Évente 6-7 ezer olyan ötlet születik Magyarországon, amelyeket szabadalmaztatni lehetne – mondta Lepsényi István, a Valor Hungariae Zrt. vezérigazgatója péntek reggel az M1 aktuális csatornán.
A vezérigazgató elmondta, Németországban ez a szám mintegy 20 ezer, tehát ez egy összemérhető nagyságrend, s azt jelzi, nagyon kreatívok a magyarok.
Az általa vezetett céghez hetente 10-15 ötlet érkezik, és ezeknek körülbelül egyharmadával-felével érdemes foglalkozni.
A cél az, hogy a találmányok ténylegesen járuljanak hozzá a nemzeti össztermékhez, hiszen Magyarország csak az innovációval tud előre jutni, fogalmazott.
A műsorban felidézték, megállapodást kötött a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Valor Hungariae Zrt. az innovatív magyar találmányok és termékek iparjogvédelmének, ezen belül a gyors ügyintézés és a szabadalmaztatás folyamatának támogatására.
A Valor egy magyar tulajdonú vállalat, amelynek felügyeletét az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) látja el. A társaság segítségnyújtása az iparjogvédelem területén minden harmadik esetben szükséges, ez idén 30-40 céget jelent.
Itt írtunk arról, hogy a jövőben könnyebb lesz megvédeni a magyar találmányokat, itt pedig a szabadalmi helyzet hátteréről beszélgettünk Pintz György szabadalmi ügyvivővel, aki szerint a multik innoválnak, csak azzal mi nem vagyunk kisegítve. Ezért is fontos, hogy a magyar ötletekből jogilag is védett magyar szellemi tulajdon, abból pedig magas hozzáadott értékű hazai vállalatok és termékek jöjjenek létre.
(MTI, Makronóm)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A Szovjetunió megszűnése óta nem történt ilyen Oroszországban.
Az utolsó napokban már spórolni kellett.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A támadás után az orosz és ukrán vezetők eltérő verziókat adtak elő a fegyverek típusáról és hatásáról.
