A legújabb kutatások szerint már Hollandiából is egyre többen költöznek vissza a közép-kelet-európai régióba, aminek oka lehet az, hogy a térség gazdaságai rendkívül gyorsan növekednek, e növekedés pedig béremelések formájában is megjelenik a helyiek zsebében.
A közép-európaiaknak fizetnek a legkevesebbet
Egyre többen vándorolnak vissza Hollandiából a közép-kelet-európai régióba – derül ki az ABN Amro bank jelentéséből. A régió országainak erősödő gazdaságai és a rohamos tempóban növekvő bérek hazacsábítják az embereket és ezt az elsők között érzik meg a térségtől távolabbra fekvő országok – fejtette ki Nora Neuteboom közgazdász.
Jelenleg 250 ezer külföldi munkavállaló dolgozik Hollandiában, akik főként Lengyelországból, Romániából és Bulgáriából érkeztek a bank szerint (a magyarokat azért nem említik, mert a magyarság körében az elvándorlási hajlandóság a tévhitekkel ellentétben alacsony). Ezek az emberek többnyire rövid-távú, rosszul fizető, sok túlórával járó fizikai munkákat végeznek Hollandiában. A hollandiai lengyel nagykövet hangsúlyozta is, hogy az országban visszaélnek a munkapiaci szabályozásokkal, hogy kihasználják a közép-európai munkaerőt, miközben a holland társadalomból kirekesztik őket.
Az összes bevándorló-csoport közül a közép-kelet-európai dolgozók kapják a legalacsonyabb fizetéseket a CBS holland statisztikai hivatal adatai szerint. A 180 ezer lengyel dolgozó közel 80 százaléka kevesebb, mint 15 eurót, a dolgozók 18 százaléka pedig kevesebb, mint 10 eurót keres óránként.
A bank feszes holland munkapiacról és a hazatérő közép-európai dolgozók fájó hiányáról ír a mezőgazdaságban, a gyártásban, az építőiparban és a szállítási szektorokban. A szállítási és logisztikai területen például a dolgozók 13 százaléka, azaz 53 ezer közép-európai dolgozik.
Felzárkózó Közép-Európa
A régió gazdasága 2015 és 2018 között átlagosan 4 százalékkal növekedett évente. 2018-ban a lengyel gazdaság 5,1 százalékkal bővült, Magyarországon pedig 5,3 százalékkal nőtt a GDP az első negyedévben, amivel hazánk az unió éllovasának számít.
A csökkenő népességszám miatt a bérek nagy valószínűséggel tovább növekednek térségünkben. Emiatt a dolgozók egyre nagyobb számban térhetnek majd vissza az anyaországaikba Nyugat-Európából, sőt,
Ez érthető, hiszen a lengyel 2014-es tíz százalékos munkanélküliség mára négy százalék alá esett, de a magyar munkanélküliség is 12 százalék körüli rekordokat döntött 2010 előtt, mára azonban a kormányzat támogatásával 800 ezer új munkahely jött létre, négy százalék alá csökkentve a munkanélküliségi rátát és nagyot javítva az aktivitási arányon.
Az ABN Amro rámutat, hogy míg a holland bérek fél százalékkal növekedtek tavaly, addig a lengyel és a román fizetések 6 illetve 30 százalékkal. Az elmúlt években a közép-európai országok a minimálbért is jelentősen megnövelték.
Az elemzők szerint 50 ezer bevándorló hiányozhat a holland munkapiacról, e hiányt pedig ukrán, balkáni vagy dél-kelet-ázsiai dolgozók tölthetnék be.
Több magyar jön haza, mint amennyi kimegy
A fenti folyamatok a régió leggyorsabb gazdasági és reálbér-növekedését felmutató Magyarországon is érezhetők, hiszen évek óta először pozitív a nettó migrációs egyenleg a KSH által kiadott adatsor alapján.
A KSH adatai szerint tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben „csak” 18 150-en távoztak külföldre.
Zeller Judit példaként tekint a Benelux államok szabályozására, miközben épp a napokban először hajtottak végre eutanáziát egy 12 év alatti kisgyereken Hollandiában.
Cserébe befagyasztották azt.
Brazília a 96. percben harcolta ki a nyolcaddöntőbe jutást Japán ellen.
Brazília, Németország és Hollandia is pályára lép a kieséses szakasz második játéknapján.
A holland válogatott 5–1-re győzte le Svédországot a labdarúgó-világbajnokságon.
Vasárnap reggel 6 órára is jut egy találkozó a napi programban.
Becságh Péter korábban a Roche Magyarország egészségügyi innovációért felelős vezetőjeként dolgozott.
