Elsősorban a magasépítéseknek köszönhető az építőipari termelés augusztusi növekedése – kommentálta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, szerdán megjelent adatait az M1 aktuális csatornán.
Augusztusban az építőipar termelése 5,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, amikor 24,7 százalékos volt a növekedés – jelentette a KSH. Az épületek építése 14,1 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 3,5 százalékkal csökkent.
Az államtitkár azt mondta, az épületek építésének növekedése azt jelenti, hogy a vágyott otthonok és a későbbi gazdasági növekedést húzó termelőkapacitások valósultak meg.
A mélyépítések valószínűleg a szabadságolások miatt estek vissza augusztusban, de az év első felében elképesztő mértékben növekedtek, tehát folyamatosan tart a közlekedési, az alap- és a közmű-infrastruktúra fejlesztése – tette hozzá.
Kiemelte, az év első nyolc hónapjában annyi beruházás valósult meg, mint 2017-ben összesen. 2016-hoz képest pedig idén várhatóan majdnem kétszer annyit tud építeni az ipar – mondta.
Az államtitkár szerint ez azt jelenti, hogy működik a piacgazdaság és a kis- és középvállalkozásokat célzó támogatási program, a piaci szereplők pedig reagálni tudnak az igényekre.
György László kitért arra is, hogy a tervezett mélyépítési beruházások megvalósulásához szükséges kapacitás is megvan.
2023 végéig 6000 milliárd forintot költenek majd közút- és vasútfejlesztésekre: minden megyeszékhelyre gyorsforgalmi út vezet majd, felújítják a vasútvonalakat, villamosítják a pályákat és bekapcsolják Dél-Magyarországot abba a logisztikai véráramba, amely összeköti Ázsiát Európával, sorolta az államtitkár.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Az építőipar szeptemberben ismét gyengén teljesített, éves szinten 8,2 százalékos visszaeséssel. Az állami beruházások csökkenése és a vállalati óvatosság visszafogja a növekedést, de a rendelésállomány bővülése biztató kilátásokat jelent. Kérdés, hogy a kereslet növekedése okoz-e majd újabb áremelkedést.
Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent a hazai gazdaság teljesítménye a KSH frissen közölt adatai alapján. A Makronóm Intézet elemzője szerint az elhúzódó felpattanás egyelőre a jövő évi gazdasági kilátások kapcsán is bizonytalanságot szül, annak mértékére továbbra is a külső kereslet alakulása lesz a legnagyobb befolyással.
A 2025-ös évben is két számjegyű ütemben, várhatóan 10,5 százalékkal nőnek a bruttó keresetek – véli a Makronóm Intézet elemzője. Ehhez két dolog szükséges: a sajtóértesülések alapján 12 százalék körül várható minimálbér-emelés, valamint a gazdasági növekedés dinamizálódása a jövő év elejére.
A modern demográfia egyik legelismertebb nemzetközi szaktekintélyét pénteken érte a halál.
Az augusztusi adatok arra utalnak, hogy az építőipar harmadik negyedéves teljesítménye várhatóan gyengébb lesz, mint az év első felében. A gazdasági bizonytalanság továbbra is fékezi a vállalati beruházási kedvet, ami nehezíti az ágazat kilábalását. Bár jövőre a lakossági kereslet élénkülése és a kormányzati infrastrukturális projektek némi támogatást nyújthatnak, kérdéses, hogy ezek elegendők lesznek-e ahhoz, hogy érdemi lendületet adjanak az építőiparnak.
A nagy értékű útépítési projektek segítik a hosszú távú növekedést, bár az épületek építése éves szinten csökkent, a szerződésállomány növekedése stabil alapot biztosít a következő hónapokra – értékeli a KSH friss adatait a Makronóm Intézet elemzője.
Hétfőn még Donald Trumppal folytatott megbeszélést a magyar miniszterelnök.
Az Unian arról számolt be, hogy Zaporizzsja elkezdett felkészülni az ellenséges támadásra.
