Az év végéig eléri a magyar építőipar teljesítménye a 4000 milliárd forintot – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke péntek este az M1 aktuális csatornán.
Koji László közölte: az ágazat teljesítménye idén 25 százalékkal haladta meg a tavalyit, ami magasabb értéket jelent, mint a recesszió előtti utolsó jó év.
Az ágazatot jellemző munkaerőhiányra kitérve az ÉVOSZ elnöke arról beszélt, hogy elégedett lenne, ha a külföldön dolgozó 30 ezer magyar építőipari szakember 10 százalékát haza tudnák csábítani.
Álláspontja szerint ehhez szükséges, hogy a külföldön dolgozók számára hiteles képet tudjanak adni a hazai ágazat jelenlegi helyzetéről.
Koji László úgy vélekedett: ha a szakmunkások és mérnökök külföldi bérük juttatásokkal együtt 60 százalékát meg tudják keresni Magyarországon, annak nagyon erős hazahívó ereje van.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
A forint gyengülése nem egyedi jelenség; a cseh korona és a zloty szintén veszít az értékéből. A piacok túlreakciója várhatóan enyhülni fog, különösen, ha a Fed kamatpolitikája is lazul, ami korrekciót eredményezhet – adott gyors értékelést a forint ma reggeli gyengülése kapcsán a Makronóm Intézet elemzője.
Az előrejelzések szerint nyílik az olló a gázolaj és a benzin ára között.
Szakértőt kérdeztünk a forintgyengülés okairól.
Az első héten várhatóan több mint 100 ezer termelő részére érkezik támogatás.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
