Prága, Pozsony, Budapest – ez a három közép-európai város sorrendje az átlagfizetéseket tekintve a The Slovak Spectator cikke szerint.
Prága a nyertes
A Platy.sk által elvégzett kutatásban három közép-európai fővárost vizsgáltak meg. Abból kiderült, hogy a
Nagy a különbség Budapest és Debrecen között
A tanulmány arra is rávilágított, hogy a főváros és a második legnagyobb város között Magyarországon a legnagyobb a fizetések közötti különbség a közép-európai országokat tekintve. A debreceniek átlagosan 1098,11 eurót keresnek, ami 405 euróval kevesebb mint a budapesti dolgozóké.
A legkisebb szakadék Csehországban található, ahol csak 221 euróval marad le Brno Prágától, miközben Szlovákiában 339 eurónyi különbség található a főváros és a második legnagyobb város között.
A tanulmány kiemeli, hogy a végzettség nem sokat számít a bérek tekintetében. Aki Pozsonyban alapfokú egyetemi diplomával rendelkezik, az átlagosan 1547,89 eurót keres, miközben Kassán ez csak 1119,58 euró. Ráadásul utóbbi városban a mesterszakos diplomával rendelkező emberek bére hasonló, mint a fővárosban a csupán alapoktatást elvégzett, de egyetemi végzettség nélküli embereké – derül ki a tanulmányból.
Nagy változások
A kutatásból kiderül, hogy közép-európai viszonylatban a magyar bérek még az elmúlt évek történelmi viszonylatban rendkívülinek számító növekedésével együtt sem jelentenek versenyképességi hátrányt.
Közben a lengyel miniszterelnök már azt is bejelentette, hogy Lengyelország történelmi lépést fontolgat, megdupláznák a minimálbéreket, véget vetve a kizárólag az alacsony bérekre épülő versenyképesség korszakának. 78 százalékkal növelnék a minimálbért 2023-ig. A lépés bátor, hiszen a növekedés a duplája lenne az átlagos bérnövekedésnek a gazdaságban, de a régiós szinten óriásinak számító belső piacon az alacsony jövedelműek keresletének és fogyasztásának erősödése szinte egy új növekedési modellt jelenthet, legalábbis tovább növelheti az ország gazdasági szuverenitását a bérvezérelt növekedésnek köszönhetően – amely hátulütőiként az inflációs nyomást és a jóléti állam terheinek vállalati szektorra terhelését említik a közgazdászok.
Nagyszabású tervekkel a tarsolyában állt munkába a Magyar Ökölvívó Szakszövetség öt évre megválasztott elnöke, az olimpiai bajnok Kovács István Kokó. Az ambiciózus, nemzetközi tapasztalattal rendelkező sportvezető azért vállalta a kihívást, hogy rendet tegyen, és felemelje sportágát.
Az egymással versenyző autók okozta tavaly nyári balesetnek egy vétlen kerékpáros lett az áldozata.
A magyar nebulók ugyanakkor jóval az EU-s átlag fölött teljesítenek. Csehország pedig szárnyal. Francesca Rivafinoli szemlecikke.
Rákkeltő anyagok – kiderült, melyik három összetevő a legveszélyesebb az élelmiszerekben.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
