Ezt az őszt sem ússzuk meg: több városban is tombol a koronavírus
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
Péntek 13 óta nem csörög a telefon, sehol, semmire – írja Várkonyi Gábor autópiaci szakértő új cikkében, amelyet a szerző engedélyével alább közlünk.
Látva a gazdaság drámai állapotát a kialakult járványhelyzet kapcsán, vélhetően nagyon keveseknek jut eszébe, hogy autót vásároljanak ezekben a hetekben. Az egészségügyi vészhelyzet azonban egyszer véget fog érni, a vihar elcsendesedik, és az élet újra fog indulni, vélhetően autókra is újra szüksége lehet a cégeknek és a magánszemélyeknek is. Adódik a kérdés, hogy érdemes-e kivárni, vagy középtávon még olcsóbbak lesznek az autók, mint a kezdeti sokk után.
A kérdés megválaszolása korántsem olyan egyszerű, mint ahogy elsőre tűnik, és nem is mernék jóslásba bocsátkozni. Ha tudnám, hogy mi fog történni, akkor én sem aggódnék a cégem eredménytermelő képessége kapcsán. Azokat a gondolatokat tudom megosztani, amik a fejemben keringenek az árváltozások és a piac alakulása kapcsán. A pénzemet ezek mentén fogom befektetni a következő időszakban, aztán majd néhány hónap múlva ki fog derülni, hogy jól éreztem-e a piac mozgását.
Ami bizonyosan látszik, az az, hogy
Akkor összességében lényegesen rosszabb helyzetben érte az autós szektort a mélyrepülés, ugyanakkor senki sem gondolhatta akkoriban komolyan, hogy a 10 évre adott hitelek, a deviza alapú kihelyezés, a hitelképtelen ügyfelek autóba szorítása, az eurotax trükközések fenntartható üzleti modellt jelentenek. Meg is lett a földbeállás, sokkal súlyosabb módon, mint a környező országok bármelyikében. A piacról nagyjából másfél hónap leforgása alatt eltűntek a vevők. Érzékelhető volt egyből, hogy sok szűk esztendő következik, mert
A márkakereskedések tulajdonosai hitelekbe verve magukat bővítették irreális kapacitásokkal a szalonjaikat, az eladott új és használt autókon nem volt értékelhető árrés, mindenki a hitelek kihelyezéséből élt, olykor az erkölcstelenségig fajuló hitelkihelyezési jutalékokkal. „Trükkök” százai kellettek ahhoz, hogy a rendszer működjön, és mindenki érezte, hogy nem fog ez jól menni hosszú távon, csak senki nem akarta igazán elhinni, hogy nagy baj lesz ebből a végén.
A bukási spirál beindult.
Már bőven a pénzügyi válság előtt is sok banki visszavett autó volt, a krízis után viszont sokáig több volt a bank által fizetésképtelenség miatt visszavett autó, mint amennyi az új autó értékesítés volt az adott évben.
A megszűnő kereslet, a devizahitel csapda, a megszűnő munkahelyek miatti kényszer értékesítések, a márkakereskedés felgyülemlett új autó készleteire kiírt elképesztő akciók együtt olyan árzuhanást okoztak a használt piacon, amilyet korábban nem sok helyen lehetett megtapasztalni.
Az elmúlt években a hitelkihelyezés szigorú volt. Aki nem volt fizetőképes, az nem tudott trükközve autóhoz jutni. A forint alapú hitelek, egészséges indulódíjakkal és futamidőkkel azt eredményezték, hogy a banki visszavett autó, mint jelenség, lényegében megszűnt. A kormányzati intézkedések kapcsán ráadásul ebben az évben azt sem fogja fenyegetni az autóvisszavétel, aki esetleg nem tudná fizetni a hitelét, és a rövid távon esetleg zuhanó árak miatt nem tudná értékesítéssel kiváltani a hitelét a bank felé. A banki visszavett autók áradata tehát nem fogja letörni az árakat idén, és vélhetően később se.
2008-ban nem álltak le a gyárak, a sötét fellegek gyülekezése közben is vígan ment tovább a termelés a nagy autógyárakban. Ez azt jelentette, hogy hamar komoly raktárkészletek képződtek eladatlan autókból. Ezeket agresszív árazással tolták a piacra szerte a világon, komoly árnyomás alá helyezve ezáltal különösen a fiatal használt autókat. Ez a hatás is el fog maradni ezúttal.
Hetekre, de lehet, hogy helyenként hónapokra fognak állni a gyártósorok. Ha nem lesznek durva állami ösztönzők a kereslet felpörgetésére, akkor vélhetően lassan fut majd fel a termelés, lesz ideje magára találni a piacnak. Magyarul, az új autó irányból sem lesz árcsökkentő hatás.
Éppen ellenkezőleg. A leállás alatt a legtöbb importőr itthon és máshol is a környező országokban árat emel. Ez egyfelől a dráguló technikájú autók miatt van, másfelől a CO2 kvótákat árazzak be, harmadrészt az árfolyamok is befolyásolják az árakat. Magyarországon kifejezetten negatívan, hiszen 325-335 közötti euró/forint sávban történt az árazás általában. 10% mozgást nem tudnak benyelni. Ezt a 10% környéki emelést fogjuk látni a következő hónapokban a legtöbb cégnél.
