Nem „működnek” a külföldi működőtőke beruházások

Hogy lehet, hogy a 600 ezer lakosú Luxemburgba épp annyi külföldi működőtőke-befektetés érkezik, mint az USA-ba és több, mint Kínába?

A külföldi működőtőke-befektetés (FDI) hozzájárul a világ gazdasági egységesedéséhez és a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez, a tőke pedig segíti a tudás, az információ és a technológia áramlását. Legalábbis ezt várják tőle és emiatt igyekszik a legtöbb ország kedvező feltételekkel vonzani a külföldi befektetéseket. 

A Nemzetközi Valutaalap tanulmányából azonban kiderül, hogy a külföldi működőtőke nem igazán működik, legalábbis sok esetben nem valós beruházások állnak a számok mögött, így nem minden tőkebefektetés hozza el a várt termelékenységi javulást és a termelő kapacitások bővülését.

Az FDI-beruházások mögött sokszor csak annyit találunk, hogy papíron létező cégekbe áramoltatnak pénzt nemzetközi vállalatok, hogy csökkentsék adófizetési kötelezettségeiket, például adóparadicsomokban létrehozott és tényleges tevékenységet nem végző leányvállalataikba „fektetnek” pénzt, de csak azért, hogy kimenekítsék forrásaikat a magasabb adózású országokból.

A legtöbb fantombefektetést a jól ismert adóparadicsomokban találták az elemzők, Hollandiában és Luxemburgban az álbefektetések közel felét. Máltán, Írországban, Svájcban és számos brit tengertúli területen a külföldről beáramló tőke csak kevesebb, mint fele valódi.

A tanulmány szerint az Írországba érkező tőke közel kétharmada nem valós – emlékezetes hogy 2015-ben az ír GDP a teljesen irreális 26 százalékkal nőtt emiatt –, miközben az Egyesült Királyságban a fantomtőke részesedése az összes befektetést figyelembe véve a három százalékos 2009-es szintről elérte a 18 százalékot 2017-re.

Ezzel szemben ezen időszak alatt e részesedés Belgiumban és Svédországban 30 százalékról 10 százalék alá esett. Még érdekesebb, hogy világszerte csak tíz gazdaság adja a világ „fantombefektetéseinek” 85 százalékát.

Az elmúlt kilenc évben a fantomberuházások aránya 30-ról 40 százalékra nőtt az összes FDI-hoz viszonyítva (alább a kék vonal mutatja az arányt), ma pedig már gyorsabban növekszik a fantombefektetések állománya, mint a tényleges FDI-beruházásoké.

A nagyvállalati adóelkerülés közismert globális gazdasági probléma, amelyről a Makronóm is írt korábban: itt arról, hogy a multik évente profitjuk 40 százalékát rejtik el, hogy elkerüljék az adózást, itt pedig arról, hogy még a zenész Ed Sheeran is több adót fizetett 2017-ben, mint az Amazon vagy a Starbucks. Hazai példánál maradva itt írtuk meg, hogy adómulasztásai miatt a Facebook és a Google felkerült a NAV szégyenlistájára – a nagyvállalati adóelkerülés és a fantomberuházások pedig ugyanazon jelenség két oldalát jelölik.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.