A modern technológiára építő pénzügyi megoldásokat fejlesztő és szolgáltató cégeket tömörítő fintech kifejezés egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a jelenlegi válsághelyzet hogyan hat erre a friss területre, és hogy egyáltalán mi történt az elmúlt évtizedben.
Suppan Márton, a Peak Financial Services alapítójának írása.
A válságokról általánosságban elmondható, hogy gazdasági értelemben sok szempontból tisztító hatással vannak a világra, megszüntetik a túlárazásokat és túlfűtöttséget, és komoly stressztesztnek vetik alá a vállalati szektort, ami megerősödve várja az újabb szárnyalást. Minden ilyen helyzetnek vannak a nyertesek mellett vesztesei is. Vesztesek általában az elavult technológiát alkalmazó szektorok, nyertesek pedig a friss, innovatív elemekből építkező cégek. A jelenlegi helyzetnek van egy sajátossága is: olyan napokat élünk, ahol a távoli munkavégzés és ügyintézés, illetve a fizikai kontaktusok számának csökkentése hihetetlenül felértékelődött.
A fintech szektor már a 2000-es évek elején is mutatott életjeleket (2001-ben indult útjára a PayPal), ám a tényleges áttörést a 2008-as válság hozta meg: a klasszikus pénzügyi szektor meggyengült, a szabályozók soha nem látott módon keretek közé szorították a működésüket, így a 80-as, 90-es években üzembe állított IT rendszereik fejlesztése nehézkes volt, indokolt cseréjük pedig a mai napig ritkán jön szóba. Ez azt okozta, hogy
a korábban technológiai élharcosnak számító bankszektor fejlődése megállt, és azóta is egy helyben toporog.
Ez a helyzet tette lehetővé, hogy megszülessen egy új terület, a fintech szektor, azaz a modern technológiai alapra építkező pénzügyi szolgáltatással foglalkozó cégek halmaza.
Minden kezdet ígéretes, így volt ez a fintech világával is. Az első években hihetetlen nagyképűséggel törtek előre bankszektort elsöprő tervekkel,
erre reagált a jegybankok pénznyomtatásának hatására lassan ismét túlfűtötté váló gazdaság: a kockázatitőke alapok soha nem látott mértékben, az 2000-ben tetőző dotcom lufit is meghazudtoló cégértékek mellett kezdték tömni a gyakran ügyféllel és koncepcióval sem rendelkező fintech startupok zsebét. A pénzzel kitömött fiatal startupperek aztán social média platformokon és közösségi háló logikára gyártott stratégiával kezdték gyűjteni az ügyfeleket ingyenes szolgáltatásokkal, így végül a kívánt ügyfélszám is megjött. Gyorsan nagyra növő neobankokat, biztosítást- vagy hitelt kínáló cégeket látunk, hasonló ütemben növekedő veszteségekkel. A profittermelés mellett még valami hiányzik: az figyelhető meg, hogy
az ügyfélkör nagy része másodlagos termékként használja a fintech cégek szolgáltatásait, tehát a bankszektor elsöprése elmaradt.
Közben a bankok is magukhoz tértek a Nagy Pénzügyi Válság okozta sokkból, sőt, a fintech szektor egy kevésbé látványos, ám annál hasznosabb szelete rájött, hogy érdemes a klasszikus pénzügyi szektort támogató megoldásokat fejleszteni, hiszen náluk van az ügyfélvagyon, és végső soron így jobb megoldások jöhetnek létre, illetve a profittermelés is hamarabb megjön.
Itt el is érkeztünk a jelenbe. A fintech szektor felfutása tulajdonképpen tökéletesen leképezi az elmúlt bő évtizedet: hihetetlenül túlfűtötten, sokszor munka és tudás nélküli növekedést láthattunk, itt egy szektor, ami az egyik legkényesebb területen, a pénzügyi piacon nőtt naggyá a semmiből, alig tíz év leforgása alatt.
A pénzügyi technológiai piac két táborra oszlott: a direkt módon ügyfeleket kiszolgáló cégek a diszruptív halmazba tartoznak, ők azok, akik a több évszázados múltra visszatekintő pénzügyi szektor kihívóiként pozícionálják magukat. A másik, kevésbé látványos halmaz a támogatók köre, ők olyan megoldásokkal vannak jelen a piacon, amit nem direkt módon a végfelhasználók vesznek igénybe, hanem a klasszikus pénzügyi szektor hívja őket segítségül, így gyorsabban, költséghatékonyan vihetnek piacra közös fejlesztéseket. A támogató halmaz tulajdonképpen összeállva a bankokkal a diszruptív halmaz kihívója. Érdekes különbség még, hogy a támogató fintechek kisebb tőkeigénnyel hamarabb termelnek nyereséget, míg a diszruptívak óriási tőkeigény mellett nehezen állnak meg saját lábukon.
