Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Kétharmaddal nyerte Orbán Viktor az online térben az évértékelők küzdelmét Bauer Zsófia szociológus és Mezei Márk kommunikációs szakember – a Makronómhoz eljuttatott – kutatása szerint. Elemzésüket alább teljes terjedelmében közöljük.
Február az évértékelésekről szól. Az elmúlt hónap politikai diskurzusait egyértelműen az egyes pártok évértékelő beszéde tematizálták. Az Ynsight Research és a Silberstein and Partners social media kutatásában azt vizsgálta, milyen lenyomatai voltak az évértékelőknek a hazai online térben, milyen reakciókat váltottak ki a követőkből, melyiknek mennyire sikerült megmozgatni az online közéletet. Az eredményekből az látszik, hogy
a miniszterelnök minden tekintetben „vitte a pályát”, míg a momentumos Fekete-Győr András alig jutott szerephez az online sajtóban.
De lássuk az eredményeket!
Beszédek időszaka
A vizsgált időszakunkban három magyar évértékelőt hallhattunk, február 1-én Fekete-Győr András a Momentum Mozgalom vezetője, február 9-én Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke, rá egy hétre február 16-án pedig Orbán Viktor miniszterelnök értékelte hazánk elmúlt egy éves tevékenységét. (A helyzet érdekessége, hogy ebben az időszakban Donald Trump amerikai elnöktől is hallhattunk egy értékelőt, február 4-én mondta el a kongresszus előtt a State of the Union beszédét, amelynek ugyan magyar vonatkozása közvetlenül nem volt, mégis sokszor bevonta a magyar netezőket a téma.)
Eltérő netes lenyomat
!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");
A három (+1) beszéd azonban közel sem azonos hatást váltott ki a netezők körében – teljesen eltérő lenyomatokról beszélhetünk.
A három magyar pártelnök beszédei közül egyértelműen a regnáló kormány miniszterelnökéé váltotta ki a legmagasabb interakciót a netezők körében, ő tematizálta legjobban a hivatalos portálokat, az organikus beszélgetéseket, valamint az elhangzott beszédre érkező reakciókat. Ez az eredmény azonban önmagában nem teljesen meglepő, hiszen a hagyománnyá vált, 22. alkalommal megtartott évértékelőt – a pódiumon álló személytől függetlenül – minden évben hatalmas érdeklődés övezi.
!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");
A különbségek háttere
Fekete-Győr András értékelője a másik két szereplőjéhez képest alig jelent meg a hivatalos hírportálok felületein. A február 1-én tartott beszéd gyakorlatilag ugyanannyi interakciót váltott ki, mint Orbán Viktor beszédének január 29-i bejelentése – míg az online hírportálokon az értékelő bejelentéséről több mint kétszer annyi cikk született, mint magáról a momentumos beszédről.
Fekete-Győr beszédének tartalmával szinte alig foglalkozott az online sajtó.
A jobboldali portálokon kiemelkedő téma volt azonban az eseménnyel kapcsolatosan, hogy a Momentum évértékelőjén volt SZDSZ-es prominensek is jelen voltak. Míg a hivatalos online jelenlét szerény volt, a kommentelők azért foglalkoztak a beszéd tartalmával is, de a másik két évértékelőhöz képest jóval szerényebb mennyiségben. Azt is mondhatnánk, hogy a trumpi State of the Unionnak is komolyabb hatása volt a magyar online térben, mint a Momentum évértékelőjének.
Ezzel szemben jóval többet foglalkoztak mind a hírportálok, mind a követők Gyurcsány évértékelőjével. A legnagyobb reakció tömeget a beszéd napján váltotta ki, de megfigyelhetünk egy második kiugrást is. A DK elnöke ugyanis a miniszterelnök évértékelőjének napján nemcsak kritizálta azt, hanem mintegy „ellenpontozásul” ismét megosztotta sajátját Facebook oldalán (így több mint 200 ezren látták a videót). Az interakció egy része azzal kapcsolatos, hogy Gyurcsány hivatalos Youtube csatornáját éppen az évértékelőkor tiltották le – a követők pedig elhallgattatást sejtettek az esemény mögött.
Kimagaslóan nagy érdeklődés övezte Orbán évértékelőjét, amelyet élőben is lehetett követni a Facebook oldalán. A videót több mint 230 ezerszer nézték meg csak ezen a fórumon – de további százezres nézettséget regisztráltunk más online csatornákon. Az évértékelőről szignifikánsan több online cikk született, mint a korábbiakról, valamint az online reakciók száma is hatalmas kiugrást mutat a többi trendjéhez képest. A beszédben megfogalmazott stratégiai bejelentések közül elsősorban a környezet- és klímavédelemmel kapcsolatos állításokkal foglalkoztak a netezők, valamint feltűnően sok bejegyzés született a miniszterelnök kezein lévő kék foltokkal kapcsolatban is.
Ki, hol juthatott szerephez
!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");
A Facebook volt a vélemény-nyilvánításnak a domináns színtere. Az élő Facebook-os közvetítéseket közel fél milliószor látták és folyamatosan érkeztek a megjegyzések, reakciók. Az évértékelők elemzésével foglalkozó cikkek megosztásai alatt alakult ki még jelentős követői párbeszéd. A beszédek eltérő megjelenése az online hírportálokon, főleg a momentumos beszéd feltűnő hiánya, valamint a beszéd tartalmának részletes elemzésének elmaradása az egyes portálok szigorú pártpolitikai elköteleződésére utal.
!function(e,i,n,s){var t="InfogramEmbeds",d=e.getElementsByTagName("script")[0];if(window[t]&&window[t].initialized)window[t].process&&window[t].process();else if(!e.getElementById(n)){var o=e.createElement("script");o.async=1,o.id=n,o.src="https://e.infogram.com/js/dist/embed-loader-min.js",d.parentNode.insertBefore(o,d)}}(document,0,"infogram-async");
Ha a reakciók érzelmi töltetét vizsgáljuk, az általános magyar közéleti diskurzustól eltérő tendenciával találkozhatunk. A beszédek időpontjában, az elő közvetítés során és utána érkező biztató, elismerő bejegyzések és gratulációk miatt a pozitív reakciók száma meghaladja a negatívokat. Természetesen ez elsősorban a saját tábornál jelenik meg, valamint az egyes politikai oldalakhoz köthető médiumok kommentszekciójában, vagy hivatalos közösségi média csatornáin. De természetesen a túlfűtött, heves viták, pártpolitikai csatározások sem maradtak el (elsősorban Gyurcsány, valamint Orbán beszédének tartalmával kapcsolatban) de ezt megszokottnak tekinthetjük a magyar politikával kapcsolatos online megnyilvánulásoknál.
Az Ynsight Research és a Silberstein and Partners csapata a netnográfiai social media kutatása során az évértékelőkkel kapcsolatos online diskurzusokat vizsgálta a 2020. január 20 és február 20 közötti időszakban. A magyar online térben megjelenő híreket, blogokat és organikus kommenteket, valamint a social média beszélgetéseket elemeztük.
A cikk szerzői:
Bauer Zsófia, Ynsight Research
Mezei Márk, Silberstein & Partners
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.