Valószínűleg az „évszázad legrosszabb éve volt” a tavalyi Ausztráliában, ahol a hőség és a szárazság példátlan pusztítást végzett az évente kiadott Környezeti Jelentés szerint.
A rekordmagas hőség és az aszály Ausztrália-szerte példátlan mértékben sújtotta a folyókat, az erdőket és az állatvilágot az új jelentés szerint.
2019-ben volt a legrosszabb a környezeti viszonyok indexe 2000 óta,
a lehetséges 10-ből mindössze 0,8 lett az eredmény – számolt be róla a The Guardian online kiadása hétfőn.
A tavalyi év soha nem látott erdőtüzeket és hőhullámokat hozott, nagyon lecsökkent a talaj nedvessége, a növényzet minimálisan növekedett, a veszélyeztetett fajok listája 40 fajjal bővült.
A tavalyi valószínűleg az évszázad vagy egy annál is hosszabb időszak legrosszabb éve volt Albert van Dijk, az Ausztrál Nemzeti Egyetem környezet- és társadalomkutató intézetének professzora szerint.
„Ez nem az új normális, ez egyre rosszabb lesz. Látjuk, amint összeomlik az ökoszisztéma, aztán nagy nehezen rendbe jön, mielőtt egy újabb csapás érné” – magyarázta.
A jelentés hét tényező alapján számolja ki az év környezeti indexét, ezek az áradások, a folyók vízhozama, a vegetáció növekedése, a lombos felületek, a talajvédelem, a fás területek és a kiemelkedően meleg napok száma. 2010 volt a legjobb, egyben Ausztrália legcsapadékosabb éve is a feljegyzések kezdete óta.
A vizsgált időszak második legrosszabb éve 2005 volt az úgynevezett millenniumi aszály miatt, amelyben folyók tűntek el.
Van Dijk szerint 2019 a globális felmelegedés és Ausztrália éghajlatának természetes ingadozásai miatt lett ennyire rossz:
a 35 Celsius-foknál melegebb napokból 36 százalékkal volt több, mint a korábbi 19 évben.
A népesség tovább növekedett, az üvegházhatású gázok kibocsátása magas maradt a jelentés szerint, amelyet nagyjából 1 millió gigabájt, 2000 óta rögzített műholdas vagy földi mérésű adat alapján készítettek. Minden adatot közzétettek a tanulmány weboldalán és az interaktív térképen.
Az új koronavírus-járvány gazdasági pusztításokkal folytatta az ausztrálok egyik legrosszabb évét, annyira, hogy a recessziókat három évtizede elkerülő ország idén már gazdasági visszaeséssel számol.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Sebestyén Géza szerint a globalizáció nem stabil rendszer, hanem extrém törékeny, amelyet akár egyetlen kritikus pont kiesése is könnyen megingathat.
Kontinensünk lassan rádöbbenhet, hogy valójában már ő a szegény rokon. Veczán Zoltán írása.
A számok magukért beszélnek.
Szalai Piroska közgazdász az M1 műsorában ismertette, hogy mennyire stabil valójában a magyar gazdaság.
Őszre rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja a gazdaságpolitika irányítóit a magyar gazdaság helyzete, az iráni háború hatásai és az európai politika kombinációja – tekintett előre a Világgazdaság.
A politológus felhívta arra a figyelmet, hogy „Magyarország a rendszerváltások hazája”, és egyik vagyont a másikba áttenni igencsak költséges.
Taktika a legfelsőbb szinteken.
Kele János azon kapta fel a vizet, hogy se a kommentátor állásban, sem a stúdióban nem magyarázták el a kritikus szabályt.
