Néhány nappal Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolása után új és fontos információk derültek ki az iraki miniszterelnök, Abdil Abdul-Mahdi iraki parlament előtt tartott beszédéből. Szulejmáni meggyilkolása egy sokkal összetettebb történet annál, mint ahogy eddig a világ látta – írja Federico Piareccini geopolitikai elemző a moszkvai Strategic Culture Foundation oldalán. A történtek megértésében pedig fontos szerepet kap az USA-dollár globális tartalékvaluta szerepe is. A következőkben Piareccini elemzését mutatjuk be.
A történet rekonstrukciója Piareccini szerint
Az iraki miniszterelnök beszédében felfedte a Trumppal folytatott beszélgetéseinek részleteit a Szulejmáni meggyilkolásához vezető hetekből. Állítása szerint
Washington hamis zászló alatt elkövetett merényletekkel fenyegetőzött, mely során tüntetőket és rendfenntartókat vettek volna célba,
ezzel szítva a már egyébként is feszült helyzetet, pont úgy mint Kairóban 2009-ben, Líbiában 2011-ben és a Majdanon 2014-ben. Az író cinizmusnak nevezi az USA magatartását és Irak káoszba taszítását nevezi meg a tengerentúli nagyhatalom céljának.
„[Az iraki Képviselők Tanácsának elnöke] Halbousi részt vett a parlamenti ülésen, miközben szunnita tagok közül szinte senki sem. Ennek oka az volt, hogy az amerikaiak megtudták, hogy Abdul-Mehdi érzékeny titkokat szándékozik felfedni az ülésen, és Halbousit küldték ennek a megakadályozására. Halbousi félbeszakította Abdul-Mehdit a beszédének megkezdésekor, majd kérte az ülés élő közvetítésének a leállítását. Ezt követően Halbousi más tagokkal együtt Abdul-Mehdi mellé ült, és úgy beszéltek közvetlenül vele, hogy az nem került rögzítésre. Az adásba nem kerülő ülésen a következőkről beszéltek: Abdul-Mehdi dühösen szólt arról, hogy az amerikaiak tönkretették az országát, és most
megtagadják az infrastrukturális és villamosenergia-hálózati projektek befejezését, amíg nem ígérik oda az olajbevételek 50 százalékát az USA-nak.
Ezt az ajánlatot utasította vissza Abdul-Mehdi.”
Az iraki elnök parlamenti beszéde
„Ez az oka annak, hogy Kínában jártam, és inkább velük írtam alá egy fontos megállapodást az építkezésekről. Hazatérésem után Trump felhívott, és a megállapodás visszautasítására kért. Amikor elutasítottam [Trumpot], azzal fenyegetőzött, hogy hatalmas tüntetéseket szerveztet ellenem, amellyel véget vet majd az elnökségemnek.
Az ellenem szervezett hatalmas tüntetések valóban meg is történtek és Trump ismét felhívott, hogy megfenyegessen: ha nem teljesítem a követeléseit, akkor a magas épületekről tengerészgyalogos mesterlövészekkel fogja a tüntetőket és a biztonsági személyzetet célba venni, hogy nyomást gyakoroljon rám. Újra visszautasítottam, és benyújtottam a lemondásomat. A mai napig ragaszkodnak ahhoz az amerikaiak, hogy szüntessük meg a kínaiakkal kötött megállapodásunkat.
Ezt követően, amikor a honvédelmi miniszterünk nyilvánosan kijelentette, hogy egy harmadik fél mind a tiltakozókat, mind a biztonsági személyzetet célba vette (miként Trump fenyegetett, hogy meg fogja tenni), új hívást kaptam Trumptól, amely során azzal fenyegetőzött, hogy megöl mind engem, mind a honvédelmi minisztert, ha továbbra is emlegetjük ezt a harmadik felet”
– idézi Piareccini az iraki elnököt.
Senki sem gondolta, hogy a fenyegetés Szulejmáni tábornokra is érvényes lesz.
Az egypólusú világrend és a dollár is veszélyben
Az elemző szerint az USA kétségbeesett, ezért mért csapást egy olyan világra, amely hátat fordít az egypólusú világrendnek a kialakulóban lévő sokpólusú világrend javára. Ráadásul az amerikaiaknak a palagáz és palaolaj-forradalomnak köszönhetően egyre kevésbé van szükségük a közel-keleti importra, hiszen az USA nettó energiaexportőrré vált.
Az olajjal a világpiacon dollárban lehet kereskedni, mert a globális piacon ez a stabil, hegemón tartalékvaluta, így az egyik legfőbb energiahordozóhoz is dollárért lehet hozzájutni. Az elemző szerint ez biztosítja az USA számára, hogy az olaj továbbra is tartalékvaluta maradjon világszinten.
És mivel Amerika adja azt a pénzt, amelyben a világ az értékeit tárolni és őrizni kívánja, az USA kivételes helyzetbe kerül. A semmiből kibocsátott amerikai államkötvényeket a világ nagy részének meg kell vásárolnia, ez a gyakorlatban szinte elapadhatatlan pénzcsapot jelent az amerikai háborús gépezet számára – írja Piareccini a moszkvai intézet blogján, aki szerint Washington az elkeseredett merénylettel káoszt akart szítani és megakadályozni azt, hogy egy alternatív hatalmi csoportosulás emelkedjen fel.
A véleménycikk szerzője szerint az USA-nak, ha meg akarja akadályozni az eurázsiai blokk kialakulását, Irakban, Iránban és Szíriában kell konfliktusokat kirobbantania.
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Ukrajnában is beszédtémát szolgáltatott a miniszterelnök vasárnapi előadása.
Nagyon rossz helyzetbe kormányozta magát Chicago városa, ami az egyik legnagyobb adósságot halmozta fel az USA-n belül. Mindezt súlyosbítja a neki otthont adó tagállam, Illinois adóssága. A kormányzó és a polgármester is baloldali demokrata.
A Fehér Ház megerősítette a hírt.
Az osztrák lap szerint Donald Trump sosem fogja megkapnia Béke Nobel-díjat, amire úgy vágyik.
Az esetre Bohár Dániel riporter hívta fel a figyelmet.
A Reakció legújabb adásában Kacsoh Dániel vendége Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos volt.
