Lengyelország után Dánia is bejelentette, hogy a gazdaságvédelmi pénzekből semmit nem kaphatnak azok a cégek, amelyek korábban külföldi adóparadicsomokba jegyezték be magukat, így korábban nem voltak hajlandóak részt venni a közös teherviselésben.
Egyre nagyobb erőfeszítések
Március 18-án jelentette be Dánia a koronavírus által okozott válságot enyhítő hatmilliárd dollár értékű gazdaságélénkítő csomagját, hogy segítsen a válság által sújtott kisvállalkozásokon.
A programot eredetileg három hónapra tervezték és a keretein belül azon kisvállalkozások számíthattak segítségre, amelyek bevétele 30 százaléknál többet esett. A kieső résznek akár 75 százalékát is kifizetheti az állam.
A minap a dán kormány bejelentette, hogy meghosszabbítja a segélyprogramjainak időtartamát és új intézkedéseket is bevezetett, amelyek a kiadásokat mintegy 100 milliárd koronával – azaz nagyjából 15 milliárd dollárral – növelik.
A kormány a parlament összes pártjával egyetértésre jutott abban, hogy az intézkedéseket július 8-ig hosszabbítják meg, azaz egy hónappal tovább, mint azt eredetileg tervezték.
A cégek visszakaphatják a tavalyi áfa-befizetéseik egy részét egyfajta nulla százalékos kamatozású kölcsönként.
Az adóparadicsomokig nem érnek el a támogatások
Lengyelországhoz hasonlóan a dán a kormány azt is kijelentette, hogy azok a cégek, amelyek még válságban is osztalékot tudnak fizetni, vagy amelyeknek van elég pénzük még arra is, hogy saját részvényeiket vásárolják vissza, esetleg amelyek egyszerűen adóparadicsomokba költöztek a korábbi években, nem részesülhetnek a támogatási programokban. Nekik az összesen 400 milliárd koronára rúgó intézkedéscsomagból semmi sem jár, sem kedvezményes hitelek, sem állami garanciák.
Elemzők az intézkedést jó első lépésnek tartják, hiszen ezzel a mentőcsomag „jó kezekbe”, nem pedig külföldön a nemzetállami adózást elkerülő cégekhez kerül.
Méltányos döntésnek tekinthető, hogy a közteherviselésben résztvenni nem kívánó vállalatok most nem kapnak semmiféle támogatást,
hiszen a nemzetgazdasági kockázatközösségből is önkéntesen léptek ki, márpedig, tegyük hozzá, egyedül a nemzetállam lehetne képes válságban a segítségükre sietni.
A Makronóm itt mutatta be részletesen a profitjukat adóparadicsomokban tehermentesítő vállalatokkal kapcsolatos legfrissebb kutatást. Kiderült, hogy a multinacionális vállalatok minden évben profitjuk közel 40 százalékát menekítik adóparadicsomokba. A legnagyobb arányban az USA vállalatai kerülik az adózást, azonban az adóbevétel-veszteségek az EU és a fejlődő országok számára a legnagyobbak. Az adóelkerülés miatt a vállalati profitok nemzeti jövedelemből való részesedését rendre alulbecslik a statisztikák.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A napokban közölte a legfrissebb adatokat a nyugdíjakról az ukrán statisztikai hivatal. A friss számok szerint az átlagos nyugdíjasok a magyar juttatásnak ötödét kapják, 3,3 millió ukrajnai idős pedig 26 ezer forintnyi hrivnyával kénytelen beérni.
Közben a tengerpartokon orosz rakéták jelentek meg.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Hónapokig marad a veszélyhelyzet Magyarországon.
A lengyel miniszterelnök „keserű elégtételt” érez amiatt, hogy az Oroszországról és a „rendkívül hétköznapi” Putyinról szóló, éveken át hangoztatott figyelmeztetései beigazolódtak.
