„A vezető pozícióban dolgozó nők és menedzser hölgyek aránya Magyarországon az egyik legmagasabb az Európai Unióban, megelőzzük Svédországot, Dániát, Hollandiát és Luxemburgot” – mutatott Lovászy László emberi jogi és foglalkoztatáspolitikai szakértő az Eurostat adataira a munka jövőjéről szóló rendezvényen. A jövő már az ajtónkon kopogtat és olyan új kérdéseket szegez nekünk, melyekre a legtapasztaltabb munkapiaci szakemberek is csak nehezen tudnak válaszolni. A Makronóm gazdasági portál és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem november elején a HR szakma két elismert képviselőjét hívta meg, hogy nyilvánosan vitassák meg a munkapiac és a robotizáció legégetőbb kihívásait. Beszámolónk második része.
Korai az öröm
Juhos Andrea rámutatott: annak ellenére, hogy a statisztikák szerint Magyarországon magasabb a vezető pozíciót betöltő nők aránya, mint Svédországban vagy Dániában, a munkája során azt tapasztalta, hogy hazánkban ma kevés nő kerül a nagy cégek legfelsőbb vezetői közé.
Lovászy László azzal magyarázta a nők magasabb arányát hazánkban a közép- és felső vezetők körében, hogy némileg paradox módon
Magyarország le van maradva a részmunkaidős lehetőségekben a fejlettebb uniós országoktól.
Ugyanakkor az utóbbi hónapokban csökkent mind a betöltetlen álláshelyek száma, mind pedig az utóbbi években a kisgyerekes anyukák távolmaradása a munkaerő-piactól, foglalkoztatási rátájuk ugyanis 2010 és 2017 között 61,1-ről 69,6 százalékra nőtt.
Hollandiát hozta példának, ahol alacsony a vezető-menedzser pozíciót betöltő nők aránya, mivel közülük sokan részmunkaidőben dolgoznak és többek közt ezért nem tölthetnek be vezetői állást.
A fenti ábra jól mutatja, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás kultúrájában még elmaradás látható hazánkban. Nemcsak mi, hanem velünk együtt a visegrádi országok sem jeleskednek ebben. A beszélgető felek egyetértettek abban, hogy hatalmas munkaerő-tartalékot jelentenek itthon a kisgyerekes anyukák, akik akarnának és tudnának is részmunkaidős munkát vállalni, azonban erre jelenleg kevés lehetőségük van, azonban a kormányzat egy új munkahelyvédelmi akcióterv kidolgozását kezdte meg, amelynek egyik célcsoportja a kisgyerekes nők lesznek. Forrás: Eurostat.
Juhos Andrea nehezményezte, hogy
amíg más országokban már a robotok jogairól vitáznak, addig nálunk még az otthonról történő munkavégzés, azaz a home office kérdése sincs megoldva,
holott az Egyesült Államokban ezen már negyven éve túl vannak. Szerinte az egyik legkritikusabb szempont az, hogy cégek attól félnek, őket vonják felelősségre, ha a dolgozó otthon, munka közben balesetet szenved, például eltöri a lábát.
Lovászy megerősítette, hogy a Zürichi Egyetem tavaly novemberi kutatása azt mutatta ki, hogy a soft skillnek nevezett készségek egyre fontosabbá válnak, ami a képzett nők munkaerő-piaci helyzetének javulásával járt. Az Egyesült Államokban is egy új, korábban ismeretlen trend látható:
az 1980-as évektől a férfiak pozíciója romlott, míg a nőké jelentősen erősödött a jól fizetett állások vonatkozásában.
Ma már egyre több országban több hölgy szerez diplomát, mint férfi, és az úgynevezett reál tárgyak terén is emelkedik a számuk. Sarah O’Connor, a Financial Times szakértője úgy véli, hogy a „robotbiztos”, illetve a kevésbé automatizálható munkaköröket a mesterséges intelligencia általánossá válásával is egyre inkább a nők lesznek képesek betölteni – emlékeztetett Lovászy.
Egyenlőtlenség a nemek között
Juhos Andrea egy statisztikát hozott, mely szerint egy nő 10-15 százalékkal kevesebbet keres, mint ugyanabban a munkakörben egy férfi, amit vállalhatatlannak tart. Az Eurostat szerint egyébként hazánk 2017-ben Svédország és Dánia között helyezkedett el ezen a téren.
Juhos Andrea arra is felhívta a figyelmet, hogy
a fiatal anyák a magyar munkapiacon ma hátrányt szenvednek.
A hátrányos megkülönböztetésről napi szinten olvashatunk bejegyzéseket a Mommy Works Hungary Facebook csoportban, ahol fiatal anyák számolnak be a munkaerőpiacon vagy karrier fronton történő boldogulásukról. „A bejegyzések többsége negatív,
naponta tíz olyan poszt van, hogy na már megint megkérdezték az állásinterjún, hogy de ki fog vigyázni a gyerekedre ha beteg, van-e neked szülői segítséged, akarsz-e még gyereket, mert ugye nem”
– számolt be a negatív példákról a HR szakember. Szerinte a kismamáknak egyáltalán nem javult a munkapiaci helyzete, ami azért is érthetetlen számára, mert munkaerőhiány tombol az országban és szükség lenne minden dolgos kézre.
