Az energiatermelés legszennyezőbb módját valójában nem megszüntetik, hanem „kiszervezik”.
„A tudományos konszenzus szerint a bolygónk élővilágát és az emberi civilizációt is komolyan fenyegető, gyors ütemű klímaváltozás hátterében az emberi tevékenység által a légkörbe juttatott üvegházhatású gázok állnak. Elsősorban is a fosszilis energiahordozók (szén, földgáz, kőolaj) elégetéséből származó szén-dioxid.
Karbonsemlegesség 2050-re
Ha az éghajlatváltozást többé-kevésbé kezelhető szinten szeretnénk tartani, ahhoz az egész emberiség közös áldozatvállalására, cselekvésére van szükség – és nem holnap, hanem ma, vagy egyre inkább tegnap. Amint a múlt héten egy, a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadáson elhangzott:
A klímaváltozás valóság. Ma nem az a kérdés, hogy 2100-ban mi lesz, hanem hogy 20–30 év múlva hogyan tudjuk megoldani az életünket.
Ennek érdekében hirdette meg az Európai Unió 2050-re a nettó karbonsemlegesség elérését, vagyis nem bocsát ki több szén-dioxidot, mint amennyit az úgynevezett szénelnyelők – a növényzet, a vizek, de a jövőre gondolva akár új technológia – képesek a légkörből kivonni és tárolni. A kulcsszó, mondhatni az egész kérdés alfája és ómegája természetesen az energiatermelés, eszköze pedig jelenleg az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer.
Csakhogy van egy kiskapu, ami ugyan nem »törvénytelen«, de alkalmazásával sok tagország gyakorlatilag átveri az unió választópolgárait, illetve aláássa a közös célokat: bejelenti a szénerőműveinek bezárását, miközben az energiatermelés leginkább környezetszennyező módját nem megszünteti, hanem »kiszervezi«. Márpedig az éghajlatváltozás nem tartja tiszteletben az országhatárokat – mondja Bart István, a Klímastratégia Intézet 2050 vezetője.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Bloomberg Intelligence szerint az európai államoknak át kellene lassan gondolni a kiadásaik prioritását. Vagyis el kellene vonni forrásokat máshonnan, és mindent a védelmi költségvetésekbe tolni.
A magyar főváros a legendás Velencével, Amszterdammal szállt versenybe, megelőzve Rómát és Prágát. A szerelmesek városa Párizs pedig nincs is a listán.
Fokozódik a bizonytalan, kiszolgáltatott helyzet.
A hírügynökség ötlete komoly változásokat idézhetne elő.
A brit lap felismerte a tüneteket, megoldást azonban nem kínált rájuk.
A Szerencsejáték Zrt. közlése szerint öttalálatos szelvényből 41 darab volt, ők egyenként 445 275 forintot nyertek.
Többszörösére emelkedtek 2010 óta a hajléktalanellátásra szánt források, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár pedig a napokban arról tájékoztatott, a legkritikusabb, téli időszakra már felkészültek az érintett hatóságok és szervezetek. Minden feltétel adott volt tehát, hogy Szentkirályi Alexandra drasztikus javaslattal álljon elő.
