így olyan óriási költségvetési hiány keletkezett, amit csak szigorú intézkedésekkel lehetett kezelni, ennek következménye 2007-ben 4,6 százalékos reálbér-csökkenés. Végül jött a válság, ami 2009-ben újabb 2,3 százalékos reálbércsökkenést hozott. Az igazán nagy gond azonban ekkor nem is a reálbércsökkenés volt, hanem a munkanélküliség ugrásszerű, szerencsére később csak átmenetinek minősült megnövekedése.
Elhúzódó hatások
Összességében így a 2003-2009 közti 7 éves időszak egyenlege 11,7 százalékos reálbérnövekedés, nem túl gyors ütem.
Nézzük meg, mi történt a most végetérő évtizedben. Az első években nem sokat változott a helyzet: a válság utóhatásai, a még mindig jelentős költségvetési hiány, a magasra nőtt, felerészt devizában fennálló adósság újabb egyensúlyteremtő intézkedéseket kényszerített ki, még ha ezek nem is a szokásos formában zajlottak (unortodox gazdaságpolitika).
Emellé jött az eurózóna válsága is, amely gyakorlatilag az eredeti válság tüneteinek enyhítésére beindított pénzszórási programoknak volt köszönhető egyes országokban. Ez természetesen az egész kontinens növekedési lehetőségeit korlátozta, így összességében 2014-ig még nem volt jelentős a hazai reálbéremelkedés, sőt, 2012-ben még egy 3,4 százalékos csökkenés is bekövetkezett. Így az évtized első öt évében, 2010-2014 között mindösszes 7,2 százalék lett a reálbéremelkedés mértéke.