Friss kutatás: egy egész társadalmi réteg ellenzi Ursula von der Leyen legújabb tervét
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
Az emberek nagy része napi szinten használja a mobiltelefonját arra, hogy ételt rendeljen, kommunikáljon, számlákat fizessen és szervezze az életét. Annak érdekében, hogy mindez biztosítva legyen, folyamatos technológiai fejlesztésekre van szükség. Ez az egyre növekvő igény teljes mértékben átrendezte a munkaerőpiacot és a vállalatok működését – írja a CNA Szingapúrral foglalkozó cikke, hozzátéve, hogy sokan tartanak munkahelyük elvesztésétől a digitalizáció hatásaként.
Egyre több mobilapplikáció teszi lehetővé az online fizetést, amire minden vállalatnak fel kell készülnie. A technológiai változások különösen a bankszektort érintik, mivel ott naponta változnak a körülmények, valamint egyre kevesebb ügyfél jár bankfiókba, ami szintén átalakítja a működési modelleket.
Szingapúr számára a bankszektor kulcsfontosságú, ezért az országnak is fel kell készülnie az új helyzetre és
fel kell készíteni a munkavállalókat illetve a cégeket azokra a készségekre, amelyek a digitális gazdaságban elengedhetetlenek.
Digitális gazdaság
A digitális gazdaság a szingapúri GDP-hez 10 milliárd dollárral járul majd hozzá 2021-ben és éves szinten 0,6 százalékkal növelheti a GDP-növekedést – derül ki egy 2018-as tanulmányból.
A digitális gazdaságot olyan technológiák vezetik, mint a mesterséges intelligencia, vagy dolgok internete.
Folyamatosan lépnek be új szereplők a digitális gazdaságba különféle alkalmazásokon keresztül. A bankok sem maradhatnak ki, mert amellett, hogy a piac szinte kötelezővé teszi számukra a belépést, nagyon költséghatékonyan tudnak működni a fejlett rendszerekkel.
Egyetlen mentsvár
A digitális gazdaság lehetővé teszi Szingapúr számára, hogy ellensúlyozza földrajzi helyzetét és természeti erőforrásokban meglévő korlátait. A gazdasági előrejelzések szerint 2020-ban is gyenge maradhat a városállam növekedése, de a parlament szerint
a digitális gazdaság lehet az egyik legjobb lehetőség, hogy javítsanak a gazdaság helyzetén.
Délkelet-Ázsia digitális gazdaságának értéke 2025-ben meghaladhatja a 300 milliárd dollárt.
Sumit Agarwal, a Szingapúri Egyetem professzora szerint az ország mindig is a gazdasági forradalmak élén állt és ennek most sem szabadna máshogy lennie, mivel véleménye szerint ha Szingapúr nem foglalkozik a digitális gazdasággal, akkor lemarad.
Okos nemzet
Szingapúr kormánya is felismerte a digitális gazdaság fejlesztésében rejlő lehetőségeket, ezért a digitalizáció meghatározó pontjává vált az „Okos nemzet” programnak. Ennek keretében
Szingapúr 40 millió dollárral támogatja az inkluzív és nyílt 5G ökoszisztéma kiépítését és 500 millió dollárt fordít a digitális technológiák fejlesztésére,
annak érdekében, hogy a vállalatokat felkészítsék a megváltozott helyzetre.
2017-től kezdve 23 iparágra készültek „átalakulási térképek” és a kormány több programot is indított, hogy tudatosítsák a vállalatokban a digitális gazdaság fontosságát. Létrehoztak egy digitális átállást segítő irodát, amely bátorítja a köz- és magánszféra szereplőit a digitalizációra, aminek köszönhetően nagyjából tízezer új munkahely jöhet létre a jövőben.
Felzárkózó oktatás
Szingapúr az oktatást is úgy alakítja, hogy az megfeleljen a jövő kihívásainak és felkészítse a helyi munkaerőt a digitalizációs folyamatokra. Ennek érdekében a tantervet kiegészítették technológiára fókuszáló programokkal és tanórákkal. A miniszterelnök-helyettes elmondta azt, hogy 2020-ban még több pénzt fordítanak az oktatás fejlesztésére. A szingapúri emberi erőforrások minisztere szerint
a technológia gyorsabban fejlődik, mint a helyi munkaerő.
A robotizációra és a mesterséges intelligenciára egyszerűen nincs felkészülve a munkaerőpiac – tette hozzá a miniszter.
Az ország egyébként nem kizárólag lokálisan gondolkodik, hanem együttműködést kötött Chilével, Ausztráliával és Új-Zélanddal is, valamint társvezetője a Kereskedelmi Világszervezet e-kereskedelem támogatására felállított tanácsának. Szingapúr lett a második az Egyesült Államok után egy svájci üzleti iskola által készített tanulmányban, ahol az országok digitális versenyképességét vizsgálták.
Aggódó szingapúriak
A PwC 2019-es kutatása alapján ötből egy szingapúri aggódik, hogy a technológia milyen hatással lesz a munkahelyére. A kutatás 11 országából Szingapúrban aggódnak leginkább az emberek a technológiai fejlődés következtében kialakult bizonytalanság miatt. A megkérdezettek
58 százaléka azt mondta, hogy azért fél a technológiától, mert feleslegessé válhat a munkaerőpiacon,
36 százalék pedig azt válaszolta, hogy nincs meg az elegendő készsége az újonnan kialakult helyzethez.
Sokan arra panaszkodnak, hogy a már eleve meglévő egyenlőtlenségeket a technológiai fejlődés még szélsőségesebbé teszi, mert egyes régiók teljesen kimaradhatnak a fejlődésből. Ezenfelül a digitális gazdaság merőben új kihívások elé állítja a kormányzatot és a biztonsági szerveket is, mivel sokkal bonyolultabbá válik az adózás, illetve megjelenik a kiberbűnözés is.
Digitális gazdaságpolitika
Az OBCB bank stratégiai vezetője, Selena Ling elmondta, hogy nagyon korai fázisban van még a digitális gazdaságra vonatkozó jogalkotás, de szerinte sürgetni kell a folyamatokat, mert a szabályozás és az adózás ugyanolyan fontos, mint a hagyományos piacokon.
Szingapúr 2020-tól pedig adót vet ki az importált digitális szolgáltatásokra.
Ez lehet például külföldi felhőszolgáltatás, mobilalkalmazás, e-könyv, streaming vagy online játékok. Az adó azon szolgáltatókra vonatkozik, akik nagyobb évi globális forgalommal rendelkeznek mint egymillió szingapúri dollár és több mint százezer szingapúri dollár értékben adnak el szolgáltatást szingapúriaknak egy év alatt. Ahogy a CNA írja, így 2020-tól a Google vagy a Netflix is 7 százalékos adóval szembesülhet, mivel a kormány szeretne egyenlő feltételeket biztosítani a szolgáltatói piacon a hazai és külföldi szereplőknek.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.