Áprilisban a vártnál lényegesen nagyobb mértékben, rekordalacsonyra csökkent az euróövezeti gazdasági aktivitás mutatószáma a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet felmérése alapján.
A Markit előzetes adatokon alapuló felmérése szerint a gazdasági aktivitás mutatószáma, a kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) áprilisra vonatkozóan 13,5 pontra, a felmérés
Az előző hónapban, márciusban 29,7 ponton állt az euróövezeti kompozit BMI, áprilisra pedig 25,7 pontot vártak elemzők.
A BMI 50 pont alatti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
A kompozit BMI mindkét összetevője, a szolgáltatóipari és a feldolgozóipari egyaránt nagyot romlott áprilisra. A szolgáltatóipari BMI 11,7 pontra, a nyilvántartás kezdete óta a legalacsonyabbra csökkent a márciusi 26,4 pontról a várt 23,8 pont helyett. A feldolgozóipari BMI 33,6 ponton több mint 11 éves, 134 havi mélypontot ért el a márciusi 44,5 pont után, a várt 39,2 pont helyett.
„Az áprilisi felmérés tanúsága szerint példátlanul nagy kárt okoztak az európai gazdaságnak a járványvédelmi leállások és korlátozások és a megszűnő globális kereslettel a beszállítói fennakadásokkal együtt” – foglalta össze a jelentés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza.
„A BMI-felmérésben feltárt adatok az euróövezeti gazdaságnak az adatgyűjtés több mint húszéves történetében soha még nem tapasztalt mértékű összeomlásáról tanúskodnak. A lendületvesztés dinamikája is meghaladta a számos közgazdász által még lehetségesnek tartott mértéket. Az index értéke jóval a becslési konszenzus alá zuhant” – fejtette ki.
Elmondta: „A BMI és a bruttó hazai termék (GDP) alakulása közötti korrelációra felállított modellünk az áprilisi adatok
az euróövezeti GDP 7,5 százalékos negyedéves csökkenését vetíti előre az első negyedévre.
Mivel a járvány megfékezése érdekében számos gazdasági területen az elkövetkező hetekben is érvényben maradnak a korlátozások, a második negyedévben a régióban valaha elszenvedett legnagyobb recesszióra kell számítani.”
Remélhetőleg hamarosan megindul a korlátozások feloldása, hogy a gazdaság kimozdulhasson az áprilisi bénultság állapotából, ez azonban egy második fertőzési hullám kockázata miatt valószínűleg fájdalmasan lassú ütemben fog zajlani. A kereslet elhúzódó visszaesése tükrében így az állásvesztés még a mostani rekordmértékűnél is nagyobb ütemben folytatódhat, ami újabb aggályokat vet majd fel a járványvédelmi intézkedések gazdasági költségeivel kapcsolatban – vázolta fel Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza a kialakult helyzetet és annak várható következményeit.
(MTI)
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Valami nincs rendben a levegővel keleti szomszédunkban.
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
A termelők az Európai Parlament épületénél tiltakoztak, mivel az új uniós költségvetés közel negyedével csökkentené az agrártámogatásokat.
Bart De Wever belga miniszterelnök közölte „mindent megtesz, ami csak hatalmában áll”, hogy megakadályozza az EU által Ukrajnának nyújtott új hitelt.
Elment a józan eszünk? – tette fel a kérdést a magyar EP-képviselő.
Az amerikai pénzügyminiszter „háborús gazdaságként” jellemezte az oroszt, amely nulla növekedést produkál 20 százalékos inflációval.
A volt amerikai elnök nem is titkolja, hogy alapítványon keresztül érné el Magyarországban és Lengyelországban, hogy végre azokat a politikusokat válasszák meg, akik neki szimpatikusak.
