A tényellenőrzés kiforgatása: mit tanulhat a Lakmusz Zuckerberg kritikájából?
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/01/cp_oSMf-7VAYC73aY8u5MN6XbN6FW0I10czaK73-AU8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E0OGY2MDEyNDEzYTRkYmFiNTAzZjUzYzZjYjVjYTc1.jpg)
Áttekintettük, hogy a Lakmusz, Magyarország első tényellenőrző platformja hogyan reagált a hírre.
![](https://cdn.mandiner.hu/2025/01/cp_oSMf-7VAYC73aY8u5MN6XbN6FW0I10czaK73-AU8/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2E0OGY2MDEyNDEzYTRkYmFiNTAzZjUzYzZjYjVjYTc1.jpg)
Az alapítók célja, hogy a Libra már a kezdetektől fogva valós pénzfunkciót tölthessen be.
„(...) A Libra rendszer nem profitorientált, ami természetesen nem azt jelenti, hogy ne húzódna nagyon is valós üzleti érdek a háttérben, de ezt nem a tranzakciók végrehajtásához kötött jutalékok jelentik elsősorban, hanem sokkal inkább valószínűleg a hihetetlen mennyiségű adathoz[2] való hozzáférés, a mögöttes alap megtermelt hozamából való részesedés és egy potenciálisan létrejövő új globális pénzügyi platformban rejlő lehetőségek.
Az alapítók célja, hogy a Libra már a kezdetektől fogva valós pénzfunkciót tölthessen be, ami alacsony volatilitást, a vásárlóérték stabil megőrzésébe vetett hitet feltételez a nagy számú tranzakciót biztonságosan kezelő infrastuktúra megléte mellett. Ezt egy kvázi teljes tartalékolású rendszer kiépítésével kívánják biztosítani, ahol a Libra értéke egy teljes fizikai replikációjú devizaportfoliót követ, így értéke attól érdemben nem szakadhat el.
Egyszerűen elképzelhető ez a folyamat, ha a közraktározásra gondolunk. Ha valaki beszállít a közraktárba 1 tonna megfelelő minőségű búzát, akkor egy 1 tonnáról szóló közraktárjegyet kap, amely aztán teljesen forgalomképes a piacon, a búza mozgatása nélkül. Adható-vehető az adott piaci áron, hisz pontosan lehet tudni, hogy amennyiben az adott közraktárhoz fordulunk, úgy a közraktárjegy beváltásával megkapjuk az 1 tonna megfelelő minőségű búzát. A Libra ugyanezt a struktúrát követi csak egy kvázi „gabonakosárra” kibővítve: minden egyes Libra mögött fix arányban áll majd dollár, euró és más deviza fedezetként, csak természetesen nem közraktárban fizikailag tárolva, hanem a világ legnagyobb letétkezelőinél és bankjainál elhelyezve értékpapírban és betétekben. Ahogy a búza árának változása alakítja a közraktárjegy árát, úgy a devizakosár értékének ingadozása alakítja majd a Libra értékét az egyes devizákhoz képest. (Így a projekt megvalósulása esetén lesz LIBRA/USD, LIBRA/HUF stb. árfolyam.) A devizakosár értékét – amennyiben transzparensen, mindenki számára elérhetően közzéteszik az allokációt – folyamatosan nyomon lehet majd követni egy relatíve szűk sávon belül.”