Remélhetőleg májusban már fokozatos élénkülés kezdődhet – a Takarékbank vezető elemzője a Makronómnak

Remélhetőleg májusban fokozatos élénkülés kezdődik

Mekkora magyar gazdasági visszaesés várható most? – ezt a kérdést tettük fel Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének. A kérdés azért is érdekes, mert az Egyesült Államok gazdaságára nézve az egyszámjegyűtől a 20-30 százalékos visszaesésig nagyon változó előrejelzéseket adnak az elemzők. Sőt, mások már arra hívják fel a figyelmet, hogy ebben a helyzetben már bármiféle előrejelzés szinte felelőtlenség. Marcel Fratzscher német közgazdász például arról beszélt, hogy jelenleg lehetetlennek tartja a megbízható előrejelzések készítését.

de valamihez mégis kell viszonyítani” – válaszolja a felvetésre Suppan Gergely a Makronómnak. Szerinte a második negyedév valóban igen mély visszaesést mutathat, jelenleg egyes tanulmányok az uniós gazdaságra nézve 30-35 százalékos visszaesést jeleznek áprilisban, bár az év elején még nem volt visszaesés. A zuhanás márciusban indult el az egyes országokban különböző időpontokban, így a márciusnak csak egy részét érinti majd az elemző szerint.

Suppan azt reméli, hogy „májusban már stabilizálódás, lassú, fokozatos élénkülés kezdődhet, a német és osztrák tervek szerint nagyon óvatosan elkezdhetnek kinyitni újra az üzletek, május közepétől pedig nagyon fokozatosan a szállodák és a vendéglátóhelyek. Ezt a reményt támasztja alá az új megbetegedések és a halálozások csökkenő száma.” Így az egész évre vonatkozóan nem a fent jelzett rendkívül nagy visszaeséssel kell számolni, 

az éves átlagos visszaesés remélhetőleg sokkal kisebb lesz annak köszönhetően, hogy fokozatosan helyreáll a gazdasági aktivitás.

E tényezők összegzéseként a Takarékbank alapforgatókönyve szerint 1,4 százalék lehet a hazai visszaesés, „ami a legoptimistább verzió, így a visszaesés lehet ennél mélyebb, vagy még mélyebb is.”

A magyar gazdaság eshet vissza a legkevésbé

Az ING elemzése arra számít, hogy a magyar gazdasági visszaesés lehet a legkisebb a régiónkban. A cég elemzői a Takarékbanknál egyébként kedvezőbb, 0,8 százalékos 2020-as magyar GDP-csökkenést várnak. „A magyar visszaesés azért lehet másoknál kisebb, mert eleve magasabb növekedési szintről indulunk – tavaly közel 5 százalék volt a növekedés –, ezért ha párhuzamosan esünk másokkal, kisebb lesz a visszaesésünk mértéke, azokhoz képest, akik eleve stagnálásról indulnak. A magasabb tavalyi növekedésünk miatt az áthúzódó hatások jóval kedvezőbbek. Némileg csillapíthatja a visszaesés mértékét, hogy számos állami szektorban kétszámjegyű béremelésről állapodtak meg, illetve egyelőre nem álltak le az elmúlt években bejelentett nagy működőtőke beruházások sem.”

Nagy kérdés a gazdaságok talpraállásának módja is, pontosabban a formája, amit a közgazdászok szimbolikusan egy-egy betűvel írnak le. Beszélhetünk így V, U, W, vagy épp L-alakú talpraállásról – ezek közül a „V-alakú visszaesés” lenne a legjobb forgatókönyv. A korábbi jelentősebb járványok után például V-alakú „visszapattanás” történt, ezért is remélik sokan ismét ezt a visszaesés után gyors felíveléssel járó esetet. Jól szemlélteti a különböző helyreállások közötti különbségeket a Harvard Business Review alábbi összegző ábrája.

„Mi csak reménykedünk a V-alakban, de erre semmilyen biztosíték nincs. Ha elhúzódik a járvány, U-alak is lehetséges. ha ne adj’ Isten ősszel visszatér a járvány, akkor W, vagy L-alak is lehet. De nagyon sok múlik a kormányzati beavatkozások sikerén” – húzza alá Suppan, hogy rengeteg még a nyitott kérdés.