Az elmúlt hetek világgazdasági trendjei azt mutatják, hogy az egyes országok különböző módokon ugyan, de kivétel nélkül a saját gazdaságuk megmentésére sietnek, így előbb vagy utóbb, de elindulunk ismét felfelé. Az is megfigyelhető, hogy általában a legszükségesebb szektorok támogatásával kezdik, ebből az következik, hogy
most nem egy ötleteket finanszírozó világ jön.
A pénzügyi szektor hihetetlen gyorsasággal alkalmazkodott a helyzethez és rekordsebességgel állt át távoli munkavégzésre. Ami még hiányzik, az a valódi távoli ügyfélkapcsolattartás, ügyintézés, és a termékértékesítés megléte. Arra is következtethetünk, hogy a klasszikus pénzügyi szektorba vetett ügyfélbizalom nőni fog, a lakosság kísérletező kedve csökken, a kísérletezési kedvre támaszkodó ötletek pedig nem fognak felelőtlen mennyiségű pénzt kapni további emberkísérleteikre.
A következő évek letisztulást hozhatnak a fintech szektorban is, ami elsősorban a diszruptív halmaz megtizedelését jelentheti. Az is egyértelműnek látszik, hogy
a bankokat támogató halmaz számára arany évek következhetnek,
már most látszik annak a jele, hogy a bankszektor valóban ráébredt arra, hogy muszáj nagyobb tempóra kapcsolni a digitalizálódás területén, legyen szó ügyfélkapcsolatokról vagy új ügyfélszerzésről. Továbbra is igaz, hogy rendkívüli módon elavult IT rendszereken lavíroznak, aminek cseréje óriási, több éves folyamat, a házon belüli fejlesztésekre pedig nincs erőforrás. A támogató szektor éppen erre nyújthat megoldást: harmadik feles szolgáltatóként képesek leszállítani a bankok igényeire szabott megoldásokat, melyet végül elégedett ügyfelek vehetnek használatba. Ilyen fontos terület az új ügyfélszerzés (ma egy fintech struktúrával rendelkező szolgáltató képes 1-2 perc alatt, online folyamatban számlát nyitni egy-egy új ügyfélnek, bankok esetében sokszor ez a mai napig fizikai jelenlétet igényel), de itt említhetjük a meglevő ügyfelek új termékekkel való kiszolgálását is, ami a jelenlegi helyzetben a vállalati szektor esetében nagyon fontossá válik.
Összességében elmondható, hogy a fintech szektor egy komoly menetelésen van túl, érett szektorrá vált egy évtized alatt és két erős pólus figyelhető meg. Tele van komoly, sok munkával, tudással és tanulással felépített szolgáltatóval, de vannak buborékot jelentő túlárazások is. Nem kérdés, hogy eljött a banki kiszervezések ideje, és ez lehet a fintech szektor jövője is:
azok a szereplők hatalmas nyertesként kerülhetnek ki a jelenlegi helyzetből, akik a biztos alapokon nyugvó, stabil bankszektor támogatása mellett tették le a voksukat.
(Címlapképen a cikk szerzője, Suppan Márton, fotó: Ficsor Márton)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Szijártó Péter ismertette, a Horvátországon keresztüli olajszállítások tranzitdíját jelentősen megemelték a háború kitörése óta, és céljuk, hogy még több pénzt keressenek Magyarországon.
„Nem ad eleget a Weber gazdi, úgyhogy megint a követőidtől lejmolsz?” – tette fel a kérdést Magyar Péternek az államtitkár.
Hatalmasat ugrott előre Magyarország digitális hálózata.
Egy nemrég megjelent interjúban még arról beszélt, hogy voltak a tárcánál olyan döntések, amelyekkel nem értett egyet. Kármán András valójában a bankadó miatt veszhetett össze akkori felettesével. A szektorális különadók eltörlése azóta is foglalkoztathatja az immár nyíltan a Tisza Párthoz csapódó közgazdászt.
Nemcsak a kormányzati kiadásokat nyirbálná meg Magyar Péter pártja hatalomra kerülése esetén. A Tisza újdonsült közgazdász tótumfaktuma, Kármán András egy most kiszivárgott előadásban arról értekezett, hogy a vállalkozásoktól lehetne elcsatornázni jelentős pénzeket, ezekre ugyanis most szerinte túl sokat költ az állam.
Csehov is megmondta, ha az első felvonásban feltűnik egy fegyver, az a harmadikban elsül. A gazdaságpolitikában ugyanez a szabály érvényes, csak itt az árat a nézőtéren ülő nép fizeti meg. Franciaország adóssággal, Jugoszlávia romokkal, Irak pedig vérrel fizetett érte.
Brain rot – agyrohasztás: így nevezik a legsötétebb internetes bugyrok tartalmait, amelyek közül a fiatal amerikai merénylő előlépett. Rajcsányi Gellért írása.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzetnek azt is kijelentette, „gyakorlatilag a magyar–ukrán kapcsolatok folyamatosan lefelé tartanak”.
