„Ha tehát valóban az a cél, hogy utolérjük a hanyatló Nyugatot, akkor nem elegendő, ha fényes győzelmi jelentéseket harsogunk a forint alapú növekedési számokkal, miközben a forint lassan, de biztosan csúszik lefelé a lejtőn” – írják az Index által szemlézett blogon, szakmai nézőpontból teljes mértékben értelmezhetetlen módon.
A fejlettség összevetése a vásárlóerő paritáson mért GDP-vel történik
A blogger téves számításai alapján tévesen következtet a magyar gazdasági felzárkózás folyamataira, ugyanis az egyes országok gazdasági fejlettségének összevetését a fentiek helyett a vásárlóerő-paritáson mért adatokkal lehet megtenni: „az országok egymáshoz viszonyított gazdasági fejlettségét, az ebben történt változásokat a vásárlóerő-paritáson történő számításokkal lehet mérni, vizsgálni, elemezni. A vásárlóerő-paritás területi árindexet jelent, amely az egyes termékek és szolgáltatások szintjén az országok adott termékre vagy szolgáltatásra jellemző, nemzeti valutában kifejezett árainak egymáshoz való arányát fejezi ki, a termékek és szolgáltatások adott körében. Segítségével a nemzeti valutákban kifejezett bruttó hazai terméket, vagy annak belső felhasználási aggregátumait elosztva azonos árszínvonalon mért, és azonos valutában kifejezett volumeneket kapunk az egyes országok között végzett összehasonlítás számára. Így válik lehetővé az egyes országok árszínvonalának és gazdasági fejlettségének egy adott időpontra (évre) történő összehasonlítása, az adott időpontra vonatkozó fejlettségi rangsor összeállítása. Ezen rangsorok időbeli összehasonlítása pedig megmutatja, hogy egy-egy ország felzárkózó vagy leszakadó szakaszban van-e az átlaghoz vagy bármelyik másik országhoz képest” – fogalmaz a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző évi árak alapján számított volumenindex (a 4,9 százalékos magyar 2019-es GDP-növekedés) közvetlenül tehát nem is vethető össze a vásárlóerő-paritáson mért növekedéssel, mert utóbbit, a vásárlóerő-paritásos GDP-t a hazai árszínvonal-változás mellett az európai árszínvonal változása és a forint/euró árfolyam alakulása is befolyásolja. Ezen tényezők közül egy nagy árfolyamváltozás jelentős mértékben csökkentheti azokat a növekedési mutatókat, melyeket euróban „denominálva” számolunk, köztük a vásárlóerő-paritáson számított mutatót is.
A vásárlóerő-paritás számítása sem enged teret nemzetállami trükközésre, hiszen nemzetközi szinten történik,