A tavalyitól elmaradó mértékű, de továbbra is jelentős gazdasági növekedést és részvénypiaci hozamokat valószínűsít 2020-ra a CIB Alapkezelő, mondta a társaság csütörtöki sajtórendezvényén Budapesten Komm Tibor vezérigazgató.
Véleménye szerint kockázatvállalással a belföldi részvénypiac 2020-ban is az inflációt jelentősen meghaladó reálhozamokat hozhat, de a tavalyival szemben az idén már csak egyszámjegyűt.
A CIB Alapkezelő befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy a világgazdasági kilátások alapvetően az elmúlt hetekben sem változtak, de a koronavírus terjedése kissé visszafogta a várakozásokat. Hajdu Egon szerint a tőkepiacoknak kedvez, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed idén is folytathatja a laza monetáris politikát.
A koronavírus gazdasági hatásai tovább tarthatnak majd, mint a járvány megfékezése, de a hatásos gyógymód a piaci félelmeket is megfékezheti, tette hozzá. Várakozása szerint az első negyedévben megszűnik a járványhelyzet, de a Fedet további lazításokra ösztönözheti, ha a koronavírus mégis visszavetné a gazdasági növekedést. Megjegyezte, hogy a tőkepiacokat januárban kockázatkerülésre sarkallták a járvány terjedésével kapcsolatos hírek, de az utóbbi napokban enyhültek a piaci aggodalmat.
A CIB szakértőinek előrejelzése nem számol recesszióval az Egyesült Államokban, a tavalyi aggodalmak mérséklődtek, az amerikai ingatlanpiac kilátásai kedvezőek, a háztartások fogyasztása pedig továbbra is erős.
Az EU-ban Hajdu Egon stabilizálódásra számít az idén, mivel a hangulati indexek és a fontosabb makroadatok el tudtak mozdulni a mélypontjukról, és a Brexit kifutása is kedvező lehet. A fenntarthatóság mint egyre általánosabb elvárás ugyanakkor az európai gazdaságot új kihívás elé állítja, tette hozzá.
Kínát, mint fogalmazott, a fogyasztás további visszaesése fenyegeti a koronavírus járvány miatt, ám a kedvezőtlen hatásokat a távol-keleti ország vezetése támogató fiskális és monetáris politikával ellensúlyozhatja. Továbbra is világszintű kockázatnak tartja a kereskedelmi háború elhúzódását, az olaj árát befolyásoló geopolitikai feszültségeket, és az amerikai elnökválasztásnak is nagy jelentőséget tulajdonít gazdasági szempontból.
A befektetési igazgató úgy látja, hogy 2020-ban világszinten is a részvények vezethetik a tőkepiaci befektetéseket, reálhozamuk továbbra is jelentős maradhat. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a profitok legfőbb növekedési forrásai egyre inkább elapadnak, és a feszített munkaerőpiac hatásai is kockázatokat jelenthetnek hosszabb távon.
(MTI)
A német gazdaság hosszabb ideje küzd versenyképességi problémákkal, és egyelőre nem látszik, mikor jöhet el a fordulat legfontosabb külpiacunkon – amit az augusztusi ipari termelési adatok is tükröznek. A Makronóm Intézet elemzőjének értékelése szerint a hazai ipari teljesítmény érdemi felpattanása várhatóan csak jövőre következhet be, amennyiben a német gazdaság helyreáll és a belső kereslet is tovább élénkül.
Volt némi halvány remény 2024-ben egy minimális, 0,3 százalékos gazdasági bővülésre. De még ezt az előrejelzést is le kellett rontani. A Scholz-kormány egyre nagyobb kutyaszorítóba kerül.
Nem jó hír hazánknak sem, hogy gyülekeznek a felhők a német gazdaság felett, hiszen ezer szállal kötődünk hozzájuk. A múlt héten átfutottuk a Spiegel gazdasági rovatát, és nem igazán találtunk pozitív hangulatú írást. Már maguk a németek sem igazán tudják, miképp lehetne ebből a helyzetből kikecmeregni.
Egymás sarkát tapossák a csapnivaló mutatók a német gazdaságban.
A 2022-es inflációs sokk miatt tartósan magas maradt az USA-ban is a szolgáltatásinfláció, ami nehezíti a Fed számára a monetáris lazítást. Bár a mai inflációs adat megnyugtatta a piacokat, a befektetők továbbra is bizonytalanok, hogy szeptemberben 25 vagy 50 bázispontos kamatvágás következik-e, így az augusztus 5-e utáni pánikot követően most inkább a kivárás jellemző – értékeli a friss adatokat és a piaci helyzetet a Makronóm Intézet elemzője.
Egy 10 milliós ország vezetője közvetítő szerepet játszik Amerika és Oroszország között, békemissziója hozzájárul az ukrajnai helyzet rendezéséhez: ez kulcsállami szerep.
Az AI, amely képes deep fake-eket generálni, az igazi tartalmat megkülönböztethetetlenné teszi a hamistól, ezzel erodálva a közbizalmat és súlyosbítva az igazság válságát.
