A külföldi munkaerő beáramlása Dániába a legalacsonyabb szintre esett 2013 óta, ami komoly következményekkel járhat a dán gazdaság számára, jelentette szerdán a Børsen nevű lap.
Az EU állampolgárai már sokkal kevésbé választják Dániát célpontként, 2019 utolsó kilenc hónapjában az országban dolgozó uniós polgárok száma nettó értelemben nem növekedett.
Niklas Praefke, a Ledernes Hovedorganisation (menedzsment szakemberek szakszervezete) vezető közgazdásza szerint ez a tendencia aggasztó. „Ha ez a trend folytatódni fog és így ténylegesen elveszítjük a külföldi munkaerőt, ez nagyon súlyos fejfájást jelenthet a dán gazdaság számára”, nyilatkozta a Børsen lapnak.
Az utóbbi években jelentős külföldi munkaerő-beáramlás történt Dániába, jelenleg a dán munkaerőpiacon mintegy 290 ezer külföldi állampolgár dolgozik.
2019-ben 9476 külföldi állampolgár lépett be a dán munkaerőpiacra, ami 2018-hoz képest 17365 fős csökkenést jelent, és 2013 óta először csökken tízezer fő alá a külföldi munkaerő növekedése.
A tendencia még hangsúlyosabb, ha csak az uniós polgárokat nézzük, mivel 2019-ben összesen csak 1416 új munkavállaló érkezett Dániába az EU-ból, míg az előző évben 8462 új belépő volt.
Michael Svarer, az Aarhusi Egyetem közgazdaságtan professzora elmondta, hogy a lassulás gyors, különösen a kelet-európai országok lakosságát illetően.
„A külföldi munkaerő akkor is teljesíti az igényeket, amikor a dán munkaerő nem képes erre”, mondta Svarer a Børsennek. „És ha nem tudunk külföldieket behozni, ez növeli a szűk keresztmetszetek kockázatát és gyengíti a vállalatok versenyképességét”, tette hozzá.
Az LH nevű szervezet felszólította a politikusokat, hogy könnyítsék a vállalatok toborzását az EU-n kívülről.
Alternatív megoldásként olyan reformokat kell végrehajtani,
amelyek arra ösztönzik a dánokat, hogy többet dolgozzanak
az alacsonyabb növekedés megakadályozása érdekében, véli a szervezet.
A közép-európai munkaerő kivándorlása azért állt le, mert Közép-Európában óriási bérnövekedés alakult ki és erőteljes gazdasági felzárkózás zajlik a nyugathoz.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Erkölcs van, de érdekek, vágyak, indulatok, hatalmi küzdelmek és más emberi nyomorúságok is léteznek, amelyeket nem lehet kiküszöbölni a világból. Szilvay Gergely írása.
Ha a magyar kormány a történelem főutcáján áll, akkor azt a Hazudozás útjának hívják.
Közben a dán miniszterelnök Európa-szerte támogatásért kilincsel az amerikaiak ellen, hogy megtartsa exgyarmatát. A dolgot bonyolítja, hogy a szigeten erős a függetlenségpárti mozgalom is.
Készülnek az amerikai támadásra.
Az orosz-ukrán háború megingatta az EU takarékos koalícióját – vajon véget érhet a költségvetési szigor korszaka?
Egyre érzékenyebbek.
Bosszant az a trend, hogy mostanában divatja lett a nemzetünk kigúnyolása, csúfolása, leszólása.
George Simion reakciójában azt írta: „a hatalom honatyái” gúnyt űznek a parlamenti procedúrákból, és azzal fenyegette őket, hogy hamarosan üt az ő órájuk”.
