Lengyelország után Dánia is bejelentette, hogy a gazdaságvédelmi pénzekből semmit nem kaphatnak azok a cégek, amelyek korábban külföldi adóparadicsomokba jegyezték be magukat, így korábban nem voltak hajlandóak részt venni a közös teherviselésben.
Egyre nagyobb erőfeszítések
Március 18-án jelentette be Dánia a koronavírus által okozott válságot enyhítő hatmilliárd dollár értékű gazdaságélénkítő csomagját, hogy segítsen a válság által sújtott kisvállalkozásokon.
A programot eredetileg három hónapra tervezték és a keretein belül azon kisvállalkozások számíthattak segítségre, amelyek bevétele 30 százaléknál többet esett. A kieső résznek akár 75 százalékát is kifizetheti az állam.
A minap a dán kormány bejelentette, hogy meghosszabbítja a segélyprogramjainak időtartamát és új intézkedéseket is bevezetett, amelyek a kiadásokat mintegy 100 milliárd koronával – azaz nagyjából 15 milliárd dollárral – növelik.
A kormány a parlament összes pártjával egyetértésre jutott abban, hogy az intézkedéseket július 8-ig hosszabbítják meg, azaz egy hónappal tovább, mint azt eredetileg tervezték.
A cégek visszakaphatják a tavalyi áfa-befizetéseik egy részét egyfajta nulla százalékos kamatozású kölcsönként.
Az adóparadicsomokig nem érnek el a támogatások
Lengyelországhoz hasonlóan a dán a kormány azt is kijelentette, hogy azok a cégek, amelyek még válságban is osztalékot tudnak fizetni, vagy amelyeknek van elég pénzük még arra is, hogy saját részvényeiket vásárolják vissza, esetleg amelyek egyszerűen adóparadicsomokba költöztek a korábbi években, nem részesülhetnek a támogatási programokban. Nekik az összesen 400 milliárd koronára rúgó intézkedéscsomagból semmi sem jár, sem kedvezményes hitelek, sem állami garanciák.
Elemzők az intézkedést jó első lépésnek tartják, hiszen ezzel a mentőcsomag „jó kezekbe”, nem pedig külföldön a nemzetállami adózást elkerülő cégekhez kerül.
Méltányos döntésnek tekinthető, hogy a közteherviselésben résztvenni nem kívánó vállalatok most nem kapnak semmiféle támogatást,
hiszen a nemzetgazdasági kockázatközösségből is önkéntesen léptek ki, márpedig, tegyük hozzá, egyedül a nemzetállam lehetne képes válságban a segítségükre sietni.
A Makronóm itt mutatta be részletesen a profitjukat adóparadicsomokban tehermentesítő vállalatokkal kapcsolatos legfrissebb kutatást. Kiderült, hogy a multinacionális vállalatok minden évben profitjuk közel 40 százalékát menekítik adóparadicsomokba. A legnagyobb arányban az USA vállalatai kerülik az adózást, azonban az adóbevétel-veszteségek az EU és a fejlődő országok számára a legnagyobbak. Az adóelkerülés miatt a vállalati profitok nemzeti jövedelemből való részesedését rendre alulbecslik a statisztikák.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Stratégiai hiba a Tisza részéről Kapitány, Orbán Anita és Kármán András szerepeltetése. Nem véletlen, hogy Lázár János mondatait próbálja életben tartani az ellenzék. Trükkökkel manipulálnak a baloldali elemzők annak érdekében, hogy a Tisza fölényét kommunikálhassák.
Raskó György ismét hülyeségnek titulálta magyar kormány intézkedéseit.
Brutális jóslat látott napvilágot. Kovács András írása.
Hatezerről húszezerre kívánják emelni a tartalékosok létszámát.
Mai csoportunk úgy érzi, ha mások jobban élnek, az neki is járna. És ha nem kapja meg, arról csakis a kormány tehet.
A külföldről finanszírozott portál világképében a nemzetközi tőke a minden, a nemzeti kormányok pedig csak zavaró tényezők.
Bár nem vagyunk készen, sok teendő van még, az egészségügyben jó pár területen léptünk előre akkorákat, hogy azt lehet mérföldkőnek tekinteni – mondja Takács Péter. Mi a terve egyéni képviselőként? Mi a gondja a Tisza Párt egészségügyi programjával? Mikor folytatódhat a béremelés? Interjú az egészségügyért felelős államtitkárral.
Visszafordíthatatlan a baj: Nyugaton most jönnek rá, hogy a migráció nem játék.
A robbanás hat embert sebesített meg, köztük egy ötéves gyereket.
