Sosem költött Magyarország annyit kutatás-fejlesztésre, mint 2018-ban

A miniszter előadásában, melyet a hazai kutatásfejlesztés kihívásairól és irányairól tartott, elmondta: Magyarország innovációs teljesítménye még mindig hagy némi kívánnivalót maga után, a nemzetközi lemaradás ledolgozása érdekében folyik egy átalakítási folyamat, amely kiterjed a finanszírozásra, az intézményi struktúrára és a jogszabályi környezetre.

„A területre fordított többletforrás, energia és figyelem egyformán azt a célt szolgálják, hogy Magyarország az európai innovációs ranglistán a mérsékelt innovátorok közül a jelentős innovátorok közé léphessen előre” – mondta.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos ráfordítás mutatója 2018-ban meghaladta az eddig mért legmagasabb értéket, elérte az 1,53 százalékot. A 2020-ra kitűzött cél az 1,8 százalék elérése. Ennek érdekében a kormány a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására a jövő évtől 32 milliárd forinttal több forrást biztosít – tette hozzá.

A tárcavezető szerint a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs rendszereit értékelő európai innovációs rangsor alapján vannak területek, amelyeken jól áll az ország, ugyanakkor vannak olyan területek, például a kutatás területe, ahol javítani kell a teljesítményen. Ezért döntöttek úgy, hogy struktúrát váltanak és létrehoznak olyan egységeket, amelyek a kutatás gyakorlatközpontú, gazdasági igényekhez igazodó fejlesztését támogatják hangsúlyozta.

E törekvés valóra váltásának első lépései közé tartozik a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács létrehozása, az innovációs és kutatási alap szétválasztása. A tárcavezető felidézte azt is, hogy az innovációs teljesítmény javítása érdekében szeptember elsejétől átalakult a minisztérium szervezete, így az összes olyan funkció, amely egy hatékony innovációs ökoszisztémát működtetni tud, a minisztériumba került.

Palkovics László hangsúlyozta: Magyarországon az innovációs ökoszisztémát az egyetemek köré kell felépíteni. A létrejött Területi Innovációs Platformok (TIP) működését támogató intézkedések egyik legfontosabb elemeként emelte ki az egyetemek és kutatóhelyek köré épülő Science Parkok rendszerének kialakítását két budapesti és hat vidéki helyszínen. Hozzátette ugyanakkor, hogy az innováció nem az egyetemeken, hanem már korábban kezdődik, a szakképzés megerősítése, különösen az újonnan létrehozott technikumi struktúra egy sor olyan lehetőséget kínál, amellyel eddig nem rendelkeztek. Példaként említette, hogy a jövőben az egyetemek fenntartásába kerülhetnének egyes technikumok.

Palkovics László előadásában kiemelte a kooperáció fontosságát, ami nélkül, mint mondta, nem lehet hatékony innovációs tevékenységet folytatni. A kooperáció a miniszter szerint nemcsak az itthoni szereplők között fontos, hanem az adott intézményeken belül, a különböző egységek között, valamint a külföldi partnerekkel is.

A TIP programsorozat kapcsán kiemelte: az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal programsorozata abból a célból jött létre, hogy az egyetemi tudásbázisokra épülve országszerte olyan térségi szerveződések alakuljanak ki, amelyek egyszerre biztosítanak lehetőséget az innovációs szakpolitikai irányok közvetlen megismerésére, illetve a helyi innovációs ökoszisztéma szereplői közötti együttműködések kialakítására, erősítésére és új szakmai alapok létrehozására.

A november elején indult országos rendezvénysorozat állomásain, öt vidéki helyszínen mutatták be a kezdeményezést az innovációs ökoszisztéma helyi szereplőinek aktív közreműködése mellett. A budapesti zárórendezvénnyel együtt mintegy 800 résztvevőt vontak be a közös gondolkodásba.

(MTI)