A Guardian számolt be arról, hogy kilencvenezer vendégmunkásra lenne szükség Nagy-Britanniában, hogy a gyümölcs és a zöldség ne rohadjon el a földeken. Közben arról szólnak a hírek, hogy milliók szorulhatnak nagyon hamar élelmiszer-segélyekre az országban.
Csak a mezőgazdaságban azonnal lenne közel százezer munkahely
Charterjáratokra lenne szükség a brit zöldség- és gyümölcstermesztők szerint, hogy a szigetországba szállítsa azokat a jellemzően közép- és kelet-európai munkásokat, akik rendszerint ilyenkor a földeken dolgoznak – írja a Guardian.
Egyes nagy ültetvények már szerveztek is járatokat, de a többségnek a brit kormány sürgős beavatkozására lenne szüksége, különben a koronavírus-járvány miatt törölt járatok és otthon maradó munkások miatt elrohad a termés.
Pár héten belül kilencvenezer álllást kellene betölteni.
A munkások jellemzően Moldovából, Ukrajnából, Oroszországból, Belaruszból, Georgiából és Barbadosról érkeznek. Azonban az EU-n kívüli országok most zárva vannak.
Stephanie Maurel, a Concordia ügynökség igazgatója úgy fogalmazott: „megrekedt az EU-n kívüli toborzás, mivel csak Litvánia maradt, ami lezárta a határait; Románia, de repülők nélkül; és van még Bulgária, a mi kis reménységünk.” Azonban Bulgáriában sem működnek a légitársaságok.
A termést leszedő munkások 98 százaléka külföldi Nagy-Britanniában.
Eközben segélyszervezetek jelezték, hogy milliók tapasztalhatják meg, milyen az éhezés, ha a brit kormány nem avatkozik be. Ebben közrejátszik a brit szupermarketek hatékonyságot maximalizáló működési modellje is: a just-in-time rendszerben a cél épp az, hogy ne kelljen tartalékokat és készleteket felhalmozni, így ne származzon költség a raktározásból.
A vírus miatt akár egymillió embernek okozhat nehézséget, hogy élelemhez jusson – ők azok, akik gyakran magányosak, így nehezen találnak segítséget a bevásárlásban.
A francia miniszter a földekre küldené a tétleneket
A koronavírus-járvány terjedése miatt lelassult francia gazdaság ösztönzése céljából a francia kormány a hazai termékek fogyasztására buzdított, a mezőgazdasági miniszter pedig a kényszerszabadságon lévő és tétlenné vált embereket arra kérte, hogy „menjenek ki a földekre dolgozni”, ezzel segítve az idénymunkások nélkül maradt mezőgazdaságot.
A Covid-19 fertőzés miatt lelassult kereskedelmi kapcsolatok és a gazdasági termelés lebénulása erősen sújtja a francia mezőgazdaságot, amelyet a globalizáció mellett az elvándorlás is fenyeget. Didier Guillaume mezőgazdasági miniszter ezért azt kérte a jelenleg tétlenségre kényszerült emberektől, hogy „csatlakozzanak a francia mezőgazdaság nagy hadseregéhez”, amely munkaerőhiánytól szenved.
„Kétszázezer közvetlen munkahely áll jelenleg rendelkezésre a külföldi munkaerőtől megfosztott mezőgazdaságban,
amelyet általában a földeken alkalmaznak” – mondta a tárcavezető a BFM hírtelevízióban. A mezőgazdasági miniszter a több millió munkanélkülihez, illetve ahhoz a több százezer franciához szólt, akik a járvány terjedése miatt bevezetett korlátozások következtében kényszerszabadságon vannak, s a kijárási tilalmak miatt nem hagyhatják el az otthonaikat. Példaként említette a vendéglátásban, a turizmusban és a szolgáltatásban dolgozókat.
A francia gazdaság évtizedek óta több ezer külföldi idénymunkást alkalmaz a földeken, akik a karanténszabályok miatt idén nem jöhetnek Franciaországba.
„Muszáj termelni, hogy el tudjuk látni a franciákat” – hangsúlyozta a miniszter, „állampolgári tettre” kérve mindenkit. Hozzátette, hogy az önkénteseket a gazdák természetesen kifizetik.
A bejelentés a francia hírtelevíziókban hatalmas zavart keltett, miután a hivatalos kormánykommunikáció hetek óta arra kér mindenkit, hogy maradjon az otthonában, ráadásul Edouard Philippe miniszterelnök hétfő este a kijárási tilalmak szigorításáról döntött.