A jövőben robot bébiszitterek könnyíthetik meg a gyerekeink napközbeni elhelyezését? Erről szól a „The iMom” című sci-fi rövidfilm, utalva a veszélyekre is. Forrás: Youtube.
A férfiaknak (is) a konyhában a helye?
Baja Sándor nem teljesen értett egyet Juhos Andreával, szerinte inkább növekvő tolerancia figyelhető meg a munkáltatók részéről a fiatal anyukák irányába.
A kilencvenes években, amikor elkezdtem dolgozni, eszünkbe sem jutott volna felvenni gyerekvállalás előtt lévő hölgyeket.
Ma az én cégemnél az a helyzet, hogy nekem van olyan kolléganőm, akinek kis gyereke van és heti 8 órát dolgozik. Megkérdezem tőle, hogy mennyit szeretnél dolgozni, azt mondja 8 órát. És mit csinál? Betanítja például az újonnan jövő tanácsadókat” – mutatta be egy személyes példával a nők munkapiaci helyzetének a javulását.
A szakember szerint főleg az jelenti a legnagyobb kihívást a nők a számára, hogy hova tegyék a gyereket napközben, amíg ők dolgoznak. Szerinte a munkáltatóknak rugalmasan kellene kezelniük a kismamák munkaidejét.
Juhos Andrea szerint mélyebbre nyúlik a probléma gyökere, egészen a nők társadalmi megítélésig kell leásnunk, és onnan kell kigyomlálnunk a nőkről alkotott régi képet. „15-20-30 évvel ezelőtt szerintem az egy teljesen elfogadott magyarországi attitűd volt, hogy a nőnek a konyhában a helye.
Dolgozzon, de azért a házimunka is az ő feladata: vásároljon, főzzön, mosson, takarítson.
Amíg ezt nem győzzük le, addig a nők alapvetően jóval nehezebb helyzetben lesznek” – szólított fel a változás fontosságára.
Javult a helyzet, de nem elég gyorsan
Lovászy végezetül rámutatott arra, hogy bár javul a helyzet, de nem eléggé: a hazai felmérések azt mutatják, hogy bár 1999-2000-hez képest az utóbbi időben javult a férfiak és nők családon belüli munkamegosztása – a 10 évvel korábbi állapothoz képest ma már átlagosan napi 15 perccel többet foglalkoznak a férfiak otthoni teendőkkel –, a nők még mindig jóval több otthoni kötelezettségnek tesznek eleget még munka mellett is.
A KSH adatai alapján „az 1980-as évek közepe óta jelentősen csökkent a háztartási teendőkre fordított idő, a házimunka jelentős részét azonban ma is nők végzik. Míg 1986-1987-ben – az időmérleg felvétel adatai alapján – egy nő átlagosan napi 208 percet fordított az otthoni teendőkre, addig 2009-2010-ben ez az érték már csak 183 perc volt. Növekedett ugyanakkor az az idő, amit a férfiak töltenek házimunkával: míg ők 1986-1987-ben csupán 62, addig 2009/2010-ben már 78 percet fordítottak az otthoni teendőkre.”
Ennek egyik kitörési pontja lehet az 5G technológia (ahol legfeljebb a másodperc tört része alatti kommunikációs késésekkel lehet számolni), amely a távmunkának és a részmunkának teljesen más értelmet fog adni, hiszen a kommunikáció és kapcsolat minősége kiválthatja sok esetben a személyes jelenlétet az irodákban is, ma még szinte elképzelhetetlen applikációkkal és megoldásokkal.
Férfiakat bátorít a főzés fortélyainak elsajátítására a következő videó, mely szerint a konyha akár a férfiak helye is lehet:
(Fotók: Oláh Dániel)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Világelsők vagyunk számos daganatos megbetegedésben. Nem csoda, hiszen lesújtó képet mutatnak a statisztikák a magyarok rákprevenciós attitűdjéről is. Miért félünk? Szakértőkkel jártuk körül a témát.
Több baleset és karbantartási munka is nehezíti a közlekedést az M0-s, M1-es és M7-es autópályákon.
„Különösen örülök a közös zuhanyzásnak és a nőkkel való sétálásnak” – jelentette ki az elítélt.
Az egyház történetében még sosem volt erre példa.
A BKV közölte, a kollégájuk olyan súlyosan megsérült, hogy később kórházi ellátásra szorult.
A Belügyminisztérium Egészségügyi Államtitkársága egy terjedelmes helyreigazítási kérelmet küldött a portálnak.
Az Európai Parlament egy bűnszervezet. Kár itt fukarkodni a jelzőkkel...
Senki sem tudja, hol lehet több százezer fegyver, amely Ukrajnából tűnt el mindössze három év alatt. Az ügy számos kérdést felvet, ha az ukrán fegyverek csak egy része is rossz kezekbe került, már annak is súlyos következménye lehet.
