Bod Péter Ákos: Hiábavaló az igyekezetünk a bérfelzárkózásra

Magyarországon nőtt a leggyorsabban az aktivitási ráta az unióban – olvassa el tudósításunk előző részét is!

Égszakadás, földindulás

„Bajban vagyok a címmel, mert nem lesz bérfelzárkózás” – kezdte előadását a közgazdász. Szerinte hiába jött ki számos kormányzati és nemzetközi szervezet számításaiból, hogy a gazdasági növekedés folytatódni fog, ugyanis túl optimistán három százalék körüli inflációval számoltak, és nem vették figyelembe a „veszélyes” külső környezetet (azóta kiderült, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben is uniós rekorder a gazdasági növekedést tekintve – a szerk.).

Korunk egyik leghíresebb twitterezőjét, Donald Trumpot idézte, aki szerint egy gazdasági háború jó és könnyen megnyerhető, majd rögtön éles kritikával illette az elnököt: „A kereskedelmi háborút a legnehezebb megnyerni, mivel a két fél függ egymástól”.

A közgazdász szerint Magyarország rendkívül nyitott, ezért a gazdaság sikeres működéséhez roppant fontos a kereskedelmi béke. Nyitottságunkat jelzi, hogy rácsatlakoztunk a nemzetközi értékláncokra Csehországgal és Szlovákiával együtt.

Nyugatias szelek uralkodnak a hazai gazdaság felett

Kiemelte, hogy a magyar gazdaság kettőssége extrém méretű;

A nem pénzügyi szektorban, tehát az iparban és a kereskedelemben 52 százalék a külföldiek aránya, ez a külföldi túlerő pedig kiszolgáltatottá teszi hazánkat. Ezt szemlélteti a lenti ábra, amit a közgazdász vetített a hallgatóságnak.

Bod megismételte, hogy hazánkban nincs bérfelzárkózás és nem is nagyon lehetséges. Ennek bizonyítására egy OECD ábrát vetítette fel. Az ábra azt mutatja, hogy a magyar bérek egy időben meghaladták a közép- és kelet európai régió átlagát (zöld vonal), majd elmaradtak attól.

Elismerte, hogy 2017 óta újra gyors bérnövekedést láthatunk, ami a mai napig tart. Azonban a közgazdász szerint ez egyfajta késleltetett felívelés, mivel a külföldi cégek bevonzásához a kormányzat szándékosan alacsonyan tartotta a béreket, és szerinte ennek a korrekcióját tapasztalhatjuk most a gyors bérnövekedésben.

Jó hírként azonban mégis közölte, hogy

Az elmúlt évek béremelései az alacsony munkabéren alapuló versenyképesség korszakának végét jelenthetik,

aminek a közgazdász szerint „már épp itt volt az ideje”.

A változás szele

„Amíg a német GDP nyolc százalékát teszi ki az autóipar, addig a németeknek bedolgozó szlovákoknál ugyanez a szám 11 százalék, nálunk pedig tíz százalék, tehát ha van ország amelyik függ az autóipartól az nem Németország, hanem a bedolgozói körébe tartozó országok” – mondta.

A közgazdász adatai szerint a magyar feldolgozóipar egyharmadát az autóipar teszi ki, ami még inkább növeli a külső kockázatot. „Annak külön örülünk, ha nem még egy autógyártó cég, vagy gumis akar betelepülni, hanem egy szolgáltatóipari cég, és azt látjuk, hogy ezen a területen is van már komoly dinamika” – értékelt.

A Bloomberg kutatását vetítette ki a közgazdász, mely a világ hatvan leginnovatívabb gazdaságát mutatja egy térképen, és az adatok alapján

Magyarország a világ 32. leginnovatívabb országa,

ha az országban működő cégek és intézmények innovációs képességét vesszük.

Hidegzuhany

„Viszont van egy adat ami rögtön lerontja, amit eddig pozitívan kiemeltem” – folytatta baljósan a közgazdász – „az utóbbi időben a magyar PISA-eredményekben nagymértékű romlás következett be”. Nemcsak az EU, hanem a V4-ek átlagához viszonyítva is a legtöbb kategóriában elmaradunk, jelzik az adatok.

A PISA teszt eredményei.

Akinek ilyen mértékű szövegértési gondjai vannak, abból aligha lesz termelékeny és versenyképes dolgozó

– vélte a közgazdász.

 A PISA-eredményekért szerinte nem az iskolák és nem is az oktatók a felelősek, hanem a magyar oktatás „sanyarú” helyzete. „Az országban egyfajta súrlódás figyelhető meg; vannak gimnáziumok, ahol a svéd és finn szintet is megüti minden mutató, de vannak közép- és általános iskolák, ahol pedig nagyon gyengék az eredmények”. Figyelmeztetett, hogy az ország lakossága csökken, tehát fokozottan fontos a munkaerő minősége – ha nem képzünk a munkapiac igényeinek megfelelő dolgozókat,

hamarosan robotok vehetik át a munkahelyeinket.

Gyűlnek a viharfelhők

Rámutatott, hogy a robotok száma azokban az országokban terjed gyorsan, ahol erőteljes az autóipar, például Németországban és Japánban. Azonban a közgazdász szerint a fejlődő országok sincsenek biztonságban az emberi munkát helyettesítő robotoktól, ugyanis a fejlett országok kiterjesztik a technológiájukat a külföldi leányvállalataikra is. Ez pedig a bérszint növekedése ellen szól, mivel a robotok lazítani fognak a munkapiac feszességén, ezzel gyengítve a munkavállalók alkupozícióját a bértárgyalásokon. Ebből arra következtet Bod, hogy

Aggodalmak

Végezetül a közgazdász összegezte aggodalmait, és a következő jóslatot tette:

2009 után mind a kamatszint, mind a cserearány, mind a világkereskedelmi dinamika hátszelet jelentett, és mind a három felsorolt tényezőben ezentúl viszont valószínűleg szembeszél lesz, mert a kamatszint már nem tud lejjebb menni, fel fog menni. A cserearányok alakulása nem tudjuk milyen lesz, de még egyszer olyan szintű olajár csökkenés nem lesz, mint amikor 120 dollárról 45 dollárra csökkent az olaj hordónkénti ára. És ami aggasztó még és nagy kockázat, az a szabadpiaci rendszernek a recsegése-ropogása, ami megnehezíti, hogy ki merjük vetíteni az elmúlt néhány évnek az örömteli folyamatait.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.