A karanténszabályok szerint a franciák csak indokolt esetben hagyhatják el otthonukat, és csak a lakókörzetükben mozoghatnak: amennyiben nem lehetséges megoldani az otthoni munkavégzést, elmehetnek munkahelyükre, ahogyan bevásárolni és orvoshoz is, valamint kutyát sétáltatni, egyénileg sportolni is engedélyezett, ugyanakkor nem csoportosulhatnak.
A mezőgazdasági miniszter kérésével párhuzamosan Bruno Le Maire gazdasági miniszter a nagy áruházláncoktól azt kérte, hogy elsődlegesen a francia gazdáktól szerezzék be a termékeiket, akiket különösen hátrányosan érint, hogy az újabb járványügyi szigorítások miatt keddtől már a szabadtéri piacok sem nyithatnak ki.
„Újabb erőfeszítést kérek a nagy kereskedelmi láncoktól: francia termékeket szerezzenek be” – mondta a miniszter a France Info hírrádióban, kiemelve a gyümölcsöket, a zöldségeket, a hús és halárut,
„gazdasági patriotizmusra” kérve a gazdasági szereplőket az egészségügyi válság idején.
A britek a segélyben hisznek?
A brit kormány jelenleg megtéríti a munkáltatóknak a járvány gazdasági hatásai miatt munka nélkül maradt alkalmazottaik bérének 80 százalékát, ha a cégek nem bocsátják el őket.
Az ötlet megítélésében megoszlanak a vélemények: egyesek szerint ez egyszerűen az ára annak, hogy az emberek otthon maradjanak, így most azért kell fizetni, hogy a dolgozó ne csináljon semmit. Mások szerint ez épp egy válsághelyzetben végleg elkényelmesít és megszünteti az egyéni törekvést – ezért lenne fontos a munkapiaci intézmények segítése, a munkahelyteremtés, illetve a munkahelyek megőrzése. Kérdés, hogy minden esetben keres-e új munkahelyet az égető munkaerőhiánytól küzdő brit gazdaságban az, aki korábbi bérének jelentős részét az otthon maradásért kapja meg.
Részben persze épp a munkahelyek megőrzésének eszköze a támogatás, de ezzel egy segélyalapúnak látszó eszközzel igyekszik a kormányzat megőrizni az emberek munkahelyeit, a foglalkoztatást, végeredményben az aktivitást. Ez viszont pszichológiai szempontból paradox megoldásnak tűnhet.
Számos aktivista ugyanakkor már a feltétel nélküli alapjövedelem győzelmét látja az intézkedésekben.
A helyzet nehézségét az adja, hogy a jelenlegi globális gazdasági kísérletre, amelyben szándékosan „kapcsoljuk le” és hibernáljuk a gazdaságot, nem volt példa a modern történelemben. Az nyeri meg a gazdaságpolitikai modellek nemzetközi „versenyét”, aki mégis képes a megfelelő eszközöket kiválasztani a gazdaság megmentésére.
Magyarország 2010 utáni gazdasági sikertörténetét jelentős részben a segélyalapúról munkaalapúra áttérő társadalmi-gazdasági modell tette lehetővé. Ezért képzelhető el, hogy a vészhelyzet kezelésében ismét magyar utat és magyar megoldásokat fogunk látni, mert 2008-ban sem a Nemzetközi Valutaalap által javasolt egyenreceptekkel sikerült talpraállítani a magyar gazdaságot.
Egyébként a briteknél is elindult a törekvés arra, hogy a munkájukat vesztett dolgozók fontos feladatokat kapjanak: „szedd Britanniáért” jelmondattal több tízezer dolgozót szeretnének a brit termelők toborozni, összesen akár 70 ezer főt, remélve.
(Guardian, MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
A beruházás tovább erősíti Magyarország pozícióját az elektromos autóipari átállás élmezőnyében, miközben a kormány 7 milliárd forinttal segítette a fejlesztést.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke az utcai zavargásokat sem tartja kizártnak.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 5. rész.
„Egyáltalán nem érdekel, az oroszok mit gondolnak a magyar külpolitikáról” – jelentette ki egy fórumon a külügyminiszter.
„Törődjenek a saját választásukkal, ne akarjanak beavatkozni Magyarország ügyeibe!” – jelentette ki a miniszterelnök a legújabb ukrán támadás kapcsán.
A szakértők szerint a helyzet csak romlani fog.
Egy kanadai cég ritkaföldfémeket, uránt és aranyat is talált. Grönland után felkészül Arad megye?
Egy globális atomháborút nem lehet megnyerni, ezért együttműködésre ítéltetnek a nagyhatalmak. Pátzay György írása.
