György László: Magyarország növekedési bajnok az Európai Unióban

A politikus arról beszélt, hogy a patrióta és pragmatikus gazdaságpolitika eredményekre vezetett, 2019-ben a magyar növekedés közel 5 százalékos volt, ami az EU-ban várhatóan a második legmagasabb. Magyarországot csak az írek előzhetik meg, az adatok azonben még nem elérhetőek – tette hozzá.

– jelentette ki.

György László rámutatott:

A német gazdaság növekedése megállt, az eurózónáé is lassú, a cél pedig továbbra is az, hogy a magyar bővülési ütem 2 százalékponttal gyorsabb legyen középtávon az uniós átlagnál – mondta. Ismertette: a nettó külső adósság a 2008-as 52,6 százalékról 8,4 százalékra csökkent a GDP százalékában tavaly, az államadósság 66,4 százalékra mérséklődött, mintegy 12 százalékponttal. Az államadósság devizaaránya a GDP százalékában 44,7 százalékról 17,4 százalékra csökkent tavaly, ami szintén rekordnak számít. A költségvetési hiány 6,5 százalék volt 2008-ban, tavaly 2,1 százalék, 2020-ra 0,8 százalékkal számolnak – mondta.

Sok vád érte a kormányt, hogy az unortodox gazdaságpolitika nem vezet sehová, most mindenhol a világban elismerik az eredményeket – hangsúlyozta az államtitkár.

– mondta. Tévhitnek nevezte hogy az uniós források nélkül ne lenne gazdasági növekedés. Az országjelentés szerint a növekedés feltétele a digitális gazdaságra való átállás, és a vállalatok technológiaváltása. Az Irinyi-tervben is ezeket ösztönző programokat hirdettek meg – jelezte.

– fogalmazott.

Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára azt mondta: 2010 óta az országot folyamatos brüsszeli bírálatok érik. Egyes politikai körök Brüsszelben és Budapesten továbbra is megpróbálják a bevándorlást egyfajta csodaszerként eladni, azonban egyre halkabban. Tavaly világossá vált az európai polgároknak is, hogy

– tette hozzá.

Sereghajtóból éllovas

Kiemelte: a magyar gazdaság Európa sereghajtójából az egyik éllovassá vált, ezt már a brüsszeli bürokraták sem vitathatják. Az országjelentés is beszámol a magyar eredményekről.  Megállapítja, hogy a kutatás-fejlesztési kiadások elérték a GDP 1,53 százalékát a 2008-as 1 százalék alattiról, idén 1,8,

A vállalkozói k+f+i állami támogatások az unióban a legmagasabb szintet érték el.

A jelentés szerint a kutatók és a vállalkozások közötti együttműködés gyenge, ami akadályozza a külföldről érkező és a kisebb hazai vállalkozások felé irányuló tudásátadást. Ez a bírálat összhangban van a magyar kormány kutatói hálózat versenyképességét segítő intézkedéseivel – mondta.

„Jó látni, hogy Magyarországról 2020-ban már Brüsszel sem tud úgy bizonyítványt kiállítani, hogy abban legalább néhány jeles ne szerepeljen” – fogalmazott.

(MTI)