Ismét javította növekedési várakozását a GKI, de ismét romló növekedést várnak

Még közelebb a magyar gazdaság összeomlása

A GKI felidézte: a magyar gazdaság az első negyedévben 5,3 százalékkal, rekordsebességgel nőtt. Ez az ütem az Európai Unióban – Máltával és Romániával együtt – messze a leggyorsabb, a többi tagállam még a 4 százalékot sem érte el. Az EU átlaga 1,5, az euróövezeté 1,2 százalék volt, azonos az előző negyedévivel.

Mindez azért érdekes, mert a GKI tavasszal még borús képet festett a magyar gazdaságról, hangsúlyozva, hogy a növekedés lassul, az infláció gyorsul, a forint pedig gyenge. Vértes András, az intézet vezetője szerint a magyar gazdasági növekedés egyébként a Jóistennek köszönhető és már szorgalmazta is, hogy a magyar vállalatok növekedjenek lassabban, igazodva a GKI előrejelzéseihez.

A magyar válalatok azonban továbbra sem fogadták meg tanácsát, így a várt lassulás ismét nem jött el. A GKI ettől függetlenül továbbra is lassulást vár, így a cég szerint a magyar gazdaság tulajdonképpen mindig a csúcson van, de a lassulás is ugyanígy mindig elkerülhetetlen. Mondtuk, hogy jobb lesz, mielőtt rosszabb lesz – fogalmazta meg elemzői ars poeticáját Vértes.

Ismét látják a lassulás jeleit

A GKI szerint az első negyedévben különösen a beruházások, illetve az építőipar növekedése volt látványos. A beruházások 26,4 százalékkal, ezen belül az építésiek 34 százalékkal, a gépberuházások 21 százalékkal emelkedtek. Az építőipar termelése csaknem 50 százalékkal nőtt.

A GKI szerint ugyanakkor megjegyezte idén a beérkező EU-transzferek és főleg azok tényleges felhasználása tovább emelkedik, de a tavalyi 17 után már csak 13 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya március végén már 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és csúsznak egyes jelentős autóipari beruházások. 

A gazdaságkutató szerint várhatóan az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom bővülése is kissé gyorsabb (4, illetve 5 százalék) lesz a korábban gondoltnál, az év során azonban az első negyedévhez képest lassulás valószínű. Az első negyedévi 4,8 százaléknál és a tavalyi 4,6 százaléknál feltehetően kissé lassúbb, 4,3 százalék körüli lesz a fogyasztás bővülése is.

A bérek növekedési üteme már tavaly is lassan, de szinte folyamatosan csökkent, az infláció pedig emelkedett, így a reálkeresetek a 2017-es 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén is magas, 6,5 százalékos dinamika várható.

Az elemzés szerint teljesülni fognak a nyugdíjprémium kifizetésnek feltételei, emellett a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt ősszel várhatóan 0,8 százalék körüli nyugdíjemelésre kerül sor.

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. Ugyanakkor a lassuló reálbér-emelkedés mellett a lakhatási költségek magas és emelkedő szintje, valamint az állampapír-piacon júniustól elérhető magasabb hozam fékezi a bővülést.

Február-áprilisban a foglalkoztatottak száma 1,1 százalékkal emelkedett. Eközben jelentősen, mintegy 40 ezerrel csökkent a közmunkások száma, és némileg nőtt a külföldi telephelyeken dolgozóké. A 3,5 százalékos munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, de a közmunkásokkal együtt számított 6 százalék körüli arány is kisebb az uniós átlagnál.

A folyó fizetési mérleg is negatív lehet

Az áprilisban 3,9 százalékos magyar infláció Románia mögött a második legmagasabb volt az EU-ban, mintegy kétszerese az átlagnak. A maginfláció már márciusban elérte a 3,8 százalékot. Az MNB változatlanul ultra laza monetáris politikája nem fékezi az áremelkedést, és kiváltotta a forint jelentős gyengülését. A GKI az év során elkerülhetetlennek tartja a monetáris kondíciók szigorítását. A korábbinál lényegesen kedvezőbb hozamú Magyar Állampapír Plusz bevezetése közvetve már most is monetáris szigorítást jelent – jelezte a gazdaságkutató.

Az év során a folyó fizetési mérleg egyenlege már várhatóan negatív lesz, de a beáramló EU-transzferek hatására a folyó fizetési és tőkemérlegben még 2 milliárd euró többlet várható – véli a GKI.

(MTI, Makronóm)