„A vezető pozícióban dolgozó nők és menedzser hölgyek aránya Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban, megelőzzük Svédországot, Dániát, Hollandiát és Luxemburgot” – mutatott Lovászy László emberi jogi és foglalkoztatáspolitikai szakértő az Eurostat adataira a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac és a robotizáció legégetőbb kihívásait. Beszámolónk második része.
Korai az öröm
Juhos Andrea rámutatott: annak ellenére, hogy a statisztikák szerint Magyarországon magasabb a vezető pozíciót betöltő nők aránya, mint Svédországban vagy Dániában, a munkája során azt tapasztalta, hogy hazánkban ma kevés nő kerül a nagy cégek legfelsőbb vezetői közé.
Lovászy László azzal magyarázta a nők magasabb arányát hazánkban a közép- és felső vezetők körében, hogy némileg paradox módon
Magyarország le van maradva a részmunkaidős lehetőségekben a fejlettebb uniós országoktól.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban csökkent mind a betöltetlen álláshelyek száma, mind pedig az utóbbi években a kisgyerekes anyukák távolmaradása a munkaerő-piactól, foglalkoztatási rátájuk ugyanis 2010 és 2017 között 61,1-ről 69,6 százalékra nőtt.
Hollandiát hozta példának, ahol alacsony a vezető-menedzser pozíciót betöltő nők aránya, mivel közülük sokan részmunkaidőben dolgoznak és többek közt ezért nem tölthetnek be vezetői állást.
A fenti ábra jól mutatja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradás látható hazánkban. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben. A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van, azonban a kormányzat egy új munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását kezdte meg, amelynek egyik célcsoportja a kisgyerekes nők lesznek. Forrás: Eurostat.
Juhos Andrea nehezményezte, hogy
amíg más országokban már a robotok jogairól vitáznak, addig nálunk még az otthonról történő munkavégzés, azaz a home office kérdése sincs megoldva,
holott az Egyesült Államokban ezen már negyven éve túl vannak. Szerinte az egyik legkritikusabb szempont az, hogy cégek attól félnek, őket vonják felelősségre, ha a dolgozó otthon, munka közben balesetet szenved, például eltöri a lábát.
Lovászy megerősítette, hogy a Zürichi Egyetem tavaly novemberi kutatása azt mutatta ki, hogy a soft skillnek nevezett készségek egyre fontosabbá válnak, ami a képzett nők munkaerő-piaci helyzetének javulásával járt. Az Egyesült Államokban is egy új, korábban ismeretlen trend látható:
az 1980-as évektől a férfiak pozíciója romlott, míg a nőké jelentősen erősödött a jól fizetett állások vonatkozásában.
Ma már egyre több országban több hölgy szerez diplomát, mint férfi, és az úgynevezett reál tárgyak terén is emelkedik a számuk. Sarah O’Connor, a Financial Times szakértője úgy véli, hogy a „robotbiztos”, illetve a kevésbé automatizálható munkaköröket a mesterséges intelligencia általánossá válásával is egyre inkább a nők lesznek képesek betölteni – emlékeztetett Lovászy.
Egyenlőtlenség a nemek között
Juhos Andrea egy statisztikát hozott, mely szerint egy nő 10-15 százalékkal kevesebbet keres, mint ugyanabban a munkakörben egy férfi, amit vállalhatatlannak tart. Az Eurostat szerint egyébként hazánk 2017-ben Svédország és Dánia között helyezkedett el ezen a téren.
Juhos Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy
a fiatal anyák a magyar munkapiacon ma hátrányt szenvednek.
A hátrányos megkülönböztetésről napi szinten olvashatunk bejegyzéseket a Mommy Works Hungary Facebook csoportban, ahol fiatal anyák számolnak be a munkaerőpiacon vagy karrier fronton történő boldogulásukról. „A bejegyzések többsége negatív,
naponta tíz olyan poszt van, hogy na már megint megkérdezték az állásinterjún, hogy de ki fog vigyázni a gyerekedre ha beteg, van-e neked szülői segítséged, akarsz-e még gyereket, mert ugye nem”
– számolt be a negatív példákról a HR szakember. Szerinte a kismamáknak egyáltalán nem javult a munkapiaci helyzete, ami azért is érthetetlen számára, mert munkaerőhiány tombol az országban és szükség lenne minden dolgos kézre.
