Ugyanakkor nem részletezte, mit is jelentene a gyakorlatban, hogy a Libra fedezetét „nagyrészt” a dollár biztosítaná, és hogy a globális digitális kriptovaluta használata miként erősítené a demokratikus értékrendet.
Az egyik képviselő kérdésére, amely azt firtatta, hogy egyes nagy cégek, például a PayPal, miért hátráltak ki a Libra mögül, Zuckerberg közölte: a kriptovaluta kockázatos vállalkozás. Válasz nélkül hagyta az egyik törvényhozó kirohanását: „Azokat akarja segíteni, akiknek a dollár nem megfelelő valuta, vagyis a kábítószer-kereskedőket és az adócsalókat!”
Arra a kérdésre azonban igennel válaszolt, hogy hajlandó-e a Libra bevezetését felfüggeszteni mindaddig, amíg a kongresszus törvényileg nem szabályozza a kriptovalutákat.
„A kongresszusnak jelentős ellenőrző szerepe van (a szabályozó hatóságok felett), számomra tehát úgy tűnik, hogy ez lehet a megfelelő megoldás” – fogalmazott. Ugyanakkor azt mondta: a tervek szerint a Librával foglalkozó vállalati részleg központja Svájcban lenne. Ez viszont a törvényhozók aggodalmai szerint éppen az amerikai szabályozás megkerülését tenné lehetővé.
A meghallgatáson szóba került a Cambridge Analytica ügye is. Ez a londoni székhelyű tanácsadó cég volt az, amely a Facebook adatbázisát megvásárolva, azt illegálisan felhasználva vette célba az embereket a 2016-os amerikai elnökválasztások idején, majd más alkalmakkor is.