „horror, barbár folyamat”. A rossz eljárásmód miatt ezek a fenyők sem maradnak meg sokáig, legfeljebb nyolc hétig, ami persze több, mint a kivágott fák élettartama, de nem szabad arra számítani, hogy kiültetve évekig életben marad a növény. A termelők azért csinálják így, mert nem lehetne eladni nagy mennyiségben a megfelelő módon alávágott fákat – teszi hozzá Megyeri Szabolcs.
Lehet vásárolni kertészetileg megfelelő módon földlabdázott karácsonyfákat is, amelyek biztosan megmaradnak hosszú ideig, de ezek sokkal többe kerülnek, mint az egyébként nyomott áron eladott karácsonyfák – szögezi le. Megyeri egyébként korántsem látja annyira tragikusnak a piaci helyzetet, mint ahogy a termelők állítják. A fenyőfatermelés szerinte sok esetben a szürkegazdaság határán mozog, és bár hangsúlyozza, hogy nyilván sokan törvényesen végzik a termelést, rengetegen akár tízmilliós bevételre is szert tehetnek őstermelőként csak a késő őszi időszakban.
Címlapkép: MTI / VARGA GYÖRGY
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A szervezett utak nem olcsók a németországi Eb-meccsekre, a magyar–svájci mérkőzésre a last minute ajánlatok repülővel 450 ezer, busszal pedig 190 ezer forinttól érhetők el. Ebben azonban a ma már borsos árú belépőjegy és a szállás is benne van. Ha valaki tud jegyet szerezni még, és egyénileg utazik, jó, ha tudja, a meccsek estéjén az adott város olcsóbb szállásainak az árai jellemzően megduplázódnak, és az utazási időbe a helyi dugókat is érdemes belekalkulálni.
A magyar gazdaságpolitikai stratégia hangsúlyos eleme a középosztály folyamatos bővítése. Ennek jelentőségéről és a magyar modell filozófiai hátteréről is beszélgettünk György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztossal a napokban megjelent könyve kapcsán.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Januárban 77 ezer forinttal emelkedett a bruttó átlagkereset, ami így már 605,1 ezer forintra rúg. Ennek nettó értéke 400 ezer forint felett van, miközben a reálkereset értéke ismét 10,4 százalékkal nőtt, derült ki a KSH friss kereseti adataiból.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