Az ingyenpénz nem a legjobb megoldás

„Szerintem a helikopterpénz nem a legjobb megoldás, sokkal fontosabb a rövidített munkaidő, a kényszerszabadságok, a fizetés nélküli szabadságok állami pótlása, kiegészítése, a Kurzarbeit. Egyrészt annak érdekében, hogy ne csökkenjen nagyon a vásárlóerő, ami az újrainduláshoz elengedhetetlenül szükséges, másrészt a munkáltatók minél kevesebb munkavállalót küldjenek el, így nem épülne le a kínálati oldal, valamint elkerülhető, hogy az újraindulásnál nagy költségekkel toborzásba és tanításba kelljen fogniuk a vállalkozásoknak. A helikopterpénzből pedig azok is reszesülnek, akiknek nincs szükségük rá, mivel megmaradt a munkájuk és a jövedelmük, ami sokkal költségesebb és kevésbé hatékony” – vélekedik az immár több mint fél évszázados közgazdasági ötletről, miszerint feltétel nélkül, közvetlenül az emberek zsebébe, számlájára lehetne utalni a gazdaságélénkítést szolgáló összegeket. Ez az egyszeri támogatás mindenkinek járna, és bármire el lehetne költeni, csakhogy tartós és fenntartható megoldást nem jelentene. Ezért törekszik a magyar válságkezelő stratégia a munkahelyek megőrzésére.

Mennyire lenne stabilabb egy eladósodásból válságkezelő gazdaság?

A jövőre nézve Suppan szerint biztosan sok minden átalakul a világgazdaságban, például a beszállítói láncok közelebb kerülhetnek a vevőikhez, ez persze a zöldebb kilátásokat is javítja. Azt nem lehet megjósolni, hogy milyen gyorsan felejtenek a gazdasági szereplők és mikor mernek újra költekezésbe fogni. A turizmus és egyes tömegszórakoztató iparágak talán lassabban állnak talpra az óvatosság miatt, de jelenleg ezt még lehetetlen megjósolni.

A szakértő azt tartja alapvető kérdésnek a jövőt illetően, hogy a mostani kényszerű óriási gazdasági programok következtében masszívan elszálló államháztartási hiányok és adósság nyomán mennyire lesz stabilabb és válságállóbb a költekezéseit növelő gazdaság a jövőben, azaz

mennyire szűkíti az eladósodásból való válságkezelés a jövőbeli gazdaságpolitikai mozgásteret.

A rekordmennyiségű beruházás is segíthet

A magyar gazdaságélénkítő csomaggal kapcsolatban Suppan megjegyzi, hogy a 2,7 százalékos költségvetési deficit túl alacsonynak tűnik, már csak a teljesen eltérő makrogazdasági pálya miatt is. „A hazai megoldás döntően átcsoportosításokkal próbálja kezelni a válságot, de ez máshonnan jelent elvont pénzt, a jelenlegi helyzetben jóval bátrabban is el lehetne engedni a hiányt ahhoz, hogy erőteljesebb legyen az anticiklikus hatása” – állítja az elemző.

„A GDP 18-20 százalékának egyharmada önmagában a hitelmoratórium, jelentős összeg pedig majd az MNB-től fog érkezni hitelek, azok refinanszírozása formájában” – teszi hozzá.

A magyar magánszektor a régiós országokhoz képest kevésbé adósodott el, ami most előnyt jelenthet, hiszen van tér a hitelezés felpörgetésére. Suppan egyetért e felvetésünkkel: „ez most abszolút előnyt jelent, bár kérdéses, hogy az elveszített bevételt érdemes-e hitellel pótolni, mivel azt majd vissza kell fizetni a jövőbeli bevételből. Egy ilyen áthidaló hitelnek igen hosszúnak, akár 20 évesnek kell lennie, hogy néhány havi árbevétel pótlásának későbbi törlesztése ne okozzon komolyabb problémát. A német megoldás például az egyéni és mikrovállalkozásoknak ad közvetlen támogatást, így könnyebb túlélniük, az adósság pedig az államnál keletkezik.”

Termelő beruházásokból az elmúlt időszakban nem volt hiány, ami szintén segítheti a lendület megőrzését. „Kedvező, hogy az elmúlt években a javuló versenyképességünknek köszönhetően rekordmennyiségű működő tőke beruházásról döntöttek, ami a közeljövőben még rengeteg kapacitást fog jelenteni” – mutat rá Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.