Prága, Pozsony, Budapest – ez a három közép-európai város sorrendje az átlagfizetéseket tekintve a The Slovak Spectator cikke szerint.
Prága a nyertes
A Platy.sk által elvégzett kutatásban három közép-európai fővárost vizsgáltak meg. Abból kiderült, hogy a
Nagy a különbség Budapest és Debrecen között
A tanulmány arra is rávilágított, hogy a főváros és a második legnagyobb város között Magyarországon a legnagyobb a fizetések közötti különbség a közép-európai országokat tekintve. A debreceniek átlagosan 1098,11 eurót keresnek, ami 405 euróval kevesebb mint a budapesti dolgozóké.
A legkisebb szakadék Csehországban található, ahol csak 221 euróval marad le Brno Prágától, miközben Szlovákiában 339 eurónyi különbség található a főváros és a második legnagyobb város között.
A tanulmány kiemeli, hogy a végzettség nem sokat számít a bérek tekintetében. Aki Pozsonyban alapfokú egyetemi diplomával rendelkezik, az átlagosan 1547,89 eurót keres, miközben Kassán ez csak 1119,58 euró. Ráadásul utóbbi városban a mesterszakos diplomával rendelkező emberek bére hasonló, mint a fővárosban a csupán alapoktatást elvégzett, de egyetemi végzettség nélküli embereké – derül ki a tanulmányból.
Nagy változások
A kutatásból kiderül, hogy közép-európai viszonylatban a magyar bérek még az elmúlt évek történelmi viszonylatban rendkívülinek számító növekedésével együtt sem jelentenek versenyképességi hátrányt.
Közben a lengyel miniszterelnök már azt is bejelentette, hogy Lengyelország történelmi lépést fontolgat, megdupláznák a minimálbéreket, véget vetve a kizárólag az alacsony bérekre épülő versenyképesség korszakának. 78 százalékkal növelnék a minimálbért 2023-ig. A lépés bátor, hiszen a növekedés a duplája lenne az átlagos bérnövekedésnek a gazdaságban, de a régiós szinten óriásinak számító belső piacon az alacsony jövedelműek keresletének és fogyasztásának erősödése szinte egy új növekedési modellt jelenthet, legalábbis tovább növelheti az ország gazdasági szuverenitását a bérvezérelt növekedésnek köszönhetően – amely hátulütőiként az inflációs nyomást és a jóléti állam terheinek vállalati szektorra terhelését említik a közgazdászok.
Egyre több huszonéves dönt úgy, hogy egyetem vagy civil munka mellett katonának áll. Mi viszi rá a Z generációt, hogy az okostelefont gépkarabélyra, a kényelmes hétvégét pedig hajnali sorakozóra cserélje?
A döntés sok sikeres településvezetőt zárhatna ki a jövőbeni demokratikus versenyből.
Európának még van ideje megelőzni egy tömeges opioid-járványt, de ehhez gyors és koordinált közegészségügyi válasz szükséges.
Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora 2026 elején megjelent könyvecskéjében átfogóan mutatja be a tudománypolitika, a kutatás és a keresztény szemlélet viszonyát és helyes útját.
Nem csatlakozott mindenki a szlovák kormányfő kitiltásához.
Zéró korrupció, béke és tisztelet – íme, az új társadalmi szerződés!
A nézők megértését kérik.
Két hónappal a választások után a bankár Kármán András megbízatásának első pontját teljesítette is.