György László: Vissza kell építeni a kilencvenes években megszűnt gyártókapacitásokat

2019. október 16. 23:17

A Debrecenben épülő buszgyártó csarnok illeszkedik a nemzeti buszstratégiába, amely távolabbról nézve része annak a gazdaságstratégiának, amelyet Magyarország 2010 óta folytat – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára hétfő reggel az M1 aktuális csatornán.

2019. október 16. 23:17
null

György László ismertette: a nemzeti buszstratégiában törekszenek arra, hogy minél nagyobb legyen a hazai hozzáadott érték azokban a buszokban, amelyek Magyarországon a helyi, és a távolsági közlekedésben járnak.

Kiemelte, hogy a nemzeti buszstratégiának két fontos célja van: egyrészt, hogy létrejöjjön egy versenyképes, exportképes hazai buszgyártó kapacitás, a másik pedig, hogy segítsék a zöldbuszok, azaz klímabarát, alacsony energiafelhasználású buszok terjedését. 2022. január 1-től a 25 ezernél nagyobb lélekszámú településeken már csak elektromos buszokat lehet majd beszerezni.

Az államtitkár szerint vissza kell építeni azokat a gyártókapacitásokat, amelyek a 1990-es évek folyamán megszűntek Magyarországon, két éven belül pár ezres darabszámra nőhet a magyar buszgyártó kapacitás.

(MTI, fotó: Krizsán Csaba)

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
pisti55
2019. november 08. 23:24
Az élelmiszeripari gyárakat is újra üzembe kell helyezni , vagy modernebbeket ,nagyobbakat kell építeni!!! A világviszonylatban is modern, új dolgokról sem szabad megfeledkezni!!!
Laszits
2019. november 08. 19:19
Gratulálok György úrnak! Feltalálta a spanyolviaszt. Az "átkozott" szocializmusban szisztematikusan felépítettek többféle ipari "vertikum"-ot. Építőipari, gépgyártás, alumíniumipar, de az élelmiszer-ipar, mezőgazdaság, stb. Ami azt jelentette, hogy az Országnak és hát a szoc. tábornak szükséges anyagi javak, termelőeszközök gyártásához létrehozták az feldolgozóipart, de alájuk szervezték az alap- és félkésztermék gyártó kapacitást. Pl. a Dunai (induláskor Sztálin) Vasműt sem azért építették, hogy "a vas és acél országa" legyünk. Ezt a tömegeknek kellett így tálalni, mert ennyit fogtak fel belőle. M.o.-on nem volt korábban acéllemez gyártás. Amikor elterjedt a könnyűszerkezetes építkezési mód, megnőtt a tehergépjármű- és buszgyártás, a nagyméretű mezőgazdasági-gép-, a vagongyártás, hajógyártás, megnövekedett a nyugaton már bevezetett hidegen hajlított szelvények, valamint a finomlemezek iránti igény. Ezért volt halaszthatatlan a Dunai Vasmű létrehozása. De ugyanígy épültek egymásra a többi vertikumok is. A spontán és nem spontán privatizáció folyamatában ész nélkül adtak el mindent ami ért valamit (meg ami nem sokat azt is.) A Külföldi befektetők legtöbbször nem a meglévő kapacitások felújításába fektettek, hanem ötletszerűen engedtük be a hagyományokkal nem rendelkező tevékenységeket, többnyire összeszerelő feladatokkal. Persze örömmel veszem, hogy végre Kormányunk visszaállítaná a korábbi sikeres ágazatokat, de erre komplexen kell akkor tekinteni és így sok kvalifikált munkahelyet lehet létrehozni, megőrizni. Hajrá M.o.!
istvánkeve
2019. október 23. 18:15
Ugyan hány autóbuszgyár fér bele ebbbe a világszinvonalat messze felülmúló "autóbuszstratégiába" ???????????????????????????????????
békalepcse
2019. október 18. 22:14
Pont ideje lenne a technológiai előrelépésnek, egy a talajon közlekedő rendszereknél fényévvel korszerűbb megoldások felé. Az a gyártósor, amin a busz elkészíthető, pont alkalmas ilyen technológia megvalósítására.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!