Bankvezér: Közel húsz éve ugyanaz a nyolc nagybank van a piacon

A „Magyar vállalatok 2030 – túl a selejtezőn?” névre keresztelt konferencián vállalkozók keresték a választ arra, hogy miként lehet sikeres egy magyar vállalkozás napjainkban, illetve milyen jövőbeli kihívásokkal kell szembesülniük a magyar cégeknek. A konferencián előadást tartott Zolnai György, a Raiffeisen magyarországi vezérigazgatója, aki karrierje során temérdek magyar kis- és középvállalkozással dolgozott együtt és ez idő alatt számos kudarcnak és felemelkedésnek volt tanúja. Most a közönség számára tárta fel a vállalkozói siker kulcstényezőit.

Ez kellett a vállakozói sikerhez az utóbbi 25 évben

Zolnai György karrierét befektetési bankárként kezdte, majd tanácsadóként folytatta, utána pedig a bankszakmában lépett egyre feljebb; lengyel, orosz, és magyar bankok felsővezetői székében is ült. Külföldi munkái után a Budapest Bank vezetőjeként tért vissza, ekkor a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozott.

– mutatta be fő tevékenységét a Budapest Banknál. 

„Arra jutottam, hogy nincs meg itthon a kockázatvállalási készség, ez szinte minden esetben párosult egy olyan csodálatos ambícióval, hogy de azért legyünk a legnagyobbak, érjünk utol mindenkit. Noha ezek a célok egy konzervatív bankárfül számára túl ambiciózusnak tűntek, sokszor mégis az ügyfélnek lett igaza, valóban el tudták érni azt a szintet, amiről a bank el sem tudta képzelni, hogy lehetséges” – emlékezett vissza. Siker tehát nincs kockázatvállalás és az ambíció nélkül.

Az elmúlt 25 évet túlélő vállalkozások szerinte kivétel nélkül krízisállóak, ugyanis két nagy válságot is átvészeltek 1998 és 2008 után.

„Sikerült egy-két esetben az ügyfélnek a kezét visszafognunk, például hogy ne vegye fel a következő hitelt, és főleg ne svájci frankban,

sokszor ezen múlt, hogy egy vállalkozás át tudja vészelni a krízist” – mesélte a bankigazgató.

Az elmúlt 25 évben a legtöbb cég, akik most évi nagyjából tízmilliárdos árbevétellel operálnak, kétszer-háromszor is újragondolták az üzleti modelljüket, tehát innováltak és így tudtak a magyar piac élére törni. Zolnai szerint az innováció helyett ebben az esetben lehetne ősvállalkozói tehetséget, vagy zsenialitást is mondani.

Az utolsó és egyben talán legfontosabb sikertényezőt előadása végére hagyta. „Azt gondolom, hogy azok a cégek, akiket végiglátogattam,

akik sikeresek voltak az elmúlt 25 évben, kivétel nélkül követtek egy szabályt, tulajdonságot, hogy kivétel nélkül tisztán, korrupció és szürke munka nélkül az üzletre koncentráltak.

Volt egy olyan felfogásuk, hogy nem az államtól akarnak függeni, nem kivételes megbízásból terveznek építkezni, hanem tudásból, piacból és transzparens üzleti alapon. Úgy gondolom, hogy az üzleti sikernek ez továbbra is meghatározó módja lesz.

A következő tíz évben is fontos lesz ez a felfogás,

és hosszú távon az ilyen típusú vezetés lesz az, amely stabil üzleti sikerhez vezethet” – tekint a jövőbe Zolnai. 

Ez kell a jövőbeli sikerekhez

Zolnai kiemelte a digitalizációt és a vállalati folyamatok gyorsítását a jövőbeli sikeresség szempontjából. Szerinte ma már a változások olyan gyorsak, hogy nem lehet 3-5 évig tervezgetni egy új módszer bevezetését. Ezért is egyre népszerűbbek manapság az új menedzsment tréningek a vállalatoknál, melyek gyorsítják és hatékonyabbá teszik a szervezet folyamait.

A sikeres működés érdekében a bankigazgató fontosnak tartja az alkalmazkodást a munkaerőpiaci helyzethez. Jelenleg a munkaerőhiány számos új megoldást követel meg. „Mi a magunk részéről

home-office munkalehetőséget biztosítunk, másként sok fiatal nem tudna nálunk dolgozni. Nyugdíjasokra is külön értékajánlatot készítünk. Részmunkaidővel a családanyákat is bevonjuk,

máskülönben nem lesz elég dolgozónk” – sorolta a munkaerővel kapcsolatos újításokat a banknál.

Zolnai fontosnak tartja a kapcsolatot a politikával is. A kilencvenes években a piac önszabályozása volt meghatározó, azonban ezt egyre inkább felváltja a szabályozott rendszer, hiszen a politika is alakítja az üzletet és képes meghatározni, hogy meddig mehet el egy piaci szereplő.

Ez kellett a banki sikerekhez

„Amit kevesen tudnak, hogy közel húsz éve ugyanaz a nyolc nagybank van a piacon. A 2000-es évek száguldása után 2009-2015 között, hét nehéz év köszöntött be a bankszektorban és nagyon érdekes teljesítmény alakult ki a bankok között.

Volt négy bank, ami minden évben veszteséges volt, és mindig ugyanaz a négy.

– húzta alá. Zolnainak, egy statisztikai hátterű vezetőnek pedig egyből szemet szúrt, hogy a vesztesek mindig ugyanazok. „A nyertesek és vesztesek minden szempontból hasonlóak voltak, csupán egy tényezőben különböztek, a vezetés módjában” – mondta.

A négy veszteséges bank olyan vezetői kultúrával bírt 2009 előtt, hogy „nem volt felette senki”, nem kérték számon, tehát kontroll nélkül működött.

Ezzel szemben a nyerteseknél feszes kontroll volt, nem havi, hanem napi és heti szinten tíz-húsz jelentés és komoly számonkérés történt a szervezetnél. „A tanulság az, hogy a feszes kontroll és a vezetés milyensége hosszú távon meghatározza a teljesítményt, és krízisállóvá teszi a bankot” – zárta gondolatmenetét a Raiffeisen vezérigazgatója.

***

A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.