Az árfolyam ugyanakkor egy következő „problémát” is felvet azoknál, akik nagyon olcsó autókra számítanak a következő időszakban. A re-export kérdését, ami nem csak új autóknál működik nagyüzemben ilyenkor. Az új autók kapcsán röviden elmagyarázva a jelenséget arról beszélhetünk, hogy
Sok márka és márkakereskedés túlélését biztosította ez a „szelep” a vérzivataros időkben 10 éve, de napjainkban is sokan élnek ezzel. Nem egészséges, ha erre alapul egy üzlet, de viszonylag gyors és könnyű pénz. Azt ugyanakkor kevesen tudják, hogy a fiatal használt autóknál ugyanígy létezik ez a csatorna.
Az autókölcsönzők teljes flottája általában már akkor le van kötve egy német kereskedésben, amikor itthon lerendelik őket újonnan. Nem bízzák a véletlenre.
Ez sem a olcsó autók tömeges megjelenését segíti majd, még akkor is, ha a nyugati piacoknak is magukhoz kell majd még térniük.
Eddig szinte minden tényező abba az irányba mutat, hogy az autó árak a közelgő recesszió ellenére sem fognak zuhanni. Ez talán így igaz, de csak akkor, ha középtávon gondolkodunk.
Miért?
A koronavírus drasztikus hatásai mindenkit váratlanul és felkészületlenül értek. A gazdaság lényegében lefagyott. Az elmúlt napokban beszéltem az összes régi kapcsolatommal, olyan kereskedőkkel, akiket 10-15 éve ismerek, és adok a szavukra, minőségi autókat árulnak, hibátlan szakmai reputációval. A kép mindenhol ugyanaz volt: március második hetének végéig minden úgy ment, ahogy eddig, a legtöbb helyen a január egyébként „minden idők” januárja volt. A pompás évkezdetet grandiózus földbe állás követte.
A hirdetési portálokon követni lehet, hányan tekintenek meg egy-egy autót. Rekord alacsonyak a számok. Ezt ki lehet bírni egy ideig, és magyarázat minderre, hogy aki csak tud, begubózik otthon. Ami azonban aggasztó, az az, hogy komplett ágazatok maradnak egy fillér bevétel nélkül a következő időszakban, ezt pedig sokan nem fogják üzletileg túlélni, azaz munkahelyek szűnnek meg, családok kerülnek nehéz helyzetbe. Az egyéni tragédiák azt is jelentik, – és nem győzöm hangsúlyozni az együttérzésemet – , hogy ezekre az egyénekre, családokra nem lehet hosszú távon számítani fizetőképes keresletként. A flottakezelők alkotják a magyar használt autó utánpótlás gerincét. Itt jön a következő nagy probléma halmaz. Két hete tart nagyjából a vírus pánik, és nem kevés multi már most lépett, és utcára tett sok ezer munkavállalót. Ezeknek a munkavállalóknak egy jelentős része rendelkezett céges autóval. Ezeket most mind, egytől-egyig vissza fogják adni a flottás cégeknek. A bedőlés szélén álló KKV-k szintén. Negyed év alatt több ezer autó fog visszakerülni ezekhez a cégekhez. Ez egy magyar piacon totális felfordulást okoz rövid távon. Felborul a görbe. A kereskedők egy ideig bírni fogják az ütemet, vásárolni fognak, mert az eddig megszokottakhoz képest végre jónak tűnő árakat fognak látni. A kereslet ugyanakkor el fog maradni, és telni fognak a telepek, a pénz meg fogyni fog. Aki ráadásul készletfinanszírozással dolgozik, annak nagyon észnél kell lennie, mert hamar felborulnak a költségei.
Nem lehet tudni, hogy mikor lesz megint értelmezhető kereslet, és meddig zuhannak az árak. Pontosan ugyanaz, mint a tőzsde. Aki későn jön, azt megbünteti az élet, aki meg korán, azt elkaszálják a fronton. Óriási játék.
Mit tegyen az, aki venni akar?
Magam ellen beszélek, de hát ez a cikk nem rólam szól. Várjon. Várjon és figyeljen.
Ez az ablak azonban nem lesz olyan hosszú ideig nyitva, mint 2008 után. Amikor lecseng a flottás autók tömege, és stabilizálódik a helyzet, akkor vissza fognak erősödni az árak. A második hullám talán akkor jöhet majd, ha a lakossági hiteleket újra törleszteni kell, és néhányan erre nem lesznek képesek, ezért nyomott áron válnak majd meg az autóiktól.
Mit tegyen az, aki el akar adni?
A fentiekből következően, ne most próbálkozzon. A piac irracionálisan működik jelenleg, és lényegében nincs kereslet.
Ez az olcsóbb, millió alatti autókra kevésbe vonatkozik, azokra a kereslet többé-kevésbé stabil, ha olcsó fenntartású, jó állapotú, átlagos autókról beszélünk.
Lehet, hogy az élet átírja a feltételeket, és máshogy fog jönni, mint ahogy számítani lehet rá most, március végén. Sok múlik a kormányzati lépéseken, ha sikerül sok munkahelyet megtartani, és defibrillálni a gazdaságot, akkor megússzuk egy átmeneti döccenővel. Ha elhúzódó lesz az egészségügyi krízis, akkor évekbe telhet, mire az autópiac ismét jó hírekkel fog szolgálni.