A jövőben robot bébiszitterek könnyíthetik meg a gyerekeink napközbeni elhelyezését? Erről szól a „The iMom” című sci-fi rövidfilm, utalva a veszélyekre is. Forrás: Youtube.
A férfiaknak (is) a konyhában a helye?
Baja Sándor nem teljesen értett egyet Juhos Andreával, szerinte inkább növekvő tolerancia figyelhető meg a munkáltatók részéről a fiatal anyukák irányába.
A kilencvenes években, amikor elkezdtem dolgozni, eszünkbe sem jutott volna felvenni gyerekvállalás előtt lévő hölgyeket.
Ma az én cégemnél az a helyzet, hogy nekem van olyan kolléganőm, akinek kis gyereke van és heti 8 órát dolgozik. Megkérdezem tőle, hogy mennyit szeretnél dolgozni, azt mondja 8 órát. És mit csinál? Betanítja például az újonnan jövő tanácsadókat” – mutatta be egy személyes példával a nők munkapiaci helyzetének a javulását.
A szakember szerint főleg az jelenti a legnagyobb kihívást a nők a számára, hogy hova tegyék a gyereket napközben, amíg ők dolgoznak. Szerinte a munkáltatóknak rugalmasan kellene kezelniük a kismamák munkaidejét.
Juhos Andrea szerint mélyebbre nyúlik a probléma gyökere, egészen a nők társadalmi megítélésig kell leásnunk, és onnan kell kigyomlálnunk a nőkről alkotott régi képet. „15-20-30 évvel ezelőtt szerintem az egy teljesen elfogadott magyarországi attitűd volt, hogy a nőnek a konyhában a helye.
Dolgozzon, de azért a házimunka is az ő feladata: vásároljon, főzzön, mosson, takarítson.
Amíg ezt nem győzzük le, addig a nők alapvetően jóval nehezebb helyzetben lesznek” – szólított fel a változás fontosságára.
Javult a helyzet, de nem elég gyorsan
Lovászy végezetül rámutatott arra, hogy bár javul a helyzet, de nem eléggé: a hazai felmérések azt mutatják, hogy bár 1999-2000-hez képest az utóbbi időben javult a férfiak és nők családon belüli munkamegosztása – a 10 évvel korábbi állapothoz képest ma már átlagosan napi 15 perccel többet foglalkoznak a férfiak otthoni teendőkkel –, a nők még mindig jóval több otthoni kötelezettségnek tesznek eleget még munka mellett is.
A KSH adatai alapján „az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a háztartási teendőkre fordított idő, a házimunka jelentős részét azonban ma is nők végzik. Míg 1986-1987-ben – az időmérleg felvétel adatai alapján – egy nő átlagosan napi 208 percet fordított az otthoni teendőkre, addig 2009-2010-ben ez az érték már csak 183 perc volt. Növekedett ugyanakkor az az idő, amit a férfiak töltenek házimunkával: míg ők 1986-1987-ben csupán 62, addig 2009/2010-ben már 78 percet fordítottak az otthoni teendőkre.”
Ennek egyik kitörési pontja lehet az 5G technológia (ahol legfeljebb a másodperc tört része alatti kommunikációs késésekkel lehet számolni), amely a távmunkának és a részmunkának teljesen más értelmet fog adni, hiszen a kommunikáció és kapcsolat minősége kiválthatja sok esetben a személyes jelenlétet az irodákban is, ma még szinte elképzelhetetlen applikációkkal és megoldásokkal.
Férfiakat bátorít a főzés fortélyainak elsajátítására a következő videó, mely szerint a konyha akár a férfiak helye is lehet:
(Fotók: Oláh Dániel)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A Szent Mihály Gyermekotthon az ukrán gyökerű, de magyar identitásban nevelkedő gyermekeknek kiutat jelent Kárpátalja gyakran kilátástalan közegéből, és egy szebb élet felé tereli őket.
A hírről Cynthia Erivo az Instagram-oldalán is beszámolt.
A Libri Talent Kezdősor ösztöndíjasát nem csak történészként foglalkoztatja Jókai Mór, készülő novelláskötetében az írófejedelem helyett a hús-vér ember kerül a középpontba. Interjúnk.
Egy új felmérés szerint sokkal jobb konzervatívnak lenni, mint liberálisnak.
Dr. Ficzere Lajos, az ELTE Közigazgatási Jogi Tanszék professor emeritusa, volt tanszékvezetője, a kar egykori dékánja február elején hunyt el.
Óriási a káosz, leálltak a repterek.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
