A magyarok világnemzetet építenek – mondta Orbán Viktor május elején Kolozsváron. Az ehhez hasonló ambiciózus gondolatok és víziók miatt írta már tavaly egy görög lap, hogy Görögországból fájóan hiányzik az Orbán-féle határozott, patrióta, a nép érdekét képviselő kormány, amely bátran, autonóm módon és hatékonyan, a külföldi erőktől függetlenül is igyekszik és képes kormányozni. A görög Analyst a 2010 óta megvalósult magyar gazdaságpolitikai folyamatokkal kapcsolatban csak magyar csodáról írt.
A görögök zuhannak, a magyarok kilőttek
A magyar példa címet viselő elemzés Orbán Viktor 2018-as bálványosi beszédét elemezte, és kifejezetten dicsérte a magyar miniszterelnököt, ahogyan a magyar kormányt is kormányzási képessége és az utóbbi évek intézkedései miatt. Az Analyst a magyar válságkezelés tekintetében csodáról beszél: kiemeli a válságot enyhítő magyar intézkedéseket és nagyon is sikeresnek véli a kormány válságkezelését.
Kiemelik, hogy míg Magyarország 2010 és 2017 között összesen 41 százalékkal növelte GDP-jét, addig a görögök ebben az időben 25 százalékos csökkenést szenvedtek el. Tegyük hozzá, hogy míg
Görögország a gazdaságban rejlő potenciálra építve a lap szerint akár sokkal „gazdagabb” ország is lehetne, mint Magyarország, de ebben „egészségtelen” politikai rendszere és a kiépült „kliensállam” akadályozza.
amely képes lenne utat mutatni és kormányozni, mindezt az ország érdekeit előtérbe helyezve.
Orbán és Trump fittyet hány az „uzsorapiacokra”
Az agytröszt hangsúlyozza, hogy nem elsősorban a sikertelen görög és a sikeres magyar válságkezelés miatt keseredhetnek el a görögök, hanem amiatt, hogy
A tavalyi Orbán-beszéd ugyanis azért keltette fel a szerző érdeklődését, mert Orbán szerinte nem csak saját országával foglalkozik, hanem számos más, nemzetközi ügyről is világos képet ad: Trumpról, Putyinról, az unióról, Ukrajnáról, a Közel-Keletről, az európai kultúráról, az elit bukásáról, a keresztény vagy a nem liberális demokráciáról és így tovább.
A görög elemzés szerint minden országnak más problémái, kihívásai és képességei vannak, ezért nem alkalmazhatóak mindenhol ugyanazon intézkedések. A görög agytröszt párhuzamot von Donald Trump és Orbán Viktor között, akik két elég különböző (többek között gazdasági vagy társadalmi) szerkezetű országot vezetnek, de mégis közös bennük az, hogy az országot, illetve az állampolgárokat tekintik az elsőnek és a közös érdeket, a hazai társadalmi-kulturális-gazdasági-vallási modellt helyezik minden más elé.
A görög szerző nem is tapinthatott volna jobban a lényegre, hiszen Trump elnök Orbán Viktornak Washingtonban úgy fogalmazott kettejükről, hogy „olyan, mintha ikrek volnánk”.
Az intézet úgy véli, hogy a két politikus abban is hasonlít, hogy az őket számos irányból érő támadásokat a helyükön kezelik és nem foglalkoznak velük különösebben, akkor sem, ha a támadások a nemzetközi térből, vagy ha az „uzsorapiacokról” érkeznek.
A felső egy százalék migrációval venné át az irányítást a nemzetek felett
A külföldi befolyásolási kísérletekkel kapcsolatban a görög agytröszt úgy véli, hogy a tömeges bevándorlást a nem kormányzati szervezetek azért igyekeznek előmozdítani, hogy így megtörjön a nemzetállamok viszonylagos politikai-társadalmi egysége.
Ők egyébként a felső egy százalék képviselői, akik a középosztály, azaz a demokrácia alapjának meggyengülésével, annak kárára gyarapodnának tovább.
Az elemzés úgy véli, hogy e globális elit törekvésének két állatorvosi lova Svédország (a migrációs politikában) és Görögország (a gazdaságpolitikában), mindegyik kudarc a maga nemében.
Az elemzés szerint az Orbán Viktorhoz és Donald Trumphoz hasonló vezetők megoldást kínálhatnak a globalizáció negatív hatásainak, azaz az „elit” túlzott meggazdagodásának és a „multik” politikai hatalomszerzésének ellensúlyozására, hiszen ma már számos országban a multik szabják még az adókat is.
A Volkswagen, a Toyota vagy az Apple nagyobb „ország” lenne, mint Görögország vagy Magyarország
Az agytröszt ezért nem szokványos listán mutatja be a világ legnagyobb száz cégét és államát együtt, bevételük szerint rendezve a 2016-os évre nézve. Jól látszik ebből, hogy
az Apple bevételei pedig nagyobbak, mint az orosz, a norvég vagy a svájci kormányok bevételei.
A listán szereplő cégek egyébként adóparadicsomokon keresztül folyamatosan növelik a saját hatalmukat, miközben csökkentik a velük versengő országok gazdasági erejét, ami épp az adózásból származna. E cégbirodalom egyébként szoros támogatást élvez anyaországaitól, a sok esetben állami médiától és a nyugati pénzügyi és adósságrendszert ellenőrzése alatt tartó amerikai jegybankként működő Fed-től az elemzés szerint.
A görög geopolitikai intézet elemzése úgy véli, hogy erre a hatalmi egyensúlytalanságra a megoldást csak patrióta pártok és bátor, cselekvőképes vezetők jelenthetik, akik szeretnének változtatni a jelenleg kialakult helyzeten és képesek is arra.
Ha ők – köztük Trump vagy Orbán – nincsenek, akkor a görög agytröszt szerint orwelli világ elé néznénk.
Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd.
„A brüsszeliek azt hiszik, a választások miatt csináljuk. Hogy ez a magyaroknak csak egy kampány. Hát nem az” – fogalmazott a miniszterelnök.
Teljesen váratlan fordulat jöhet, a jelenlegi liberális kormánypártot is szétverheti Andrej Babiš pártja, az ANO győzelme. Csehországi magyar egyetemi kancellár jóslatai a cseh választásról a Mandinernek!
Rohamosan fogy a németek türelme.
Magyar Péter kezdhet komolyan izgulni.
A szlovák kormányfő beszédében méltatta hazánkat, amikor úgy fogalmazott: le a kalappal Magyarország előtt, ahogy segített Európának a migránshelyzet kezelésében.
Bryan Leib külpolitikai elemző rántotta le a leplet a diplomata személyéről.
A döntésre a piac azonnal reagálni fog.
A politikai inga ismét fordulni látszik: a csalódottság, a változás iránti igény és a magas részvétel mind azt jelzik, hogy a választás új korszakot nyithat Csehországban.
