A visegrádi négyek az Európai Unió autógyártásának 18 százalékát adták 2017-ben és az autóiparban előállított minden egy euró hozzáadott érték további 1,1 euró hozzáadott értékkel gyarapította a V4-ek nemzeti termékét a Polish Economic Institute (PEI) lengyel gazdaságkutató intézet MTI-hez eljuttatott tanulmánya szerint.
A V4-ek 2017-ben 3,53 millió járművet gyártottak és ezzel 18 százalékát adták az Európai Unió gyártási volumenének a PEI adatai szerint. A V4-ek gazdaságában 2,10-es multiplikátor hatást fejt ki az autóipar, azaz minden egyes eurónyi előállított hozzáadott értékhez további 1,1 euró hozzáadott érték társult a gazdaság egészében.
A foglalkoztatási multiplikátor a V4-eknél 2,29, azaz az autóiparban létesített minden munkahely mellé 1,3 munkahely létesült a gazdaság egészében. A foglalkoztatási multiplikátor Lengyelországban 2,32, Csehországban 2,59, Szlovákiában 1,65, Magyarországon pedig 2,27.
A tanulmány megállapítja:
A cseh autóipar állította elő 2017-ben a legnagyobb bruttó hozzáadott értéket, a legnagyobb hatékonysággal termelt emellett a négy ország közül és a legtöbbet is exportálta. Az autóipari vállalatok száma viszont Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben és itt növekedett leginkább a termelés, valamint a hozzáadott érték és a foglalkoztatás mellett a munka hatékonysága is. Mindazonáltal Lengyelország számít az autóipari alkatrészek legnagyobb beszállítójának a négy tagország közül.
A négy tagországból Lengyelországban és a Cseh Köztársaságban működik a legtöbb vállalat az autóiparban,
Szlovákiában 2010 és 2017 között megduplázódott, Magyarországon pedig közel kilencven százalékkal emelkedett. A lengyel autóipar 2017-ben 1380, a cseh 1093, a szlovák 501, a magyar 489 vállalatot számlált.
Az autóiparban előállított hozzáadott érték árkiigazítással Lengyelországban és Szlovákiában nőtt a legnagyobb mértékben 2010 és 2017 között, közel nyolcvan százalékkal, illetve 78 százalékkal. Magyarországon 68 százalékos, Csehországban 63 százalékos volt a növekedés. Mind a négy országban jelentős mértékben meghaladta a növekedés az 53 százalékos uniós átlagot.
Kiemelkedő a hozzáadott érték
A cseh autóipar 2017-ben 9,7 milliárd euró, a lengyel 7,2 milliárd euró, a magyar 4,9 milliárd euró, a szlovák 3,4 milliárd euró hozzáadott értéket állított elő közvetlenül. A lengyel gazdaságban az autóiparnak köszönhetően közvetlenül és közvetve 19,50 milliárd euró hozzáadott érték jött létre, amit a kutatóintézet „Varsó értékével" tesz egyenlővé. A Csehországban termelt 20,10 milliárd eurós hozzáadott érték a tanulmány szerint az állami kiadások 27 százalékát fedezné az országban. A Szlovákiában előállított hozzáadott érték a szlovák költségvetés szociális kiadásainak 56 százalékát fedezné. A Magyarországon 2017-ben termelt 6,60 milliárd euróból pedig a lakosság hiteleinek 30 százalékát lehetne visszafizetni. A négy ország közül a cseh autóipar számít a legfejlettebbnek mind gazdálkodási, mind technológiai mutatók tekintetében.
Mind a négy országban a legnagyobb foglalkoztató ágazatok közé tartozik az autóipar, a feldolgozóiparban dolgozók 8-13 százalékát, az egész gazdaságban pedig a munkaerő 2-3 százalékát foglalkoztatják. A lengyel autóipar 314 ezer, a cseh 198 ezer, a magyar 101 ezer, a szlovák 79 ezer alkalmazottat foglalkoztatott 2017-ben, ami a feldolgozóiparban foglalkoztatottak sorrendben 8,0, 12,8, 11,2 és 13,7 százaléka. Az autóiparban a foglalkoztatás 2010 óta az uniós átlagot meghaladó mértékben növekedett, leginkább Szlovákiában, 54 százalékkal.
A négy tagország járműiparában a munka termelékenysége (a bruttó hozzáadott érték osztva az alkalmazottak számával) 2016-ban mintegy fele volt a 85 ezer eurós uniós átlagnak. Magyarországon és Csehországban 48 ezer euró, Szlovákiában 41 ezer euró, Lengyelországban 34 ezer euró. Az autóiparban foglalkoztatottak havi nominális bére 2017-ben Csehországban 1742 euró, Magyarországon 1565 euró, Lengyelországban 1141 euró, Szlovákiában 1815 euró volt, az ipari átlagnak sorrendben 129, 132, 94 és 133 százaléka.
A lengyel kutatóintézet tanulmánya valószínűtlennek tartja, hogy a V4-ek autóipara a német ipari termelés függvényében fent tudná tartani növekedésének korábbi lendületes ütemét. Németországban például míg 2013 és 2016 között folyamatosan nőtt az autóipari termelés, de 2017-ben már 100 ezerrel csökkent az előző évihez képest és ez a trend folytatódott 2018 elején is. Márpedig
Az Eurostat kimutatása szerint 2017-ben a német autóipar legnagyobb beszállítói sorrendben Csehország (5,78 milliárd euró), Magyarország (5,76 milliárd euró), Lengyelország (5,23 milliárd euró), Ausztria (5,14 milliárd euró), Franciaország (4,55 milliárd euró), Románia (4,54 milliárd euró) és Szlovákia (3,08 milliárd euró) voltak.
A V4-ek autóipara mindazonáltal kedvező befektetési feltételeket kínál a világ autóipari vállalatainak. A lengyel kutatóintézet ilyen pozitív tényezőként sorolja fel a térség szerencsés földrajzi elhelyezkedését Európa közepén, az alapvetően beruházásbarát és stabil politikai környezetet, a rendelkezésre álló kormányzati fejlesztési programokat, a jegybankok által kínált alacsony kamatkörnyezetet, valamint a versenyképes munkabéreket és az alacsony társasági adót. Hátrányként említi a tanulmány a munkaerő jellemzően alacsony mobilitását, valamint a megfelelően képzett szakemberek hiányát.
(MTI)
A németek a fizetésük 11 százalékát rakták befőttesüvegbe az első félévben, pedig az infláció rendben van, a reálbérek pedig folyamatosan növekednek. A csökkenés 34 milliárd eurós kiesést okoz a gazdaságban.
Keir Starmer szerintük a nemzetközi politika kaszása.
A Magyar Nemzeti Bank V. László aranyforintja megnevezéssel arany emlékérméket bocsát ki egyszeres, valamint négyszeres súlyú piedfort változatban november 20-án.
A szenzációs magyar gólnál felrobbant a stadion, azonban a válogatott szövetségi kapitány arcán az öröm helyett még egy ideig a feszültség jeleit lehetett látni.
Az izraeli miniszterelnök ellen csütörtökön adott ki elfogatóparancsot a Nemzetközi Törvényszék.
A harmadik világháború lenne a következménye.
