Oeconomus Alapítvány: A gazdasági növekedésből már az emberek is részesülnek

Farkas Örs, az alapítvány igazgatója nyitóbeszédeben jelezte: az alapítvány gazdaságpolitikai konferenciasorozatot indít, hogy az elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a „realitás talaján mutassa be”, rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.

Sebestyén Géza kifejtette: az elmúlt években Magyarország nemcsak régiós, hanem világviszonylatban is kiugróan magas növekedési rátákat tudott felmutatni. A gazdasági teljesítmény javulása ráadásul 2010 óta a lakossági fogyasztási adatokban is megmutatkozik, azaz

– mutatott rá.

Nemzetközi szinten is megállja helyét a gazdaság

Jelezte: nemzetközi szinten is kiugróan magas a hazai gazdasági növekedés, a bruttó hazai termék szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt 2019 második negyedévében, és 5,2 százalékkal az első fél év egészében 2018 azonos időszakához képest.

Magyarország 2019 mindkét negyedévében

világszinten a harmadik legerősebb növekedést tudta felmutatni

a jelenlegi OECD adatok szerint – hangsúlyozta Sebestyén Géza. „Ezek nem egyszeri fellángolások, Magyarország 2017 vége óta folyamatosan 5 százalék körüli, vagy a feletti növekedéssel büszkélkedhet”, emelte ki a Corvinus Egyetem oktatója.

Fenntartható a siker

Sebestyén Géza hangsúlyozta: a magyar fogyasztók is örülhetnek az ország gazdasági sikereinek, a lakosság részesedése az ország gazdasági sikereiből nemcsak kiemelkedően magas, de egyben fenntartható is. Elmondható, hogy míg a gazdasági siker a fogyasztóknál igen alacsony mértékben csapódott le a 2002-2010-es években Magyarországon, addig 2010 óta a hazai fogyasztók lényegében szinte teljes mértékben részesülnek az ország gazdasági eredményeiből. Rámutatott:

egy százalékpontos gazdasági bővülésből a magyar lakosság 0,92 százalékponttal részesedett.

Fontos az erős bankszektor

Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója arról beszélt, hogy 2013 óta a kereskedelmi bankok hitelezése folyamatosan nő, ez nagyrészt a növekedési hitelprogramnak, az NHP-nak volt köszönhető.

A kis- és középvállalati (kkv) szektor fontos támogatója a magyar bankrendszer, a hitel-betét mutató szerint a betétek összege meghaladja a hitelekét, vagyis a magyarországi bankok hazai forrásból hiteleznek, és van tere a finanszírozás bővülésének – mutatott rá Banai Ádám.

Nehéz helyzetben a kkv-szektor

Jelezte: a kkv-szektor egyik nagy kockázata, hogy

alacsony a termelékenység,

mind az uniós országok átlagához, mind az osztrákhoz képest jelentős a lemaradás. A termelékenységre negatívan hat a lakhatás drága költsége, ráadásul a hazai bérezés mellett ez is a külföldi munkavállalást ösztönzi – jelezte az MNB igazgatója.

További nagy kihívás a kkv-szektor számára a generációváltás. A rendszerváltáskor még a harmincas éveikben járó vállalkozók a következő években mennek nyugdíjba, és sok esetben

a gyerekeik nem vállalkoznak az utódlásra, a cégek ötödénél ez nagy gond.

A családi vállalkozások 30 százaléka éli túl az első generációváltást sikeresen az Egyesült Államokban, fele Olaszországban. A sikertelenség oka, hogy a vállalkozások tulajdonosai nem nevelik ki a következő menedzsmentet. Az egyszemélyes döntési mechanizmus jellemző, így a vezető nyugdíjba menetele megbéníthatja a céget – jelezte.

Banai Ádám szerint nagyobb figyelmet kellene fordítani

a kis cégek digitális oktatására, átalakítására is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány azzal a céllal indította el gazdaságpolitikai konferenciasorozatát, hogy az elmúlt időszak, a magyar gazdaság eredményeit a „realitás talaján mutassa be”, és rávilágítson arra, hogy a magyar modell jól működik.

(MTI)

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.