Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is.
„Jelenleg az ipar, az építőipar és a piaci szolgáltatások terén Magyarország a legmagasabb növekedési dinamikát mutatja az EU-ban, és a legfrissebb becslések szerint ez tartható is. Az elemzők szerint jövőre 3 százalék körüli GDP-növekedés várható, a kormány 4 százalékot vár, de már a 3 százalék is jelentősen nagyobb az európai egyszázalékos átlagnál.
A kis- és középvállalati szektorban minőségi változásra van szükség, hogy javuljon az ország versenyképessége. A régiók fejlődését tekintve pedig még mindig nagyon jelentősek a különbségek, a főváros fejlettségéhez képest Pozsony és Bécs is előrébb van, miközben Románia és Kelet-Szlovákia Magyarországgal határos területei szinte megduplázták a fejlettségi szintjüket.
A visegrádi országok növekedésükkel mára Európa motorjává váltak,
a négy állam Németország legjelentősebb kereskedelmi partnerének is számít, ami »nagy öröm, de kemény kockázat is«. A külső környezetből fakadó kockázatok egyre markánsabbak, a belső kockázatok közül pedig a munkaerőhiány a leginkább kérdéses.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Csak az ürügy kellett nekik.
Az ukrán kormánynak már tényleg semmi sem szent.
Csúnyán elszámolták magukat a románok.
Vége a stabilizáció korszakának, a kormányzat szintet lép.
Természetesen a jogállamisági aggályok hátráltatják az ügyet.
A drámai adatok a magyar exportkilátásokat is beárnyékolják.
Az orosz–ukrán háború egyik legérzékenyebb kérdésében történt előrelépés az elmúlt napokban.
