Üzleti fórumon vesz részt kedden a Londonban tartózkodó Donald Trump amerikai elnök Theresa May brit kormányfővel és globális óriásvállalatok vezetőivel.
Trump hétfőn érkezett háromnapos állami látogatása, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonba, de kedden fogadja őt Theresa May is. Először az üzleti fórumon találkoznak, majd a Downing Streeten fogadja az amerikai elnököt a brit kormányfő.
A londoni miniszterelnöki hivatal előzetes tájékoztatása szerint a St. James-palotában tartandó üzleti értekezleten öt brit és öt amerikai óriáscég - a BAE Systems hadiipari vállalat, a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó, a National Grid energiaelosztó hálózat, a Barclays bankcsoport, a Reckitt Benckiser egészségápolási és higiéniai fogyasztási cikkeket forgalmazó óriásvállalat, illetve a JP Morgan nagybank, a Lockheed Martin biztonságtechnológiai és repülőgép-ipari konglomerátum, a Goldman Sachs International bankcsoport, a Bechtel építőipari beruházó és a Splunk globális szoftverfejlesztő vezérigazgatói vesznek részt.
Ezek a cégek jelen vannak a brit és az amerikai gazdaságban egyaránt, és összesen 176 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
A Downing Street szóvivője szerint Theresa May miniszterelnök a találkozón kifejti, hogy a jelenleg is intenzív brit-amerikai gazdasági kapcsolatrendszer még tovább bővíthető lenne egy kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodással.
Donald Trump hétfő esti Twitter-bejegyzésében – a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) folyamatára is utalva – lehetségesnek nevezte egy nagyszabású kereskedelmi egyezmény megkötését a brit kormánnyal, amint az Egyesült Királyság megszabadul bilincseitől.
Az amerikai elnök szerint már kezdődnek is az erről szóló tárgyalások.
London bízik abban, hogy a brit EU-tagság megszűnése után az amerikai kormány hajlandó lesz kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötésére Nagy-Britanniával.
Trump – elődje, Barack Obama ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontját elvetve – hétfői Twitter-bejegyzése előtt is többször jelezte, hogy az Egyesült Államok kész gyorsan egy ilyen egyezmény kidolgozására a Brexit után.
Obama 2016 áprilisában, nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás előtt tett londoni látogatásán nagy feltűnést keltve azt mondta: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig a sor végére kerül, ha távozik az EU-ból.
Donald Trump viszont már az elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon, és ezt elnökként is többször kijelentette.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egymás gazdaságainak egyaránt legnagyobb egyedi befektetője, a kölcsönös befektetési állomány értéke eléri az ezer milliárd dollárt, a kétoldalú kereskedelem értéke tavaly 190 milliárd font (70 ezer milliárd forint) volt.
Az amerikai gazdaságban tevékenykedő brit cégek egymillió amerikait, a Nagy-Britanniában jelenlévő amerikai vállalatok egymillió brit munkavállalót foglalkoztatnak.
(MTI)
„Washingtonból nézve a világ” – A Stratéga ezúttal az amerikai fővárosban járt, ahol szó esett a migrációs válság valódi tétjéről, Trump külpolitikájáról és Magyarország békepárti szerepéről.
Az amerikai elnök látszólag egyáltalán nem foglalkozik Grönlanddal mostanában.
Az események akkor eszkalálódtak, amikor az elnök a kormányzó beleegyezése nélkül 200 kaliforniai gárdistát akart Portlandbe átcsoportosítani.
A helyszín Egyiptom, a tét a megmaradt zsidó túszok és akár több ezer palesztin fogoly szabadon bocsátása.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
Takács Szabolccsal, Magyarország washingtoni nagykövetével beszélgettünk Trump szerepéről, az amerikai–magyar kapcsolatok aranykoráról, a rejtett hatalmi játszmákról és a béke lehetőségeiről.
Nagy Attila Tibor még a kulisszák mögé sem tudott bekukkantani.
„Vadászgatunk mindenfélére, mint Zsolti bácsi. Erre-arra, csak fiatal legyen” – mondta a színésznő.
