A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetői áprilisban körlevélben szólították fel a hitelező és pénzforgalmi intézményeket, hogy üzleti és monitoring folyamataik megerősítésével készüljenek fel a törlesztési moratórium lezárultát követő időszakra. A jegybank szerint olyan finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat is szükséges kialakítaniuk, amelyekkel orvosolni tudják majd adósaik esetlegesen felmerülő fizetési nehézségeit.
Az MNB tájékoztatása szerint a hitelintézeteknek, pénzügyi vállalkozásoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak kiküldött vezetői körlevélben kezdeményezték, hogy a piaci szereplők tekintsék át a hitelezési és monitoring folyamataikat, belső szabályozásaikat. Elemezzék ügyfeleik pénzügyi helyzetét, és ennek alapján dolgozzanak ki olyan finanszírozási konstrukciókat, fizetési ajánlatokat, üzleti és monitoring folyamatokat, amelyekkel reagálhatnak lakossági, vállalati adósaik megváltozott fizetőképességére, és kezelni tudják azoknak a törlesztési moratórium után esetleg felmerülő fizetési nehézségeit.
A jegybank szerint a lakossági ügyfelek esetében a pénzügyi intézmények az ügyfelek magatartásának, folyószámla-forgalmának elemzésével, a moratórium utolsó negyedében pedig akár nyilatkoztatásuk révén is megbizonyosodhatnak az adósok esetleges jövőbeni fizetési problémáiról.
Az adósokat havonta tájékoztatni kell a moratórium alatt hitelük kapcsán keletkező tőke-, kamat- és díjfizetés mértékéről is. A moratórium lejártával pedig a hitelnyújtóknak az adósokkal egyeztetve kell ütemezni a meg nem fizetett kamatok, díjak teljesítését.
A jegybank elvárja, hogy
azoknál a bankszámlacsomagoknál, hiteleknél, amelyeknél ezek mértéke az ügyfél bankszámlájára érkező havi utalások összegétől függ. További elvárás, hogy a hitelnyújtó intézmények dolgozzanak ki fizetéskönnyítő konstrukciókat az arra rászoruló ügyfeleknek, és ezekről közérthetően, személyre szólóan tájékoztassák is őket. Tanúsítsanak együttműködő magatartást a szerződések módosítására vonatkozó, megalapozott ügyfélkérelmek elbírálásánál.
A pénzügyi intézményeknek a vállalati ügyfelek esetében szintén fel kell mérniük a fizetőképesség jövőbeni alakulását, a járványveszély miatt leginkább érintett ágazatokban akár folyamatos monitoringgal. A felmérésnek, illetve az adott hitel esetleges jövőbeni módosítására való felkészülésnek ki kell terjednie az érintett vállalatcsoport további tagjaira is.
Az MNB a vállalati üzletágnál is kezdeményezte, hogy a hitelnyújtók tekintsék át, milyen termékeikkel, üzleti megoldásaikkal segíthetik a vállalati szegmens esetleges likviditási nehézségeit.
A jegybank folyamatosan ellenőrizni fogja a hitelező és pénzforgalmi intézmények belső működésének átalakítását, az új gazdasági helyzethez való alkalmazkodását és a fizetési moratórium utáni időszakra történő felkészülését – közölték.
(MTI)
Szalai Piroska rámutatott, hogy a 14. havi nyugdíj már létezik Európa más országaiban is, és míg a Tisza Párt két havi nyugdíjat elvenne, addig a kormány azon gondolkozik, hogy plusz két havit adjon.
A közigazgatási és területfejlesztési miniszter szerdán közölte: folytatják a béremelést a közszférában.
A program nem elindította, hanem kapcsolódott egy már kibontakozó árnövekedési trendhez.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Czomba Sándor kiemelte, hogy 2010-hez képest több mint duplájára emelkedett a nyugdíjak összege.
Surányi György a 20 százalékos béremelkedést is rossz dolognak tartja, de szerinte a hazai vállalkozások támogatását és az illetékmentes öröklést is meg kellene végre szüntetni.
Senki sem reagál a politikai hajtóvadászatra.
„Engem nem lepne meg, ha Magyar Péter folyamatosan beleszólt volna a tiszás képviselők napi munkájába” – fogalmazott Nagy Attila Tibor.
